(Nemzetbiztonság? Bruhahahahahahahahahahahahahahaha!)
Csak biztonsági minõsítésen átesett fõ- és alvállalkozók indulhatnak azokon beszerzéseken, amelyek minõsített adatotokat tartalmaznak, az ország alapvetõ biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintik, illetve különleges biztonsági intézkedést igényelnek - egyebek mellett ezeket tartalmazza az a kormányrendelet tervezet, amely a kormány honlapján jelent meg.

A jövõ év elsõ napján hatályba lépõ új közbeszerzési törvény rögzíti, hogy a nemzetbiztonság érdekeit érintõ közbeszerzésekre külön szabályok vonatkoznak majd. Ezeket tartalmazza a kormányrendelet tervezete.

A mindenkori nemzeti értékhatárt elérõ ilyen beszerzéseknél automatikusak a különös szabályok, míg az uniós értékhatárokat elérõ beszerzéseknél a kivételes szabályok alkalmazását az Országgyûlés illetékes bizottsága mondja ki.

Az ilyen beszerzéseken induló ajánlattevõkrõl és alvállalkozókról a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) jegyzéket vezet. A jegyzékre úgy lehet felkerülni, hogy a cég kitölt egy adatlapot - amely nemcsak róla, hanem az alkalmazottakról is kér adatokat - majd ezt követi a minõsítési eljárás. A különbözõ biztonsági hivatalok a céget és a személyeket is ellenõrzik, minderre 50 nap áll rendelkezésükre, de ez a határidõ egyszer 30 nappal meghosszabbítható.

A verseny úgy érvényesül, hogy az ilyen közbeszerzéseken a jegyzékben szereplõ cégek indulhatnak, illetve azok kérhetõk fel ajánlattételre. Maguk az eljárások nagyban hasonlítanak a normál közbeszerzésekhez.

Ha jogvita keletkezik az ajánlatkérõ és az az ajánlattevõ között, akkor annak eldöntésére nem a Közbeszerzési Döntõbizottsághoz, hanem egybõl a bírósághoz lehet fordulni. Csak olyan bíró járhat el az ügyben, aki maga is átesett a legmagasabb szintû nemzetbiztonsági ellenõrzésen. Az ilyen tárgyalás mindig zárt. A javaslat megjegyzi, hogy elképzelhetõ egy másik jogorvoslat is, amikor egy speciális, új független szervezet járna el az ilyen jogvitákban.
Link