Az S&P leminõsítésének a következménye Amerikában a hitelválság kialakulása, melyet kereskedelmi válság követ. Egy plusz vagy mínusz, vagy AAA-ról AA-ra történõ leminõsítés nekünk nem mond sokat, de ennek az apró változtatásnak a következménye mégis óriási, mivel az igényelhetõ hitelkeret jelentõsen csökken, jelen esetben kb 1/3-al.
(Amerika a leminõsítés után részletes felülvizsgálatot követel a S&P-tól, hogy kiderüljön a minõsítéseket mi alapján végzik, és helyesen állapítják e meg. Ennek során várhatóan az is felszínre kerül majd, hogy a S&P megrendelésre dolgozik. Pénzért olyan minõsítéseket készít, amit megrendelnek.)

Miért alakul ki hitelválság?
Ha az ország kevesebb hitelt igényelhet, akkor a fennmaradó 1/3-ot más forrásokból kell pótolnia, hogy ugyan azt a szintet tartani tudja. Olyan forrásokból, amelyek végesek és a megnövekedett igényeket már nem tudják kielégíteni.

Nézzünk egy egyszerû példát, hogy érthetõ legyen a folyamat:

Egy kereskedõ 3 kamionnyi banánra tud rendszeresen vevõt. Ahhoz, hogy megvehesse a három kamion banánt, hitelt vesz fel, melyet eladás után fizet vissza, Viszont a leminõsítés után már nem kap annyi hitelt, hogy mind a hármat megvegye, csak két kamionra kap.
A harmadik kamionra máshonnan igényli a hitelt, de mivel a leminõsítés után mindenki más forrásból igényli az 1/3 árura a hitelt, ezért hitelválság alakul ki és nem jut elég hitel.
Az eddigi kereskedelmi szintet már nem fogják tudni tartani, így kereskedelmi hiány majd válság következik be.
Az igények megmaradtak, áru viszont 1/3al kevesebb, aminek a következménye, hogy az árak elkezdenek jelentõsen növekedni, a pénz gyorsan inflálódik. Így a gazdasági növekedés jelentõsen visszaesik, lelassul, aminek az a következménye, hogy a meglévõ kiadott hiteleket sem tudják visszafizetni! A probléma elõször e kereskedelmi bankoknál fog jelentkezni.

"A KÖVETKEZÕ BANKI KRÍZIS MOST INDUL" -
2011.08.27. http://moneymorning.com/

Nem csak az amerikai kereskedelmi bankok válnak fizetésképtelenné és hitelképtelenné, hanem az európai bankok is.
Amikor a nemteljesítési kockázat emelkedik minden szuverén euróövezetben, az minden banknál érezteti a hatását a régióban. A kibocsájtott kötvények mögött nincs fedezet, így az sem megoldás, ha egy banktól azért, hogy ne menjen csõdbe, kötvényt vásárol egy másik bank megsegítésként, azaz hitelez neki. Magyarán úgy ad jelzáloghitelt, hogy nincs mögötte ház, azaz fedezet.
A folyamat gyûrûzésének a csúcsa, amikor a kereskedelmi bank a központi bankhoz fog fordulni, és ez lesz az igazi katasztrófa a bankvilágra nézve, mivel ott sincs fedezet!


"Amerikában a 2008-as szintet közelíti a kereskedelmi mérleg hiánya"

A növekvõ amerikai kereskedelmi hiány meglepte az elemzõket, mivel a múlt héten elérte azt az állapotot, ami vészjóslóan hasonlít a 2008 októberihez. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának múlt csütörtökön bejelentette, hogy a kereskedelmi hiány 4,4%-kal nõtt május óta. A közgazdászok arra számított, hogy csökkenni fog.

"Úgy tûnik, hogy az utolsó mûködõképes növekedés motorjai megtorpanni látszanak" fogalmazott Gregory Daco az IHS Global Insight közgazdásza az elemzés eredméynére.

Az export 2,3%-kal csökken májustól. Ezt enyhítette az alacsonyabb olajár, de az olaj árcsökkentése közel sem volt elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a sokkal nagyobb export-kiesét.
Az export csökkent annak ellenére, hogy a gyengült a dollár. A dollár jelentõs csökkenése sem volt elegendõ a külföldi vásárlók ösztönzésére.
Az amerikai import 0,8%-kal esett vissza,
A növekvõ amerikai kereskedelmi hiány és exportkiesés jelentõs probléma Barack Obama amerikai elnöknek, aki azt nyilatkozta, hogy az export növelése része a stratégiának, ami feltámaszthatja a gazdaságot és munkahelyeket teremthetnek.

De hova tudnak majd exportálni ahol tõke is van, keletre?

Orosz napilapok szerint a gazdasági válság náluk is éreztetni fogja hatását, lassulni fog a gazdasági növekedés. Emiatt és azért, hogy az inflációt is 5-7%-on tudják tartani, az importot kívánják visszafogni. Ez pedig nem segíti Obama stratégiáját, ami az amerikai export növelésére irányul.
Ráadásul Oroszország Kínával növelte kereskedelmi kapcsolatát, a kereskedelmi forgalom 2011 elsõ felében közel 40%-kal nõtt a két ország között, így Kína az oroszok elsõszámú kereskedelmi partnere lett.
"Jelenleg Kína és Oroszország kereskedelmi és gazdasági kapcsolatának köszönhetõen zökkenõmentesen fogja túlélni a nemzetközi pénzügyi válságot, ezáltal mindkét ország a gazdasági fejlõdése és a gyors növekedés biztosítva marad."

Kelet, ahova a tõke csoportosult, és ami megmenthetné a vergõdõ USÁ-t és EU-t, bezárja kapuit a nyugat elõtt...