A svájci frank és a japán jen rendkívüli ereje, illetve az euró és a dollár problémái ismeretében egyre több befektetõben merül fel az a kérdés, hogy milyen más, eddig kevésbé fókuszban lévõ devizák jöhetnek még szóba, hogy pénzük értékét meg tudják õrizni feszült piaci környezetben is. Kétrészes cikkünk elsõ részében azokat a tényezõket vettük sorra, amelyek a menedék deviza státuszhoz szükségesek, illetve a bevezetõben jelzett négy fontosabb deviza melletti és elleni érveket sorakoztattuk fel. Az alábbiakban a további lehetséges célpontok tulajdonságait, vonzerejüket és gyenge pontjaikat mutatjuk be, végül összegezzük, hogy magyar szempontból mely devizák jöhetnek szóba biztonságos menedékként.

A biztonságos menedékekrõl szóló cikksoroztunkban eddig megjelent elemzéseink:

2011.08.23 11:54 Miért számít biztonságos menedéknek az arany?

2011.08.25 07:42 Tényleg biztonságos menedék az ingatlan? - Ezt nem árt tudni

Változóban a világ(kép)

Amint elõzõ cikkünk végén érzékeltettük: a klasszikusnak tekintett menedék devizák mellett új, potenciális célpontok is megjelentek (pl. ausztrál dollár), amelyek gyengülési hullámai egyre kevésbé voltak intenzívek az elmúlt évek stresszhullámai mellett.

2011.09.01 12:56 Hova meneküljünk, ha már a frank sem az igazi?

A menedékdevizák változó körében, illetve a kisebb gyengülési hullámokban lényeges szerepe lehet többek között annak, hogy a vezetõ fejlett piaci devizák kamattartalma nulla százalék közelébe süllyedt és a befektetõk hozam elérési kényszere miatt új, magasabb kamatozású célpontokat kellett keresniük. A kamatkülönbség kihasználását célzó devizavásárlás (carry trade stratégia) egyébként nagyon elterjedt például az ausztrál és az új-zélandi dollár esetén. Ezért gyakran nevezik ezeket a fizetõeszközöket carry-devizáknak is, amelyek különösen a növekvõ kockázati étvágy idején értékelõdnek fel.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy augusztus elején az ausztrál miniszterelnök értékelte úgy: az ausztrál dollár kezd menedék devizaként viselkedni. Ehhez kapcsolódik a cikkünk elsõ részében már bemutatott ábra is, amely a reáleffektív árfolyamindexek alapján tükrözi az egyes devizák értékeltségét. Amint látjuk: a vezetõ fejlett piaci devizák közül a frank után az ausztrál dollár jelenleg a második leginkább túlértékelt deviza, azaz egy klasszikusan menedéknek számító fizetõeszköz és egy eddig carry-devizaként elkönyvelt fizetõeszköz vezeti a rangsort. Valóban változóban tehát a világ.

Ebbe menekülhetnek a magyarok vész idején

Nézzük egyenként!

Az alábbiakban külön-külön megvizsgáljuk az egyes devizák közép távú felértékelõdése mellett és ellen szóló fõbb érveket.

GBP

Amint látjuk, a rangsor utolsó helyein az amerikai dollár és az angol font áll, amelynek lényeges oka, hogy mindkét ország jegybankja igen laza monetáris politikát folytat(ott) és hatalmas mértékû eszközvásárlási programot hajtott végre. Emiatt, azaz a legnagyobb országok (tudatos) saját fizetõeszköz-leértékelési versenye miatt egyre inkább devizapiaci zavarok alakulnak ki. Ezt többek között a brazil jegybankelnök devizaháborúnak nevezte és például az euró/dollár árfolyam kapcsán valóban azt láttuk 2011 eddig eltelt részében, hogy fej-fej mellett küzdenek "a rosszabb deviza" címért, azaz olykor az egyik, máskor a másik számít inkább menedéknek.

Ebbe menekülhetnek a magyarok vész idején Érdemes azt is megjegyezni, hogy augusztus elején, az eurózónabeli stressz miatti tõkemenekítés idején az angol font is egyértelmûen menedék deviza jeleit mutatta (történelmi mélypontra esett például a 10 éves államkötvény hozama), noha idén 85% körüli GDP-arányos államadósság várható az országban és a gazdasági növekedési kilátások kifejezetten gyengék. Egyértelmûen ellentmondásos jegyekkel rendelkezik tehát az angol font a menedékdevizák körében, mindenesetre a nagy, likvid pénz- és tõkepiac fontos vonzerõ lehet még akkor is, ha a monetáris politika extrém laza a magas infláció mellett is.

AUD

Ebbe menekülhetnek a magyarok vész idején Amint a mellékelt táblázatból is látszik, az ausztrál költségvetési helyzet a fejlett világ nagy részéhez képest kifejezetten irigylésre méltó, hiszen a viszonylag kis büdzséhiány lényegében nulla nettó államadóssággal társul jórészt a nyersanyagokból származó komoly bevételek miatt. Emellett a külsõ egyensúlyi pozíció is viszonylag kedvezõnek mondható, az infláció emelkedése miatti jegybanki kamatemelések pedig a fejlett világban kiemelkedõen magas kamatkörnyezetet eredményeztek.

A romló gazdasági kilátások miatt a szakszervezetek kamatcsökkentést sürgetnek. Ez, illetve egy másik lényeges sérülékenységi pont is van az AUD erejével kapcsolatban. Utóbbi abból ered, hogy a gazdaság és így a fizetõeszköz teljesítménye is erõsen függ a nyersanyagok világpiaci keresletétõl és árfolyamától. Az ausztrál exportban ugyanis lényeges szerepe van többek között a bányászati termékeknek és a gabonaféléknek, a kiviteli célpontok közül pedig meghatározó jelentõségû Kína gazdasági teljesítménye. A sérülékenységre az erõsen konjunktúrafüggõ alumínium mellett jó példa többek között a szójabab világpiaci ára és az ausztrál dollár amerikai dollárral szembeni árfolyamának szoros együttmozgása. A kedvezõ exportlehetõségek jól láthatóan erõsítik az ausztrál dollárt; a közép távra szóló menedék deviza keresésnél tehát mindenképpen figyelembe kell venni a nyersanyagpiacokon várható ártrendeket is.

Ebbe menekülhetnek a magyarok vész idején

CAD

Ebbe menekülhetnek a magyarok vész idején Kanada Ausztráliánál mérsékelten rosszabb költségvetési és államadósság-helyzettel, de hasonló gazdasági növekedési kilátásokkal és külsõ egyensúlyi pozícióval rendelkezik. A tartósan nulla százalékos egyesült államokbeli hozamkörnyezet a stabil makrogazdasági keretek mellett mindenképpen fontos vonzerõ lehet a kanadai dollár számára.

Éppen az igen erõs USA-kötõdés, illetve a kanadai gazdaság szintén nagyfokú nyersanyag-export függõsége számít azonban a két legfontosabb sérülékenységi pontnak. A kanadai gazdaságnak jelentõs bevételei származnak az olaj és gáz mellett az alumínium exportjából. Az utóbbi nyersanyag világpiaci ára és a kanadai dollár amerikai dollárral szembeni, utóbbi idõkig szoros együttmozgása szintén jelzi ezt a sérülékenységi pontot. Amennyiben az Egyesült Államok valóban recesszióval néz szembe, akkor az többek között az olajkereslet visszaesésén keresztül érzékenyen érintheti a kanadai fizetõeszköz árfolyamát is.

Ebbe menekülhetnek a magyarok vész idején

NOK

Ebbe menekülhetnek a magyarok vész idején Elsõsorban az olaj- és gázlelõhelyek miatt a norvég államháztartás kifejezetten kedvezõ helyzetben volt eddig is, a közelmúltbeli hatalmas olajmezõ találattal azonban ez tovább javulhat. Az északi ország a világ hatodik legnagyobb olajexportálója, a mostani felfedezéssel pedig becslések szerint a norvég olajkészletek mennyisége akár hatodával is emelkedhet. A norvég külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg hatalmas többlete világviszonylatban is ritka, amely folyamatos felértékelõdési nyomást fejt ki az ország fizetõeszközére.

Az alábbi ábra azonban éppen az olajkitermelésbõl és értékesítésbõl fakadó devizapiaci kockázatra világít rá: a nemzetközi olajárak csökkenõse rendszerint érzékenyen érinti a norvég korona teljesítményét is.

Ebbe menekülhetnek a magyarok vész idején

NZD

Ebbe menekülhetnek a magyarok vész idején Bár az új-zélandi nettó államadósság szintén irigylésre méltóan alacsony a fejlett és fejlõdõ világban, az államháztartás viszonylag magas hiánnyal küzd részben a tavaszi földrengés miatti kiadások következtében. Az idei gyenge gazdasági növekedési kilátások után az újjáépítési munkálatok viszont jövõre jelentõsen lendíthetnek a gazdaságon, amelynek exportja fõként mezõgazdasági termékekre, élelmiszerekre és a gyapjúra épül.

Ausztrál versenytársához képest az új-zélandi dollár két fontos hátránya az alacsonyabb jegybanki alapkamat és a jóval kisebb, kevésbé likvid pénz- és tõkepiac. Ezek a hátrányok egyébként a feszültebb piaci környezetben (megugró VIX-index) rendszerint tetten is érhetõk az ausztrál dollárnál nagyobb új-zélandi dollár gyengülésben.

SEK

Ebbe menekülhetnek a magyarok vész idején Norvég társánál a svéd államháztartás GDP-arányosan jóval kisebb többletet produkál, a svéd államadósság azonban alacsonyabb, illetve a GDP-növekedési kilátások is jobbak. Ezek tehát a skandináv fizetõeszközök közül a svéd korona javára "billentenék a mérleg nyelvét". A svéd külsõ egyensúlyi pozíció azonban kevésbé lenyûgözõ, mint a norvég, illetve a svéd jegybanki alapkamat is alacsonyabb, mint norvég társáé, miközben a svéd gazdaság is kiszolgáltatott a nyersanyagpiaci ingadozásoknak. Rövid vizsgálatunk és a befektetõi preferenciák alapján összességében a két korona közül a norvég korona esetén mûködhet jobban a közép távú menedékdeviza státusz.

CZK

Ebbe menekülhetnek a magyarok vész idején Bár a legtöbb befektetõ még nem kezeli fejlett piaci, illetve menedék devizaként a cseh koronát, de az ország alacsony államadóssága, a közelmúltbeli két fokozatú felminõsítése és a stabil makrogazdasági keretek miatt ez a jelek szerint kezd változni.

2011.08.28 10:00 Csehország, mint biztos menedék

Az igen alacsony hozamkörnyezet, mint a menedéknek tekintett devizák egyik tipikus jellemzõje már adott Csehországban. Éppen ez egyébként az egyik sérülékenységi pontja is a koronának, hiszen jelenleg fele az Európai Központi Bank alapkamatának a cseh alapkamat. Fontos kiemelni viszont, hogy a kelet-közép-európai régióban egyértelmûen a menedékdeviza szerepét tölti be már huzamosabb ideje a cseh fizetõeszköz, azaz feszültebb idõszakokban felértékelõdik a lengyel zloty-val, a forinttal, illetve a román lejjel szemben (a régión belüli carry trade pozíciókat tipikusan cseh koronából finanszírozzák és a feszültebb idõszakokban ezek egy részét lezárva erõsödik a korona). A korona menedék deviza státusza melletti további lényeges érv még, hogy Magyarországhoz hasonlóan EU-tag, szabad tehát a tõkeáramlás a két ország között és a földrajzi közelség miatt akár a személyes bankszámla nyitás is viszonylag könnyen kivitelezhetõ, ha a befektetései egy részének átcsoportosításon gondolkodik valaki.

Összegzés

Érdemes végül azt megvizsgálni, hogy a forint szempontjából hogyan viselkedtek az utóbbi években a klasszikusnak számító, illetve potenciálisan menedéknek tekintett devizák. A magyar befektetõk szeszögébõl vizsgálva ugyanis ez adhat további támpontot.

Amint az alábbi ábrákon látszik, a forinttal szemben a klasszikusnak tekintett devizák közül legkevésbé az angol font, az euró, illetve az amerikai dollár értékelõdött fel, míg a potenciálisnak tekintett menedék devizák közül a norvég, cseh és svéd korona erõsödése volt a legkisebb, Ez azt jelenti, hogy ezek a fizetõeszközök lehetnek azok, amelyekben a többiekkel összevetve akár jelentõs felértékelõdési potenciál mutatkozik. Az említett devizák közül az euró és az amerikai dollár ismert gondjai, illetve a brit gazdaság jelentõs egyensúlyi problémái miatt a három korona lehet megfontolandó menedékdeviza szempontjából a magyar befektetõknek.

Link