Az orosz közélet zsidótlanítása után a gazdaság kezdett helyreállni. Megkezdõdött azoknak a külföldi pereknek és igényeknek a benyújtása, amelyek a fõként zsidó származású bûnözõk által elrabolt pénzekre vonatkoztak. A Nyugat viszont nagyképûen állt a kérdéshez, Oroszország kénytelen-kelletlen eltûrte vagyonának további herdálását a cionista világ országaiban azok részérõl, akik még meglógtak a börtönök elõl.

A helyzet Litvinyenkó megmérgezése után kezdett megváltozni. Ez volt a fordulópont. Oroszország kinyilvánította, hogy igenis behajtja pénzeit, így vagy úgy. Azóta sok cég vagyona került vissza orosz fennhatóság alá, még többen pedig hatalmas részesedéseket fizetnek a lopott pénz befektetésébõl az orosz államnak.
Egy újabb hasonló esetet jelentettek be Svájcban. 52 millió dollárt szolgáltatnak vissza az orosz államnak, egy olyan cég számlájáról, mely Berezovszkij tulajdonában van. Berezovszkij bizalmasa volt Jelcinnek, és az egyik legaktívabb volt a privatizációnak nevezett szabadrablásban. Ezzel sokmilliárdos vagyont halmozott fel, jelenleg menekültstátuszban él Angliában. Hatalmas vagyonára támaszkodva többször kijelentette már, hogy a rendszer erõszakos megdöntésére szervezkedik Moszkvában. A megdöntés nem sikerült eddig, de a vagyona lassan apad, és úgy néz ki, hogy a félelem utoléri a Nyugatot. Lassan kezdenek hivatalosan is csordogálni a pénzek visszafelé.

Gyártó István – Jövõnk.info