(Kinek meglepõ? Kína, Oroszország mellett ott a helye! Errõl van pont szó, s aki nézi a Seherezádét a Telaviv2-n, az tudja is az okát.) A Merrill Lynch elemzése szerint egyre vonzóbb a török részvénypiac és a kisebb növekedést felmutató országok tõzsdéirõl is inkább oda áramolhat a tõke. Magyar szakértõk szerint viszont egész más fenyegeti a hazai értékpapírpiacot.

Törökország gazdasági statisztikái szerint mindennek nevezhetõ csak biztonságosnak nem a fejlõdõ piacok között. A megtakarítások krónikus hiánya, a magas munkanélküliség, a folyó fizetési mérleg hiánya aggodalommal töltheti el a befektetõket. Ennek ellenére a BofA Merrill Lynch legfrissebb elemzése szerint Törökország kilátásai a többi EEMEA országhoz viszonyítva kecsegtetõek, ami oda vezethet, hogy a gyengébb kelet-európai piacokról a törökökhöz áramlik át a tõke.

A Merrill Lynch szerint a török gazdaság - fiatal népességének és a kihasználatlan gazdasági potenciáljainak köszönhetõen - a többi EEMEA országnál gyorsabban növekedhet, míg a régió és az egész világ gazdasági növekedése a következõ évtizedben lassulni fog. Az elemzés szerint Dél-Afrika, Törökország és Szaúd-Arábia kilátásai a legjobbak arra, hogy növekedésükben túlszárnyalják az elõzõ évtizedet. Ebben a munkaerõ kulcsszerepet játszhat, egyúttal kulcsfontosságú is lesz az új munkahelyek teremtése. Törökország éppen a megtakarításai folyamatos igen alacsony szintje miatt lehet a folyamat nagy nyertese, mivel az alacsony kamatlábak megkönnyítik a tõke beáramlását.

Mennyire jók a törökök?

Az elemzõk 4,8 százalékos gazdasági növekedést várnak a 2011-2020-as évtized során Törökországtól, amivel az évtized végére a török gazdaság nagyobb lesz, mint a holland. Ehhez rövid távon meg kell fékezni az inflációt és a a folyó fizetési mérleg hiányát, majd csökkenteni az energiafüggõséget, fejleszteni az adórendszert, és növelni a megtakarításokat.

De Törökország elõtt két lehetõség is nyitva áll. Elõször, mivel a globális növekedés lassulni látszik, a tõkeköltségek csökkenni fognak, így az ország jelentõs külsõ finanszírozási költségei is alacsonyabbak lesznek. Ez pedig nagyon fontos egy olyan gazdaságnál, amely erõsen támaszkodik az idegen tõkére és amely régóta a tõkeigényes növekedéstõl függ. Másodszor pedig, a népesség növekedése - mely szöges ellentétben áll a régió egyéb országaival, különösen Oroszországgal - megadja a lehetõséget az ország számára, hogy taktikát váltson és a munkaerõ-igényes növekedésre fókuszáljon. Ez egyúttal a magas munkanélküliséget is enyhíti.

A fiatal népesség (29 év az átlag életkor) másik elõnye a kevésbé eladósodott vásárlóerõ magas aránya: Törökországban a háztartások eladósodottságának GDP-hez viszonyított hányadosa 15 százalék, mely jóval alacsonyabb a többi EEMEA fejlõdõ országénál.

Törökország alacsony megtakarítási rátája (a fejlõdõ országok között az egyik legalacsonyabb) feltétele marad a növekedésének. Ez a Merrill szerint megteremti a lehetõséget a külföldi tõke stabilabb beáramlására azzal, hogy a befektetõk az olyan érettebb gazdaságokból, mint például Magyarország tõkét csoportosítanak át.

A tõke nem onnan távozik, ahol eddig sem nagyon volt

Amennyiben tõkeáramlásról beszélünk meg kell különböztetni két dolgot: az egyik a fundamentális vonzerõ, a másik pedig a pozicionáltság - mondta a Napi Gazdaság Online-nak Móró Tamás a Concorde részvény stratégája. Fundamentális szempontból a törökök valóban attraktívnak számítanak, magas várható növekedéssel és kedvezõ demográfiai adottságokkal, amelyek közül Magyarország sajnos egyikkel sem büszkélkedhet. A török részvények vásárlására való felhívás azonban egy olyan idõszakban jött ki, amikor az árak euróban számolva csaknem lefelezõdtek. A számtalan probléma ugyanis hatalmas eladási hullámhoz vezetett az ottani részvénypiacon 2011 elsõ felében.

A másik tényezõ, hogy az EMEA régión belül a magyar eszközök, különösen a részvények egyáltalán nincsenek felülsúlyozva - sõt. Vagy alulsúlyozás, vagy egyenlõ súlyozás a jellemzõ viselkedés az alapkezelõk részérõl. Olyan alap, amelyik több magyar részvényt tart az arányosan indokoltnál csak elvétve akad a világon - mondta Móró. Példaként említette a JP Morgan nagy kelet-európai alapját, amely egyáltalán nem vásárol magyar részvényeket, jóllehet az alap mérete viszonylag nagy, tavasszal még egymilliárd euró fölött volt az eszközértéke.

A stratéga úgy véli, a nagy esés után jöhet ugyan a török piacon emelkedés, de az nem fog tudni szembe menni a nemzetközi hangulattal: ha máshol esni fognak az indexek, akkor Törökországban is. Magyarország elég sérülékeny lehet egy olyan helyzetben, amikor a befektetõk egyre inkább arra fókuszálnak, hogy kinek van nagy devizadóssága, de a kormány eltökélt, hogy kordában tartsa az adósságot. Így a szakértõ szerint a magyar részvénypiac nem lesz gyengébb a következõ idõszakban, mint az átlag.

A régiós alapkezelõk eddig nagyon szerették az orosz és lengyel részvényeket, ezért amikor jött a pénzkivonás augusztusban, az fõleg a lengyel és az orosz indexekben okozott nagy esést - érzékeltette a pozicionáltság jelentõségét Móró.

Az új célpontot keresõ spekulánsoktól lehet félni

Nem az átstrukturálás, hanem a fejlõdõ alapokból történõ tõkekivonás jelentheti a nagyobb veszélyt a piacra nézve Pletser Tamás szerint. Az ING elemzõje emlékeztet, hogy a múlt héten 600 millió dollár távozott a régiónkra szakosodott befektetési alapokból, ami jelentõs összegnek számít és jól mutatja a befektetõk kockázatkerülõ magatartását.

Eleve alulsúlyozottak a magyar papírok, s valóban a törököket jobban szeretik: náluk nincs ilyen eladósodottság, költségvetési hiány, egyedül a folyó fizetési mérleg hiány amit emlegetni szoktak, de a 20-25 százalékkal esõ líra ennek a helyrerakásában is segít - mondta az elemzõ.

Minket egyelõre éppen hogy kevésbé sújt a tõkekivonás, a magyar piac likviditása nagyon alacsony. Persze, ha hirtelen nagy mennyiségû tõke távozna a kelet-európai feltörekvõ alapokból, az nyomot hagyna a BUX-on is.

A magyarral eltérõen egyébként a török piacot erõs helyi befektetõi réteg is segíti, ott 50-60 százalék a helyi befektetõk aránya. Pletser Tamás véleménye szerint a törökök a recesszióban is jobbak lesznek mint mi, míg nálunk könnyen fordulhat mínuszba a GDP-növekedés egy ilyen helyzetben, ott a legrosszabb esetben is csak nullára csökken.

Sokkal nagyobb veszélyt jelenthet a magyar piac számára a küszöbön álló görög csõd. Amennyiben ez bekövetkezik - ennek esélyét egyre nagyobbra teszik a szakértõk - akkor a spekulánsok azt fogják nézni, hogy melyik a "leglomhább állat", ki lehet a következõ áldozat. Éppen ezért nagyon fontos, hogy milyen lépéseket tesz a kormány a közeljövõben. Az adósságcsökkentés nagyon pozitív üzenet a piacnak, az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan érik azt el. A magánnyugdíj-pénztári vagyon eladásából, illetve egyéb privatizációs lépésekbõl lenne a legjobb, illetve a megítélésünk szempontjából legkedvezõbb végrehajtani az adósságcsökkentést, a különadók viszont veszélyesek: hiszen ha egyszer elkezd kimenni a külföldi tõke, az általában megfordíthatatlan.

Nem török, hanem svájci

A törökök válságkezelését nem értette meg a piac az elmúlt hónapokban, hiszen ahelyett, hogy kamatot emeltek volna a banki tartalékráták növelésével próbálták meg visszafogni a hatalmas, évi 35-40 százalékos hitelkiáramlást. A befektetõk megijedtek és büntették a török piacot, amely így az elmúlt hónapok egyik legnagyobb alulteljesítõje volt - vélekedett Pintér András a Budapest Alapkezelõ részvény portfólió menedzsere.

A magyar piacra azonban inkább a nemzetközi negatív hangulat lehet veszélyes, mint a régión belüli átcsoportosítások - tette hozzá. Nálunk a legfõbb kockázat a CHF/HUF, a 250 feletti árfolyam a rendszer stabilitási, pénzügyi stabilitási kockázatot jelent. Magának a bankszektornak a finanszírozása problémássá tud válni tartósan magas árfolyam esetén, illetve a hitelportfólió- minõségben bekövetkezõ romlás is kedvezõtlen hatásokkal járna.

Emellett nem szabad elfelejteni, hogy a magyar részvénypiac lényegében négy nagy cégbõl áll, akik közül a két legnagyobbal kapcsolatban elég magas a befektetõi félelem. Az OTP esetében a svájci frank árfolyam hatásaitól, a Molnál pedig a politikai kockázatoktól.

Ha viszont a 2008-as helyzethez hasonló sokk következik az EU periféria országaiban vagy az európai bankszektorban, akkor Pintér szerint az egész régióból fogják kivinni a pénzt és a relatív értékelések nagyon keveset fognak számítani. 2008-ban is voltak hasonló elemzések, ám az akkori idõk nagy tanulsága az volt, hogy pánikban nincs különbség a piacok között.
Link