Az Obama-kormány kétségbeesett diplomáciai kampányba kezdett annak a konfrontációnak a megakadályozására, amelyet a palesztin államiság elismertetésének terve válthat ki, de lehet, hogy már elkésett ezzel - írta vasárnapi számában a The New York Times amerikai hivatalos forrásokra és külföldi diplomatákra hivatkozva.

Az amerikai kormány bizalmasan világossá tette Mahmúd Abbász palesztin elnök számára, hogy azonnal megakadályozza az államiság elismerését, amint a kérdés a Biztonsági Tanács elé kerül.

Az Egyesült Államok viszont nem rendelkezik elegendõ támogatottsággal ahhoz, hogy a világszervezet szeptember 20-án kezdõdõ közgyûlésén megakadályozza: a palesztinokat a szavazati joggal nem rendelkezõ, "megfigyelõ entitás" rangjáról "megfigyelõ állam" rangjára emeljék.

Washington azt szeretné, ha a Barack Obama elnök által májusban meghirdetett formula alapján újrakezdõdnének a béketárgyalások Izraellel, s ha Abbász visszalépne a palesztin államiság elismertetésére irányuló törekvéseitõl. Az amerikai kormány nemcsak a BT elõtt kimondandó vétót szeretné elkerülni, de a közgyûlés jelképes szavazását is, ugyanis annak eredményeképpen az Egyesült Államok egy maroknyi állam társaságában kisebbségbe szorulna. Megítélésük szerint mindkét esemény visszaütne mind a palesztin területeken, mind általában az arab világban.

A palesztin diplomáciai törekvések eltérítésére irányuló amerikai erõfeszítések egész nyáron folytak, de Obama, aki némi tétovázás után, de felkarolta a tiltakozó ellenzék ügyét az arab régióban, végül mégiscsak abba a döntési kényszerbe sodródott, hogy vagy megvétózza a palesztin törekvéseket, vagy elidegeníti magától Izraelt, és vele együtt a zsidó állam amerikai támogatóit.

Miközben az amerikai tisztségviselõk egy része továbbra is derûlátó egy esetleges kompromisszum esélyeivel kapcsolatban, Washingtonban megkezdõdött annak tervezése, hogy hogyan korlátozzák a minimumra a palesztinok státusáról megtartandó szavazás negatív következményeit. A figyelem elsõsorban arra irányul, hogy az izraeliek és a palesztinok között fennmaradjon a biztonsági együttmûködés Ciszjordániában és Izrael keleti határa mentén.

A kompromisszum elérésére irányuló erõfeszítéseket David M. Hale új közel-keleti különmegbízott - akit George J. Mitchell májusi lemondása után neveztek ki - és Dennis B. Ross, a nemzetbiztonsági tanácsnak a régióért felelõs tagja irányítja. Az amerikai külügyminisztérium a múlt héten több mint 70 országhoz intézett diplomáciai üzenetet, arra kérve õket, hogy ellenezzék az egyoldalú palesztin lépéseket az ENSZ-ben. Washington álláspontja szerint ha megtartanák a szavazást, az destabilizálná a térséget és veszélyeztetné a békéért tett erõfeszítéseket.

A külügyminisztériumi üzenet célja kormányzati források szerint az volt, hogy a lehetõ legcsekélyebbre csökkentsék azt a többséget, amely várhatóan a palesztinok mellett szavaz majd. Washingtonban úgy tudják, a közel-keleti rendezésen dolgozó diplomáciai "kvartett" - az Egyesült Államok, Oroszország, az EU és az ENSZ - által hamarosan elõterjesztendõ békejavaslat arra késztetheti Abbászt és támogatóit, hogy meggondolják magukat.

A kvartett javaslata a The New York Times szerint több lesz jelképes gesztusnál. Az abban felvázolandó útiterv szerint a tárgyalásokat az Obama által májusban ismertetett elvek alapján kellene újrakezdeni. Ezek értelmében Izrael határai az 1967-es háború elõtti határok volnának, ezeket a ciszjordániai demográfiai realitásoknak megfelelõen, területcserékkel módosítanának, és elismernék Izraelt "zsidó államnak".

A javaslat részleteivel kapcsolatban azonban maga a kvartett sem egységes. A nyitott kérdések közé tartozik, hogy hogyan határozzák meg az egyre terebélyesedõ ciszjordániai zsidó telepeket. Izrael státusával kapcsolatban Oroszország ellenvetését fejezte ki, és több európai ország is óvatosan fogalmaz. Ezenkívül a palesztinok sohasem egyeztek bele abba, hogy Izraelt hivatalosan zsidó államként ismerjék el, annak arab lakossága miatt.

A kvartett megbízottja, Tony Blair volt brit miniszterelnök csütörtökön Izraelben tárgyalt a javaslatról, a jövõ héten pedig Ciszjordániába utazik. Az izraeliek eddig pozitívan vélekedtek a tervezetrõl, de a palesztinok álláspontja egyelõre tisztázatlan.

Amerikai kormányzati források szerint Abbász még a múlt héten is úgy nyilatkozott, hogy ha esélyt látna a valódi béketárgyalásokra, akkor lemondana az ENSZ-szavazásról. Nabil Saat, a Fatah palesztin mozgalom központi bizottságának nemzetközi kérdésekkel foglalkozó tagja azonban megkésettnek nevezte és visszautasította az amerikai javaslatot, és azt mondta, hogy a szavazást arra való tekintet nélkül meg fogják tartani az ENSZ-ben.
Link