Sokasodnak egy nagy válság elõjelei, amely a 2008-as válságot is jócskán felülmúlhatja. A forint keményen tartja magát, de a sorsa sokkal inkább függ Ben Bernanke, a Fed elnökének döntéseitõl, mint a magyar gazdaság, vagy pláne Orbán Viktor teljesítményétõl.

Drágábban juthatnak devizaforráshoz a hazai bankok, mint a 2008 õszén kirobbanó válságkor – mondta el az fn.hu kérdésére Orbán Gábor, az AEGON kötvény üzletág-vezetõje.

A mögöttes ok: az eladósodott dél-európai államok kötvényei, amelyeken „ülnek” az európai bankok. Ennek következménye az európai bankrendszer iránti csökkenõ bizalom, amely miatt egyre nehezebben, és drágábban tudnak a bankok dollárforrásokat bevonni. Ennek elszenvedõje a hazai bankrendszer is, amelyek külföldi központú tagjait drágán finanszírozzák az európai anyabankjaik, vagy éppen nem is finanszírozzák, hanem közvetlenül a piacon kell beszerezniük a forrásaikat.

És mégis kemény a forint

A száradó és dráguló devizaforrások miatt a forint mégsem dõl be, mint 2008-ban, a jelenség egyelõre elszigetelt maradt – magyarázta a szakember.

Ennek egyik oka, hogy a jegybank bõvében van devizaforrásoknak, beavatkozhat a piacon, ha akar. Ám itt még nem tartunk – tette hozzá rögtön az elemzõ. A másik ok, hogy a magyar állam likviditása sokkal jobb, mint 2008-ban, masszív a tõkebeáramlás az állampapírpiacra. Az állam likviditási helyzetét javította, és az államadósságot egyszeri jelleggel csökkentette a magánpénztári vagyon kváziállamosítása – értett egyet az elemzõ lapunk fölvetésével. – Az adósság további csökkentése melletti elkötelezettség megnyugtató a kötvénybefektetõk számára, bár ennek végrehajtását most még számos kérdõjel övezi – fûzte hozzá.

A hazánkkal szembeni viszonylag magas befektetõi bizalom mögött van egy általánosabb ok: a feltörekvõi devizákkal szembeni általános bizalom, ami mögött pedig a dollár hígítása áll. „Melyik a legkevésbé csúnya deviza?” – ezt a kérdést próbálják megválaszolni a befektetõk a gondokkal küszködõ dollár és euró világában, s így kerültek képbe a feltörekvõ piacok és azok farvizén Magyarország is.

Vékony jégen állunk?
mi az FX swap?

Egy olyan összetett devizapiaci termék, amelynek segítségével a hazai bankok a forintforrásból nyújtott deviza alapú hiteleiket fedezték, fedezik. Egy azonnali és egy határidõs részbõl áll. Az FX-swap ügylet értelmezhetõ az egyik devizában történõ
hitelfelvételként, a másik devizában történõ egyidejû betételhelyezésként,
ahol az egyik devizában keletkezett követelés szolgál fedezetként a másik devizában fennálló kötelezettségre – írja a jegybank egyik tanulmánya, amely a téma iránt mélyebben érdeklõdõknek értékes forrásul szolgálhat.
Orbán Gábor szerint a helyzet ezzel együtt aggasztó. A kiszáradó devizaforrások azt is jelentik, hogy a forintforrás alacsonyabb kamat mellett érhetõ el az FX swappiacon a devizával rendelkezõ befektetõknek (a swapról külön keretben olvashat). Ami praktikusan olcsóbbá teszi a forint elleni spekulációt – szerencsére azonban mostanában senki nem akar spekulálni a forint ellen - mondta a szakértõ.

Ha viszont a dollár bármi okból erõre kap, akkor elveszthetik a feltörekvõ piacok a támaszukat, ami drámai átrendezõdésekkel járhat a pénzügyi piacokon.

A Fed idén augusztusban megígérte, hogy két évig extrém alacsonyan tartja a kamatokat. Ha az idõszak lejárta után kamatemelési ciklusba kezd, az visszaszívhatja a tõkét a feltörekvõ piacokról – tette hozzá.

Ami természetesen erõsen negatív hatással lehet majd az akkori forintpiacra, illetve a magyar államadósság finanszírozási lehetõségeire is.

Rosszabb, mint 2008-ban

Súlyosabb is lehet a probléma most, mint a 2008 õszén kitörõ válság idején – mondta az fn.hu-nak Kovács Mátyás, a Raiffeisen elemzõje. 2008-ban eltûnt a bankok közötti bizalom, ez volt a válság fõ jellemzõje, nem játszottak szerepet az államok adósságai. Ma azonban nagyra nõttek a fejlett államok adósságai, s emellett tünedezik el a bankok közötti bizalom.

Jelenleg így már nincs lehetõség költségvetési eszközökkel kimenteni a pénzintézeteket. A válságkezelés minden terhe a jegybankokra hárul most – tette hozzá az elemzõ.

Jól látszik tehát, hogy nem egyszerûen adósság-, és azzal összefüggõ növekedési problémákról van szó, hanem a kép ennél összetettebb. Egyre inkább tûnik úgy, hogy a válságkezelés kritikusainak lesz igazuk, és a pénzpumpa alkalmazása a globális pénzügyi rendszer mély reformja nélkül zsákutcába vitt.
Link