Törvény a blaszfémia ellen?
A PEW Forum által nemrégiben készített jelentés szerint nagy veszélyt jelentenek a keresztényekre az istenkáromlást büntetõ törvények.

A jelentés szerint az istenkáromlást büntetõ törvények azokban a közel-keleti, észak-afrikai országokban jelentenek veszélyt a keresztényekre és a vallásszabadságra, ahol a muszlimok vannak többségben. A Pew Forum által nemrégiben közzétett jelentésben az áll, hogy 59 országban, köztük Pakisztánban és Algériában gyakorolják valamilyen formában a blaszfémia törvényt, és tízbõl nyolc közel-keleti illetve nyugat-afrikai országban van valamilyen törvény a blaszfémia illetve aposztázia ellen. Algériától Pakisztánig nagy árat fizetnek hitükért a keresztények.


A blaszfémia-törvény

A Pakisztánban élõ keresztények szerint a blaszfémia-törvény súlyos szankciókkal, akár halállal is sújtja azokat, akik vétenek a Próféta ellen. Ez lehet egy konfliktus a szomszéddal vagy kollegával. Sokan inkább elhallgatják hitüket, nem mernek szembeszállni a törvénnyel.

A hetvenes évek végétõl 1988-ig hatalmon levõ Zia ul-Haq tábornok két cikkellyel egészítette ki a pakisztáni büntetõ törvénykönyvet, ezáltal a muzulmán vallás egyoldalú védelme került elõtérbe.amelyek egyoldalúan védelmezik a muzulmán többségi vallást. Eszerint a 295/B cikkely életfogytig tartó kényszermunkával bünteti a korán megszentségtelenítését, és a 295/C – a sokat hangoztatott blaszfémia-törvény – halálbüntetést ró ki arra, aki valamilyen formában megsérti Mohammed prófétát.

A törvény miatt nemcsak a keresztények szenvednek, hanem az ahmadisták is, akik egy múlt században alakult iszlám közösség tagjai és akiket nem tartanak muzulmánnak. A Fekete Törvényként is ismert blaszfémia törvény ellen már sokszor fellázadtak a keresztények, de mindig falakba ütköztek. Úgy gondolják, hogy a sokat emlegetett 295/C azösszes felekezet érzéseit sérti. A Zia ul-Haq által bevezetett választási rendszer is hátrányosan érinti a vallási kisebbségeket, mindössze 10 nem-muzulmán kap helyet a 217 fõs pakisztáni nemzetgyûlésben.

A leghíresebb eset a keresztény Ászja Bibié, akinek annyi volt a bûne, hogy vizet merített faluja, Ittanvali közkútjából. Látva ezt, a helyi muzulmán nõk egy csoportja azt állította, hogy ezáltal a kút haram, azaz tisztátalan lett. Szerintük egy keresztény csak bemocskolhatja a tiszta vizet. Ászja válaszul erre azt felelte, hogy Jézus nem ítélkezik úgy, mint Mohamed. Szavaiért a vallását és önmagát védõ nõt letartóztatták, 2010 novemberében pedig bûnösnek találták istenkáromlás miatt. A négy gyermekes, férjezett, 38 éves Ászját kötél általi halálra ítélte a bíróság. Családja kénytelen volt elmenekülni a falubóla sorozatos verbális és fizikális támadások miatt. Még XIV. Benedek pápa is szabadon engedését kérte és aggodalmát fejezte ki a keresztényüldözések miatt, de nagy valószínûséggel kivégzik az asszonyt. A helyzet súlyosságát mutatja az is, hogy Ászja két védõügyvédjét meggyilkolták a tisztátalan asszony védelmezése miatt. Az asszony lesz az elsõ, akit kivégeznek majd a blaszfémia-törvény alapján.
1986 és 2011 között 1060 embert ítéltek el istenkáromlás miatt, de közülük 46 embert még a tárgyalás elõtt megöltek a szélsõségesek. Két éve, 2009-ben Gojra városban 40 házat és egy templomot gyújtottak fel muszlimok, és legkevesebb hét keresztény vesztette életét a tûzben. Az indoklás szerint azért kellett elevenen megégniük, mert megsértették a Koránt.


Kirekesztõ egyháztörvény

Algériában is hallgatásra vannak ítélve a keresztények: azországban több mint 100 ezer ember él úgy, hogy nem meri felvállani hitét. Egy 2006-os törvény értelmében a nem-muszlim egyházaknak akkreditálniuk kell magukat ahhoz, hogy szabadon mûködhessenek. Idén májusban pedig a kormány bejelentette, hogy bezárja a protestáns intézményeket, mert azok nem rendelkeznek az állam által kiadott engedéllyel. Tény az is, hogy hiába is próbálkoznak a keresztény egyházak „legálissá” válni, egész egyszerûen elutasítják kérelmeiket.

A közelmúltban egy algériai férfit azzal vádoltak meg és ítéltek öt év letöltendõ börtönre valamint 200 ezer dínár pénzbüntetés megfizetésére, mert kereszténységre akarta téríteni muszlim szomszédját. A férfit, annak ellenére ítélték el, hogy az õt feljelentõs szomszédja és ezáltal a legfõbb tanú nem vett részt a tárgyaláson. A bíróság az ítélet kihirdetésekor az algériai büntetõ-törvénykönyv 144-es cikkelyét idézte, miszerint büntetést érdemel az aza ember, aki szóban, írásban vagy más eszközökkel (akár rajzzal) befeketíti az iszlámot.

Szomorú tény, hogy egyhamar nem lelnek vigaszra azok a keresztények, akik olyan országokban élnek, ahol bûnnek számit nem-muszlimnak lenni. A szankciók súlyosak, a hétköznapok csendben és szenvedések közepette telnek a keresztényeknek.

Forrás: Link