(A szélsõség azért az, mert nem lehet hozzászokni, kedves Lakatos, Kanalas és Tálas "meteorr-ológus.)
A nyári hónapokban bármikor elõfordulhat hõhullám, ám augusztus huszadika után ez kevéssé jellemzõ. Legutóbb 1992-ben volt ilyen augusztus végi forróság, azt megelõzõen 1954-ben – mondta lapunknak Lakatos Mónika meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértõje. Az elmúlt száz év idõsorai szerint az évszakok közül a nyári átlaghõmérséklet emelkedett a legjobban, ez esetben 1,2 Celsius fok a növekedés.

Félõ, hogy mindenbõl a klímaváltozás vízióját szeretnék egyesek levezetni. Lehet érdemesebb volna száz évnél nagyobb elmúlt idõszakot vizsgálni, hiszen a Föld történetében még az is egy pillanat csupán. Nagyon fontos volna eltalálni, hogy ha van klímaváltozás az felmelegedést, vagy lehûlést okoz-e az átlaghõmérsékletben, és hogy ez milyen mértékû és milyen tartósságú lesz. Van egy sor nemzetközi kutatás, ami éppen lehûlést lát lehetségesnek még ebben az évszázadban, errõl alig közöl a média híreket, talán mert ezzel nem lehet zsarolni a közvéleményt. Pedig a lehûlés ugyanakkora veszélyeket jelent mint a felmelegedés, csak teljesen más reagálást igényel a felkészülésben. Talán az is érdekes lehet, hogyan lehetett "agyonhallgatni" azt a tényt, hogy a 2010. év az eddig mért legcsapadékosabb év volt Magyarországon, soha ennyi csapadék nem hullott (tudomásom szerint) mióta feljegyzések készülnek. Egy ilyen cikk végén a tárgyilagosság talán megkívánna egy olyan táblázatot ami feltünteti pl. június, július és augusztus napjainak hõmérséklet maximumait. Tekintettel arra hogy éppen a minap is egy 120 éves meleg rekord dõlt meg, vagyis volt már ilyen meleg kevesebb autó és kevesebb légszennyezettség mellett is. Véletlenül se gondolja senki, hogy én a környezetvédelem ellen lennék, de a környezetvédelmet ne riogatással hanem önmaga fontossága okán tegyük. Miközben próbáljunk meg a valóságos problémára felkészülni - ami felmelegedés vagy lehûlés -, mert ez valóban fontos lehet unokáink é
HIRDETÉS
Lakatos Mónika, meteorol...
Lakatos Mónika, meteorológia
Népszabadság - Reviczky Zsolt

– Néhány napja a Mecsekben Délkelet-Ázsiában honos, denevér méretû lepkéket fogtak. Számos más példát is lehet hozni annak igazolására, hogy állat- és növényvilágunk alaposan átalakul és nem tudhatjuk, hogy hol van ennek a folyamatnak a vége. Vagy tudjuk?

– Az ilyen jelenségek oka lehet a változó klíma. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által publikált globális klímaváltozási forgatókönyvekben elõre jelzett változások és ezek hatásai nálunk is beigazolódnak. Sõt, a Kárpát-medence a globálisnál is intenzívebben melegszik. 1901 óta az éves átlaghõmérséklet csaknem egy Celsius fokkal emelkedett országos átlagban. A hosszú idõsorok adatai szerint az évszakok közül a nyári átlaghõmérséklet emelkedett a legjobban, itt 1,2 Celsius fok a növekedés. Azonban ha csak az 1980 és 2010 közötti három évtizedet elemezzük, akkor már 1,5 Celsius fokos a nyári melegedés a becslések szerint. A magas hõmérsékleti szélsõségek gyakoriságának növekedése is alátámasztja a melegedési tendenciát.

– Az idei nyár is bõvelkedett szélsõséges jelenségekben…

– … gondoljunk csak júliusra. A hónap elsõ napjai jóval az átlag alatti hõmérsékleteket hoztak, majd ezt egy az átlagosnál több fokkal melegebb két hét követte – négy napon át harmadfokú hõségriadót rendelt el az országos tisztifõorvos –, amit újabb lehûlés követett. Ha majd valaki egyszer visszatekint az idei júliusra, akkor azt fogja látni az adatokból, hogy e hónap átlaghõmérséklete 0,3 Celsius fokkal marad el a sokévi átlagtól. Látszólag semmi extra, pedig nagyon is az volt. Az emberek emlékezetében attól függõen marad meg meleg, vagy hûvös júliusként, hogy a nyaralásuk melyik idõszakra esett. Az augusztus is hasonlóan hûvös napokkal kezdõdött, majd huszonkettedike után jött a rekkenõ hõség, tehát összességében eddig átlagosnak mondható.
Link