(Bruhahahahahah! Ez már "övön aluli" skacok! Az NBH-CIA-Mossad nem röhögi halálra magát? pedig tehetné.)
A Jobbikot "zavaró elemnek" nevezték, a Magyar Gárda megalapítását pedig elõre kiszámított, okos döntésnek tartották az amerikai diplomaták az Egyesült Államok budapesti nagykövetségérõl származó táviratok szerint. Vona Gábort nagyon határozottnak, Morvai Krisztinát pedig karizmatikusnak tartják az amerikaiak a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint.

"Annak nincs jele, hogy a magyar demokráciára bármi veszélyt jelentsen, de a szélsõjobboldali Jobbik felemelkedése és a hozzá köthetõ félkatonai alakulat, a Magyar Gárda aggasztó jele annak, hogy a gazdasági problémák hogyan tudják táplálni a szélsõséges nézeteket" - olvasható az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének egyik 2009-es táviratában. A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott táviratok közül mintegy 25 foglalkozik a Jobbikkal, illetve a Magyar Gárdával, fõleg a Gárda avatásairól és felvonulásairól olvashatók jelentések. A Magyar Gárdát megemlítõ táviratokat itt olvashatja, a Jobbikról szólókat pedig itt.

A Jobbikot elõször egy 2006. márciusi távirat említette meg a pénteken nyilvánosságra hozott több mint ezer Magyarországról szóló dokumentum közül, de ekkor mindössze annyit írtak a pártról, hogy szélsõjobboldali. A párt neve 2008-tól szerepel sûrûbben a nyilvánosságra hozott táviratokban, eleinte a Magyar Gárda miatt említették meg õket (a szervezet egyik alapítója Vona Gábor jelenlegi Jobbik-elnök volt, aki többször is beszélt a Magyar Gárda és a Jobbik szoros kapcsolatáról).

"Koktélok romáknak"

A "Koktélok romáknak - Molotov-stílusban" viccesnek szánt címû táviratban például arról az esetrõl számolnak be, amikor 2008 júniusában Molotov-koktélt dobtak három, romák által lakott házra Pátkán, és a településen ezt követõen a Magyar Gárda is megjelent. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásáról is részletesen beszámol, bár a jelentésben az áll, hogy a Magyar Gárda Mozgalmat nem érinti a bíróság döntése, így további romaellenes felvonulásokra számítanak.

"Vona [Gábor] elõre kiszámított és okos döntést hozott a Magyar Gárda megalapításáról" - olvasható a dokumentumban, amely szerint rövid idõ alatt több mint 1500 tagja lett a mozgalomnak. A 2008. decemberi távirat azt jósolta, hogy a Magyar Gárda létszáma tovább nõhet a rossz gazdasági helyzet miatt. "A bíróság döntése jogilag helyes és politikailag fontos - de ez önmagában nem jelenti a Gárda végét" - áll a dokumentum végén.

Egy másik, Magyar Gárdáról szóló 2008-as táviratban is az olvasható, hogy a Gárda népszerûségének növekedése várható a kormánnyal való elégedetlenség és a rossz gazdasági helyzet miatt. Akkoriban az összes parlamenti párt bírálta a Magyar Gárdát és a Jobbikot, de a távirat szerint a Fidesz számára a következõ választáson az lesz a legnagyobb kihívás, hogy hogyan szerezze meg a jobboldali beállítottságú emberek szavazatait úgy, hogy közben visszautasítja a szélsõjobb populista, nacionalista üzeneteit (az a táviratból nem derül ki, hogy a szerzõ a 2009-es EP-választásra vagy a 2010-es országgyûlési választásra gondol-e).

Vona "nagyon határozott"

A Gárdánál eleinte jóval kevesebbet foglalkozott a Jobbikkal az Egyesült Államok nagykövetsége. A 2009. júniusi EP-választások elõtt egy hónappal azt írták, hogy a "választás zavaró eleme a Jobbik jelenléte". A végül közel 15 százalékot szerzõ Jobbikról azt írták, hogy roma-, zsidó- és globalizációellenes. A Jobbik sikeres szereplése után az egyik távirat beszámol egy olyan háttérbeszélgetésrõl, amin külföldi tudósítók találkoztak Morvai Krisztinával, a párt listavezetõjével. Magabiztos, karizmatikus, néha arrogáns, alkalmanként gúnyos és egyértelmûen komoly benyomást tett a megjelenõ újságírókra - írta a nagykövetség.

A nagykövetség egyik táviratában "nagyon határozottnak" jellemzi Vona Gábort, aki jelentõs médiafigyelmet kap a Magyar Gárda folyamatos akciói miatt. A 2009. augusztusi távirat szerint a Jobbik EP-választáson elért sikere után Vona népszerûsége tovább nõ. Az egyik távirat a 2009. novemberi sajóbábonyi incidensrõl is beszámol, ahol egy Jobbik-rendezvény miatt konfliktus robbant ki helyi cigányok és Jobbik-szimpatizánsok között. Az amerikaiak szerint ez az eset tovább erõsíthette a Jobbik "cigánybûnözésrõl" és tehetetlen magyar joghatóságokról szóló üzeneteit. A távirat szerint a nagykövetség ekkor arra számított, hogy a közelgõ parlamenti választás miatt a Jobbik "folytatni fogja a hasonló incidensek" kiprovokálását.

A WikiLeaks 2010 februárjáig megszerzett diplomáciai táviratai közül legutoljára egy 2010. januári dokumentum foglalkozott a Jobbikkal. Ekkor a jelenleg is nagykövetként dolgozó Eleni Tsakopoulos Kounalakisszal találkozott a választásra készülõ Orbán Viktor, és beszélgetésük során a Jobbikra is kitértek. Orbán azt mondta a nagykövetnek a távirat szerint, hogy a Fidesszel ellentétben a Jobbiknak nincs programja, és csak a gyûlölettel és az intoleranciával próbál szavazatokat szerezni. Orbán azt is mondta a távirat szerint, hogy "a legjobb védekezés az extrém jobb ellen a jó középjobb kormányzás". Erre példaként Jacques Chirac volt francia államfõt és Jean-Marie Le Pen korábbi francia szélsõjobboldali vezért említette példaként.

Forrás: MTI/Soós Lajos
Gárdisták a XII. kerületben

Az Orbán-kormány hatalomra kerülése után Orbán Viktor és Pintér Sándor is azt mondta, hogy félkatonai szervezeteket nem fog eltûrni. Az elmúlt idõszakban a Magyar Gárda nem is tartott komolyabb felvonulást, de a Jobbikhoz köthetõ Szebb Jövõért Polgárõr Egyesület (SZJPE) gyöngyöspatai márciusi járõrözése komoly konfliktust okozott. Az országgyûlés végül májusban döntött az "egyenruhás bûnözés" büntethetõségérõl, ennek értelmében három évig terjedõ börtönnel sújthatják azokat, akik valamilyen közösségben félelmet keltõ akciókat szerveznek. Azóta nem lehetett hallani félkatonai csoportok felvonulásáról.

A Jobbik és a Magyar Gárda mellett egy volt fideszes parlamenti képviselõ, Molnár Oszkár is szerepel egy táviratban a szélsõséges megnyilvánulásai miatt. A nagykövetség szerint az edelényi polgármester romákat, zsidókat és homoszexuálisokat sértõ kijelentései miatt a Fidesz vezetõ politikusaitól csak enyhe figyelmeztetést kapott. A nagykövetség megjegyzése szerint a Fidesznek fontosabb lett volna egyértelmûen elhatárolódni Molnár "elfogadhatatlan" kijelentéseitõl. Az amerikaiak szerint a visszafogott Fidesz-reakció amiatt lehetett, hogy a választások elõtt néhány hónappal nem akarta leszûkíteni a lehetõségeit a Jobbikkal szemben.

A Fidesz 2009 decemberében úgy döntött, hogy nem támogatja tovább Molnár Oszkárt, és nem indítja egyéni jelöltként a képviselõt a 2010-es parlamenti választáson. A döntést Molnár szerint nem indokolták meg. Molnár így függetlenként indult, és az elsõ fordulóban második helyen végzett a fideszes Daher Pierre mögött. A második forduló elõtt a jobbikos képviselõjelölt visszalépett Molnár javára, és a várható szoros küzdelem miatt még Orbán Viktor is elutazott kampányolni Edelénybe. Daher Pierre-en azonban ez sem segített, Molnár egyedüli független jelöltként megnyerte a második fordulót, és ezzel mandátumot szerzett a parlamentbe.
Link