Bejelentkezés
Bokros: hiteltelen Orbánék államadósság-ellenes túlbuzgósága
(Az "idõhúzás" lényege és az alkotmányos kisasztal szerepe is az, hogy 2012 jan. 01-el hatályba lépõ "alaptalan-törvény" szerint 50%-ra kell csökkenteni az államadósságot, ami annyit tesz, hogy mindent el lehet és el is kell venni, amit még leget. Bokros, na ne már, hogy te ezt nem tudod?)
A Fidesz államadóssággal szembeni retorikája új jelenség, és nem is hiteles, mivel a párt korábban támogatta az államadósságot növelõ gazdaságpolitikai intézkedéseket, és jelenlegi gazdaságpolitikájuk is növeli azt - állítja Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter az Élet és Irodalomban megjelent írásában. A Bajnai Gordon vezette válságkezelõ kormány ugyanakkor sem az államadósság felduzzasztásához, sem az eladósodást ösztönzõ politikához nem járult hozzá - írja a közgazdász.
A Fidesz azért kívánja felelõsségre vonni az elszabadult államadósságért a korábbi miniszterelnököket, hogy ezzel tereljék el a közvélemény figyelmét arról, a saját felelõssége alól kibújjon és elterelje a figyelmet arról a megoldhatatlannak tetszõ gazdasági problémáról, amivel saját gazdaságpolitikai kudarca után nemsokára szembesülni fog - írja Bokros Lajos volt pénzügyminiszter az Élet és Irodalomnak írt cikkében.
Bokros saját pénzügyminiszteri intézkedéseire utalva azt írja, egyetlen olyan idõszak volt a magyar demokrácia elmúlt huszonkét évében, amikor az államadósság GDP-hez viszonyított aránya egyértelmûen és látványosan csökkent, ez 1995-tõl 2001-ig tartott és a Horn-kormány stabilizációs intézkedéseinek egymást erõsítõ hatásainak volt köszönhetõ. (Bokros mindössze egy évig volt pénzügyminiszter, a nevéhez fûzõdik a legnagyobb méretû gazdasági kiigazítás, amely megõrizte az ország fizetõképességét, de amelyet az akkori ellenzék, és annak addigra legerõsebb pártja, a Fidesz élesen támadott.) Bokros felidézi, hogy az ellenzék vezetõ politikusai keményen támadták a Bokros-csomagot, de idézi köztük Varga Mihály késõbbi pénzügyminisztert is, aki a stabilizációs lépéseket szükségesnek, de csak fokozatosan bevezetendõnek tartotta.
Fotó: Horváth Szabolcs
A közgazdász szerint a Fidesz mai retorikája nem csak azért hiteltelen, mert a stabilizációs intézkedéseket támadta, hanem mert a költségvetési hiányt és az adósságot növelõ politikát folytatott 2001-tõl, a kétéves költségvetés elfogadása után. Bokros a 70 százalékos köztisztviselõi béremelést, a lakáshitelek kamattámogatását, a rendkívüli nyugdíjemelést említi, amely több mint ezermilliárd forinttal terhelte meg az államháztartást. Bokros megjegyzi, az ezt követõ, ugyancsak ésszerûtlen Medgyessy-féle intézkedéseket, az ún. száznapos programot a Fidesz ellenzékbõl ugyancsak megszavazta. Medgyessy intézkedései (például a közalkalomazotti béremelés, a 13. havi nyugdíj) évente ezermilliárd forint terhet jelentett a költségvetésnek, a Fidesz is megszavazta - emlékeztet Bokros, nem hagyva ki a felsorolásból a Gyurcsány-kormány lépéseit, pl. a választási évre idõzített áfacsökkentést sem, amelyek ötszázmilliárdos nyomot hagytak a büdzsén.
Bokros szerint a minden társadalmi csoport rövid távú érdekét kizárólagossággá emelõ közpolitikai kultúra szelleme az ezredforduló tájékán kiszabadult a palackból és hét évig a magyar politikai osztály egyetértése mellett tombolt, a 2008-as válság pedig ilyen helyzetben érte az országot. Bokros kiemeli, hogy a Bajnai Gordon vezette válságkezelõ kormány sem az államadósság felduzzasztásához, sem az eladósodást ösztönzõ politikához nem járult hozzá.
Az Orbán-kormány államadósság-ellenes retorikája ellenére tovább növeli az államadósságot, írja Bokros, szerinte a bruttó hazai termék közel 12 százalékára rúgó tõkevagyonból szánalmasan kevés jutott eddig az államadósság csökkentésére, nagyobb része a jelentõs költségvetési hiány finanszírozására szolgál. Az egykulcsos adó bevezetése pedig, teszi hozzá, hatalmas rést ütött a költségvetési bevételeken. A költségvetési hiány pedig tovább nõ, mert a gazdasági növekedés nem gyorsul, hanem lassul. A keresletnövelés kudarcának oka, hogy a lakosság megtakarításai alacsonyak, sok család eladósodott, ráadásul egy-két kiemelt külföldi mûködõtõke-befektetésen kívül a beruházások egyhelyben toporognak - írja a volt pénzügyminiszter, aki nemrég az Origónak adott interjúban bírálta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter teljesítményét.
A Fidesz 2010-es választási programja - mutat rá Bokros - meg sem említi az államadósság elleni harc fontosságát, sõt, fogalmaz közgazdász, a szöveg a állami túlköltekezésen alapuló délibábos jólétet sugallja.
A jelenlegi kormány államadósság elleni harca az Európai Bizottság figyelmeztetéseibõl és nem belsõ meggyõzõdésbõl fakad - állítja Bokros, aki szerint ezzel kívánják palástolni azt a bûnt, hogy a párt felelõs a magyarországi államfüggõ, túlköltekezõ, jövõfelélõ közpolitikai kultúrára kialakulásáért. A közgazdász szerint emiatt a Fidesznek semmilyen politikai, szakmai, vagy erkölcsi alapja nincs az egyébként ezért - Bajnain kívül - ugyancsak felelõs baloldali kormányok vezetõinek felelõsségre vonására.
Link
A Fidesz államadóssággal szembeni retorikája új jelenség, és nem is hiteles, mivel a párt korábban támogatta az államadósságot növelõ gazdaságpolitikai intézkedéseket, és jelenlegi gazdaságpolitikájuk is növeli azt - állítja Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter az Élet és Irodalomban megjelent írásában. A Bajnai Gordon vezette válságkezelõ kormány ugyanakkor sem az államadósság felduzzasztásához, sem az eladósodást ösztönzõ politikához nem járult hozzá - írja a közgazdász.
A Fidesz azért kívánja felelõsségre vonni az elszabadult államadósságért a korábbi miniszterelnököket, hogy ezzel tereljék el a közvélemény figyelmét arról, a saját felelõssége alól kibújjon és elterelje a figyelmet arról a megoldhatatlannak tetszõ gazdasági problémáról, amivel saját gazdaságpolitikai kudarca után nemsokára szembesülni fog - írja Bokros Lajos volt pénzügyminiszter az Élet és Irodalomnak írt cikkében.
Bokros saját pénzügyminiszteri intézkedéseire utalva azt írja, egyetlen olyan idõszak volt a magyar demokrácia elmúlt huszonkét évében, amikor az államadósság GDP-hez viszonyított aránya egyértelmûen és látványosan csökkent, ez 1995-tõl 2001-ig tartott és a Horn-kormány stabilizációs intézkedéseinek egymást erõsítõ hatásainak volt köszönhetõ. (Bokros mindössze egy évig volt pénzügyminiszter, a nevéhez fûzõdik a legnagyobb méretû gazdasági kiigazítás, amely megõrizte az ország fizetõképességét, de amelyet az akkori ellenzék, és annak addigra legerõsebb pártja, a Fidesz élesen támadott.) Bokros felidézi, hogy az ellenzék vezetõ politikusai keményen támadták a Bokros-csomagot, de idézi köztük Varga Mihály késõbbi pénzügyminisztert is, aki a stabilizációs lépéseket szükségesnek, de csak fokozatosan bevezetendõnek tartotta.
Fotó: Horváth Szabolcs
A közgazdász szerint a Fidesz mai retorikája nem csak azért hiteltelen, mert a stabilizációs intézkedéseket támadta, hanem mert a költségvetési hiányt és az adósságot növelõ politikát folytatott 2001-tõl, a kétéves költségvetés elfogadása után. Bokros a 70 százalékos köztisztviselõi béremelést, a lakáshitelek kamattámogatását, a rendkívüli nyugdíjemelést említi, amely több mint ezermilliárd forinttal terhelte meg az államháztartást. Bokros megjegyzi, az ezt követõ, ugyancsak ésszerûtlen Medgyessy-féle intézkedéseket, az ún. száznapos programot a Fidesz ellenzékbõl ugyancsak megszavazta. Medgyessy intézkedései (például a közalkalomazotti béremelés, a 13. havi nyugdíj) évente ezermilliárd forint terhet jelentett a költségvetésnek, a Fidesz is megszavazta - emlékeztet Bokros, nem hagyva ki a felsorolásból a Gyurcsány-kormány lépéseit, pl. a választási évre idõzített áfacsökkentést sem, amelyek ötszázmilliárdos nyomot hagytak a büdzsén.
Bokros szerint a minden társadalmi csoport rövid távú érdekét kizárólagossággá emelõ közpolitikai kultúra szelleme az ezredforduló tájékán kiszabadult a palackból és hét évig a magyar politikai osztály egyetértése mellett tombolt, a 2008-as válság pedig ilyen helyzetben érte az országot. Bokros kiemeli, hogy a Bajnai Gordon vezette válságkezelõ kormány sem az államadósság felduzzasztásához, sem az eladósodást ösztönzõ politikához nem járult hozzá.
Az Orbán-kormány államadósság-ellenes retorikája ellenére tovább növeli az államadósságot, írja Bokros, szerinte a bruttó hazai termék közel 12 százalékára rúgó tõkevagyonból szánalmasan kevés jutott eddig az államadósság csökkentésére, nagyobb része a jelentõs költségvetési hiány finanszírozására szolgál. Az egykulcsos adó bevezetése pedig, teszi hozzá, hatalmas rést ütött a költségvetési bevételeken. A költségvetési hiány pedig tovább nõ, mert a gazdasági növekedés nem gyorsul, hanem lassul. A keresletnövelés kudarcának oka, hogy a lakosság megtakarításai alacsonyak, sok család eladósodott, ráadásul egy-két kiemelt külföldi mûködõtõke-befektetésen kívül a beruházások egyhelyben toporognak - írja a volt pénzügyminiszter, aki nemrég az Origónak adott interjúban bírálta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter teljesítményét.
A Fidesz 2010-es választási programja - mutat rá Bokros - meg sem említi az államadósság elleni harc fontosságát, sõt, fogalmaz közgazdász, a szöveg a állami túlköltekezésen alapuló délibábos jólétet sugallja.
A jelenlegi kormány államadósság elleni harca az Európai Bizottság figyelmeztetéseibõl és nem belsõ meggyõzõdésbõl fakad - állítja Bokros, aki szerint ezzel kívánják palástolni azt a bûnt, hogy a párt felelõs a magyarországi államfüggõ, túlköltekezõ, jövõfelélõ közpolitikai kultúrára kialakulásáért. A közgazdász szerint emiatt a Fidesznek semmilyen politikai, szakmai, vagy erkölcsi alapja nincs az egyébként ezért - Bajnain kívül - ugyancsak felelõs baloldali kormányok vezetõinek felelõsségre vonására.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2011. September 04. 09:17:01
- 2011. September 04. 13:33:44
- 2011. September 04. 19:43:26