DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szûcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) irata ===============================================================

Tisztelt Pesti Központi Kerületi Bíróság

Az ide mellékelt közjegyzõi okiratba foglalt "deviza-alapú ÁLTALÁNOS JELZÁLOGKÖLCSÖN SZERZÕDÉS" elnevezésû iratot alperesi pénzintézet – hitelezõ – képviselõi, valamint felperesi házastársak "kötelezettek" 2006. december 8-án írták alá.

Az okirat 3. oldalának közepén a következõ olvasható:

"4. A Hitelezõ a Kölcsön ügyleti kamatlábát az egyes kamatperiódusok fordulónapján, a kezelési költség mértékét pedig az egyes ügyleti évek fordulónapján jogosult egyoldalúan megváltoztatni. A módosított kamatmérték meg kell egyezzen az érintett fordulónapokon érvényes, a Hitelezõ lakossági hiteltermékek kondícióira vonatkozó Hirdetményében /a továbbiakban Hirdetmény) jelen hiteltípusra közzétett mértékkel. A Hitelezõ a kamatnak és a kezelési költségnek az Adós számára kedvezõtlen változtatására azonban kizárólag az alábbi feltételek valamelyikének beállta esetén jogosult:

- a Hitelezõ által kibocsátott jelzáloglevelek kamatának emelkedése,
- az éven túli lejáratú állampapírok hozamának emelkedése,
- a tõke- és pénzpiaci kamatlábak emelkedése,
- a jegybanki alapkamat emelkedése,
- a bankközi hitelkamatok emelkedése,
- a kezelési költség tekintetében pedig a Hitelezõ jelzáloglevél kibocsátásának vagy forgalmazásának költségei emelkedése."

------------------------
A tényállás további részében a ténybeli és jogi alapok ismertetésével kívánom elõadni és bizonyítani azt, hogy a szerzõdésnek idézett rendelkezései törvénybe, illetve Alkotmányos elõírásokba ütközik, majd ezt követõen elõterjesztendõ kérelmem " kereseti kérelmem " szerint kérem a bíróságot az idézett szerzõdési rendelkezés érvénytelenségének megállapítására.

===================

A törvénybe ütközések feltárása elõtt indokolt az idézett rendelkezés tartalmát értelmezni a Ptk. 207. § 1. bek. alkalmazása által:

"A szerzõdési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogy azt a másik félnek a nyilatkozó feltehetõ akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett."

Azt könnyû megállapítani a szöveg szakszavaiból ", "kamatperiódusok", "lakossági hiteltermékek", "kondícióira", "jelzáloglevelek kamatának emelkedése" stb. ," hogy az idézett szövegrészt a Hitelezõ képviselõi nyilatkozták, így az értelmezés során tehát abból kell kiindulni, hogy a kötelezettek miként értették a leírtakat. Ebbõl kiindulva az idézett szövegrész helyes értelmezése alapján

abban állapodtak meg itt a szerzõdés aláírásakor felek, hogy a Hitelezõ évente jogosult a kötelezett megkérdezése, vagy hozzájárulása nélkül " egyoldalúan " megemelni az adósok által fizetendõ kamatot és kezelési költséget is akkor, ha a felsorolt hat feltétel bármelyike bármikor bekövetkezik. Kamatot ilyen esetben az idézett szövegrész szerint csak a Hitelezõ által évente kibocsátott "Hirdetmény" nevû banki közleményben írt mértékre jogosult emelni, míg a kezelési költség emelése mértékének felsõ határa a szövegrész szerint nincs meghatározva.


A polgári jog nyelvezetére lefordítva ez annyit jelent, hogy a Hitelezõ a Ptk. 199. § szerinti olyan egyoldalú nyilatkozatot tehet a Ptk. 228. § 1. bek-nél szabályozott feltétel bekövetkezte esetén, melybõl a Ptk. 198. § alapján "kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére."

Rátérve a törvénybe ütközésekre, ezek után az alábbiak állapíthatók meg:

1./ A Ptk. 199. § korlátozza az egyoldalú nyilatkozattétel lehetõségét az alábbiak szerint:

"Egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban megállapított esetekben keletkezik jogosultság a szolgáltatás követelésére"

A jogszabályban biztosított ilyen egyoldalú nyilatkozati lehetõség többek között az apai elismerõ nyilatkozat, a díjkitûzés, a joglemondó nyilatkozat, az alapítvány, a végrendelet.

(Érdekesen, és pontosabban fogalmazta meg a két világháború között Szladits Károly az egyoldalú jogügylet fogalmát: "Nincs ugyan kizárva, hogy az adós egyoldalú nyilatkozatával vállaljon kötelezettséget, vagy hogy valaki másnak egyoldalú nyilatkozata folytán váljék kötelezetté, de az ilyen esetek mindig csak elszigetelt tényállások, amelyek kötelmet csak abban az esetben alapítanak, ha jogszabály ezt külön elismeri.")

Jogszabály az idézettek szerinti egyoldalú nyilatkozattételi lehetõséget kölcsönszerzõdés kamatának és kezelési költségének megállapítása esetére sem teszi lehetõvé, így a "csak a jogszabályban megállapított esetekben" szóhasználatú törvényszövegbõl következik azt, hogy a

Ptk. 199. §-ban írtak megsértése folytán az idézett megállapodás törvénybe ütközõ, illetve a Ptk. 200. § alapján ennél fogva semmis.

------------------------
2./ Valamint az elõzõ pontban említett jogszabály azt sem teszi lehetõvé, hogy a felek egybehangzó akaratnyilvánítással a jogszabály tartalmát megsértsék úgy, hogy egyoldalú nyilatkozattételre az adós hozzájárulásával mégis jogosult legyen a Hitelezõ.

Ettõl függetlenül indokolt továbbvinni a vizsgálódást helytelenül arra gondolva, hogy a Hitelezõ egyoldalú nyilatkozattételi lehetõségét a szerzõdés végén Adósok aláírásuk megtételével tudomásul vették, azaz többoldalú megállapodás egyik elemeként értékelendõ ily módon az egyoldalú nyilatkozattételi Hitelezõi lehetõség.

Az ilyen gondolat, vagy felvetés részben azért helytelen, mivel a szerzõdés végén található aláírás önmagában nem a feleknek nyilatkozattételi lehetõsége, hanem az okirat tartalmának hitelesítésével kapcsolatos eljárás.

Tehát azzal, hogy az Adósok a szerzõdés végén azt aláírták, nem tettek olyan nyilatkozatot, hogy hozzájárulnak Hitelezõnek az idézett szövegrész szerinti egyoldali nyilatkozattételi joga gyakorlásához.
És így megállapítható az, hogy Adósok hozzájárulása az idézett szövegrésznél a Hitelezõnek egyoldalú nyilatkozattételi lehetõségéhez éppúgy elmaradt, mint az okirat aláírásánál.

------------------------
Továbbá a felvetés azért is helytelen, mert ellenszolgáltatás az egyoldalú Hitelezõi nyilatkozattételi lehetõségért Adósok elõnyére nem került megállapításra.

Annak ellenére, hogy a feleket ajándékozás szándéka nem vezette, és a Ptk. 201. § 1. bek-e szerint:

"A szerzõdéssel kikötött szolgáltatásért " ha a szerzõdésbõl vagy a körülményekbõl kifejezetten más nem következik " ellenszolgáltatás jár."

Ezt a rendelkezést a szolgáltatás-ellenszolgáltatás polgári jogi alapelvének, illetve ezáltal Alkotmányos alapelvnek is szokás nevezni.

Ennek megsértése folytán a Ptk. 201. § 1. bek-ben írtak alapján is törvénybe ütközõ és ily módon semmis az idézett nyilatkozat.

------------------------
3./ Rátérve a Hitelezõi egyoldalú nyilatkozatételi lehetõségnek idézett hat feltételére, a közös bennük az, hogy valamennyi az "emelkedése" szóval fejezõdik be jelezve azt, hogy az így megjelölt feltételek nem mások, mint a Hitelezõ vagyonában szerzõdõ felek magatartásától függetlenül jövõben bekövetkezhetõ károsodásának nevesített esetei.

Ebbõl következõen a jelen perben támadott szerzõdési nyilatkozat tartalmánál fogva nem más, mint a Hitelezõi tulajdonjoggal együtt járó kárveszély-viselési kötelezettség áthárítása a nem tulajdonos személyekre.

Ugyanis a Ptk. 99. § a következõket rendeli:

"A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.

A tulajdonosi kárveszélyviseléssel kapcsolatos áthárítási lehetõséget a Ptk egyébként ismeri, és az 536. § 1. bek-nél az alábbiak szerint nevesíti:

"Biztosítási szerzõdés alapján a biztosító meghatározott jövõbeni esemény bekövetkeztétõl függõen bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetõleg a másik szerzõdõ fél pedig díj fizetésére kötelezi magát."

Errõl van ténylegesen szó. A BH. 1981. 510. számú döntvényre hivatkozással arról, hogy "A szerzõdés jellegének megítélése szempontjából nem annak elnevezése, hanem tartalma az irányadó."

Hiába igyekezett alperesi pénzintézet ügyvezetõje a vizsgált, idézett szerzõdési nyilatkozata során a jelzálogkölcsön szerzõdésnek nevezett okirat sokadik oldalán áthárítani a cége tulajdonjogából fakadó törvényi kötelezettségét másokra úgy, mintha ez a jelzálogkölcsön szerzõdés része lenne, ezirányú törekvése az iménti indokolás alapján nem vezethet eredményre.

Tartalmánál fogva ugyanis az alperesi, szerzõdésbe foglalt nyilatkozat a Ptk-ban is szabályozott olyan biztosítási szerzõdésnek tekintendõ, melynek megkötése esetén a biztosító " jelen esetben az adós " felé a Hitelezõnek idõszakonként esedékes díjat kell fizetni.

------------------------
Ennek a díjnak kikötése híján a vizsgált szerzõdés érvényessége szóba sem jöhet, ugyanis a törvényben elõírt ezen kellékhiány a szerzõdést "létre nem jött szerzõdés"-nek minõsíti.

Joghatását illetõen pedig "semmis"-nek, mely tényre tekintettel a Ptk. 99., 201., 536. §-okra is hivatkozással törvénybe ütközõ és érvénytelen az idézett és vizsgált nyilatkozat.


4./ A fentiekben tett ismertetés alapján is megállapítható a Ptk. 200. § 2. bek-ben irt érvénytelenségi ok a vizsgált nyilatkozatnál:
"Semmis a szerzõdés akkor is, ha nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik."

Hiszen ehhez a törvényhelyhez fûzött Indokolás szerint

"Ilyennek minõsül az a szerzõdés, a vállalt kötelezettség jellege, vagy azért ellenszolgáltatás felajánlása, illetve a szerzõdés tárgya az általánosan elfogadott erkölcsi normákat vagy szokásokat nyilvánvalóan sérti, s ezért azt az általános társadalmi megítélés és egyértelmûen tisztességtelennek, elfogadhatatlannak minõsíti."

Tovább nem kívánom részletezni az idézett nyilatkozatot abból a szempontból, hogy az általános társadalmi megítélés alapján milyen mértékben tisztességtelen, elfogadhatatlan. Szerintem a fentiekben tett elemzést is figyelembe véve a nyilatkozat önmagáért beszél. Csupán annyit kívánok megjegyezni, hogy nem emlékszem olyan néhány soros szerzõdésre, amelyben hasonló mértékû tisztességtelenség, jóerkölcsbe ütközés lett volna megállapítható.
===================
Fentiekre tekintettel a csatolt meghatalmazással igazolt ügyvéd útján

k e r e s e t t e l

élünk, és kérjük T. Pesti Központi Kerületi Bíróságot arra, hogy a felperesek, valamint alperes képviselõi által 2006. december 8-án aláírt „deviza-alapú Általános Jelzálogkölcsön Szerzõdés”-t tartalmazó okirat 3. oldalán olvasható

"3.4. A Hitelezõ a Kölcsön ügyleti kamatlábát az egyes kamatperiódusok fordulónapján, a kezelési költség mértékét pedig az egyes ügyleti évek fordulónapján jogosult egyoldalúan megváltoztatni. A módosított kamatmérték meg kell egyezzen az érintett fordulónapokon érvényes, a Hitelezõ lakossági hiteltermékek kondícióira vonatkozó Hirdetményében /a továbbiakban Hirdetmény) jelen hiteltípusra közzétett mértékkel. A Hitelezõ a kamatnak és a kezelési költségnek az Adós számára kedvezõtlen változtatására azonban kizárólag az alábbi feltételek valamelyikének beállta esetén jogosult:

- a Hitelezõ által kibocsátott jelzáloglevelek kamatának emelkedése,
- az éven túli lejáratú állampapírok hozamának emelkedése,
- a tõke- és pénzpiaci kamatlábak emelkedése,
- a jegybanki alapkamat emelkedése,
- a bankközi hitelkamatok emelkedése,
- a kezelési költség tekintetében pedig a Hitelezõ jelzáloglevél kibocsátásának vagy forgalmazásának költségei emelkedése."

nyilatkozatról állapítsa meg azt, hogy a Ptk. 99. §, 199. §, 200. § 2. bek. 1. és 2. fordulata, 201. § 1. bek., 536. § figyelembevételével a Ptk. 234. § alapján az okirat aláírásának idõpontjától kezdõdõen semmis " érvénytelen.
-----------------------------
Bíróság illetékessége a Pp. 30. § 1. bek-e alapján áll fenn.
Pertárgy értéke: határozatlan (250.000.-Ft.) Keresetlevél elsõ példányán 15.000.-Ft. illeték leróva.

Felek közvetítõi eljárást nem vettek igénybe.

Siófokon 2010. július 29. napján. Tisztelettel: ...............felperesek

Vegyük is csak számba hogy mely ingatlankezelõ cégek jöhetnek szóba egy ekkora "csomag "kapcsán?
Hamar le lehet szûkíteni azt a kört!
Így talán rájuk is lehetne kérdezni hogy igaz-e a hír.