Csak augusztusban szállt el igazán a frank árfolyama, ennek ellenére már a második negyedévben gyorsult a lakossági hitelek késedelembe esése Magyarországon. A nem teljesítõ lakossági hitelek aránya június végére 11,6%-ra nõtt az egy évvel korábbi 8,7%-ról. A magyarázó tényezõk között egyelõre a munkanélküliségi ráta változását sikerült csak beazonosítanunk, a jövõben azonban a frank árfolyama miatt fõhet igazán az adósok és a bankok feje.

Érdekfeszítõ adatokat tett közzé szerdán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a lakossági hitelek késedelmességére vonatkozóan. A számokból kiderül: a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek összege a második negyedévben 798 milliárd forintról 912 milliárd forintra nõtt (14,3%-os negyedévi emelkedés), miközben a 90 napon belül késedelmes lakossági hitelek állománya is emelkedett, mégpedig 1206 milliárd forintról 1262 milliárd forintra (4,6%-os negyedévi emelkedés). A késedelem nélkül teljesítõ hitelek állománya 7598 milliárdról 7861 milliárd forintra nõtt (1,7%-os negyedévi emelkedés).

Nem a frank a bûnös - Sorra dõlnek be a lakossági hitelek

A teljes hitelállományt és a késedelmes hitelek forintban kifejezett állományát is elsõsorban a frankárfolyam mozgatja, ezért a fenti összegek nem adnak valósághû képet. Érdemesebb ezért inkább a nem teljesítõ hitelek arányát megnéznünk, igaz, ebben szintén torzító tényezõként jelentkezik a devizafolyamok hatása (módosul az egyes devizában felvett hitelek állományi aránya). Jól látható azonban így is, hogy a lakosság fizetési fegyelme tovább romlott: a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek aránya a második negyedévben 10,5%-ról 11,6%-ra nõtt, miközben a 90 napon belül késedelmes lakossági hitelek aránya 15,9%-ról 16,1%-ra emelkedett. A késedelem nélkül teljesítõ hitelek aránya ezzel egyidejûleg 73,6%-ról 72,3%-ra csökkent.

Nem a frank a bûnös - Sorra dõlnek be a lakossági hitelek

A fentiektõl némileg eltérõ adatokat tett közzé múlt héten a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), ugyancsak a lakossági hitelek késedelmességére vonatkozóan. Az MNB statisztikáitól való eltérésnek több oka lehet (pl. más a lefedett hitelintézetek köre, más az átütemezett hitelek késedelmének figyelembevételi módja), a kétféle NPL-ráta azonban június végén "összeért": mindkettõ 11,6% volt, vagyis ennyi volt a 90 napon túli késedelembe esett lakossági hitelek aránya.

Nem a frank a bûnös - Sorra dõlnek be a lakossági hitelek

Nagy mértékben eltér egymástól az egyes lakossági hiteltípusok NPL-mutatója, aminek az eltérõ átlagos hitelösszeg és kamatszint mellett a kockára tett eszköz (hitelbiztosíték) megléte vagy hiánya is fontos tényezõje lehet. A fedezetlen hitelek éppen ezért kevésbé jól teljesítenek, NPL-rátájuk ugyanis a jelzáloghitelek 9,8%-ával szemben 20,2%. Ha a részletesebb bontást nézzük, legjobban a lakáshitelek (közöttük is nem meglepõ módon az 1,8%-os NPL-rátájú támogatott forinthitelek), legrosszabbul pedig a fedezetlen hitelek közé tartozó folyószámlahitelek teljesítenek. Utóbbiak esetében már 27,1% az NPL-mutató.

Nem a frank a bûnös - Sorra dõlnek be a lakossági hitelek

Érdekes következtetések levonására ad alkalmat, ha közelebbrõl is megnézzük az egyes jelzáloghitel-típusok mutatóit. A forint alapú szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a legrosszabb a helyzet (15,6%), holott nemfizetés esetén a jelzáloghiteles fedezeti ingatlana ugyanúgy veszélyben forog, mint a lakáshiteleseknél. E kategóriában azonban csak a válság alatt futott fel a hitelezés, ezért itt az NPL-ráta megtévesztõ, éppen ezért nem is szerepeltettük az alábbi ábrán. A relevánsabb kategóriában a deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelek teljesítenek a legrosszabbul (14,7%), míg a többi kategóriában 10% alatti NPL-rátát láthatunk. Az alacsonyabb NPL-ráta egyik fõ oka ez esetben a lakhatást biztosító fedezeti ingatlan elvesztésének kockázata lehet.

Nem a frank a bûnös - Sorra dõlnek be a lakossági hitelek

Jól látható, hogy a legtöbb kategóriában nem állt még meg a nem teljesítõ hitelek arányának emelkedése, sõt a második negyedévben a korábbi két negyedévinél nagyobb mértékben emelkedett e hitelek aránya. Kedvezõtlen fejlemény, hogy egy éve nem látott módon a 90 napon belüli késedelemmel rendelkezõ hitelállomány aránya is nõtt valamelyest, a korábbi negyedévek tapasztalatai alapján azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a 90 napon túli késedelmek aránya a következõ negyedévekben hasonló mértékben nõni fog. Ehelyett általános megfigyelés, hogy a késedelembe esett ügyfelek jelentõs része képes arra, hogy fizetési fegyelmét helyreállítsa, amennyiben javul a gazdasági környezet.

Nem a frank a bûnös - Sorra dõlnek be a lakossági hitelek

Mivel a jelzáloghitelek esetében a fedezet elvesztésétõl való félelem erõs (igaz, ezt a félelmet a kilakoltatási moratórium jó darabig mérsékelten tartotta), fontos kérdés, mi az a közgazdasági jelenség, amely a legnagyobb tömegben képes ezt a félelmet háttérbe szorítani. Kérdés az is, e jelenségek milyen idõbeni csúszással váltják ki a késedelmek tömeges emelkedését. A közbeszédben leginkább a munkanélküliséget és a frankárfolyam változásait szokás e tényezõk közé sorolni. Az alábbi azt mutatja, hogy a munkanélküliség szintjének adott negyedéves (százalékpontos) változását fél év múlva a 90 napon túl késedelmes hitelek arányának milyen nagyságú (szintén százalékpontos) változása követte. Az együttmozgás meglehetõsen erõsnek tûnik, kérdés, hogy az elsõ félév vegyes munkaerõ-piaci folyamatai mit indukálnak a közeljövõre nézve.

Nem a frank a bûnös - Sorra dõlnek be a lakossági hitelek

A frank árfolyamával már nem ilyen szoros a kapcsolat, ami arra utal, hogy a felvételkorihoz hasonló jövedelmi helyzet megléte esetén a háztartások igyekeznek továbbra is kifogás nélkül törleszteni még akkor is, ha a frankárfolyam miatt a havi teher jóval magasabb a korábbinál. Az is igaz azonban, hogy az augusztusihoz hasonló "stressz" még nem érte a háztartásokat, bõven 230 forint fölötti átlagos frankárfolyamra még nem volt példa. A következõ negyedévek statisztikái tükrözik majd ezért igazán, milyen hatást gyakorol a frankárfolyam a hitelesek fizetõképességére, és a céltartalék-képzésen keresztül a magyar bankszektor eredményességére.
Link