Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Hajóztak a jégkorszakban

(Nemcsak vízen, hanem levegõben, sõt a zûrben is, csiszolt köveken, csöves csontokkal a nyakukban.)
Jégkori tengerhajózásról és kereskedelemrõl tanúskodnak a tizenötezer éves görögországi obszidián eszközök.
Az Argoliszi-öbölre nézõ barlang húszezer éven át folyamatosan lakott volt, és csak Kr.e. 3000 körül hagyták el végleg lakói.

Az itt talált eszközökhöz az alapanyagot a 130 kilométerre lévõ Mélosz szigetérõl szerezték, ez gyakorlatilag az egyetlen hely az Égei-tenger vidékén, ahol nagyobb mennyiségben található obszidián, noha valamennyi lávaüveg elõfordul Antipárosz szigetén is.

"A szilikátvegyületekben gazdag obszidián természetes, kemény üveg. A bronzmûvesség megjelenése elõtt, ha valaki éles késre, vagy fegyverre akart szert tenni, olyan helyeket kellett találnia, mint amilyen Mélosz szigete volt. Ahhoz viszont, hogy valaki eljusson oda, valamilyen csónakra, hajóra volt szüksége. Az értékes nyersanyag a továbbiakban cserekereskedelem útján terjedt el nemcsak az Égei-tenger partvidékén, de a szárazföld belsejébe is eljutott" - magyarázta Nikolaosz Laszkarisz, a görögországi Égei Egyetem kutatója.

Korábbi geokémiai vizsgálatok már megállapították, hogy az obszidián eszközök Méloszról származnak, azt viszont a tudósok nem tudják, hogy miként jutottak el a tengerészek a szigetre.

"Békaugrásszerûen, egyik apró szigetrõl a másikra juthattak el" - vélekedett a szakember.

A régebbi kormeghatározások szerint az obszidián eszközök Kr.e. 8500 táján készültek.

Nikolaosz Laszkarisz és kollégái az obszidián hidratálásán alapuló eljárást (OHD) alkalmazták, amelyet egy másik módszerrel, a felületi telítettséget mérõ másodlagos iontömegspektrometriával (SIMS-SS) egészítettek ki. A második módszer igen pontos.

Az új kormeghatározás szerint egyes eszközöket tizenötezer éve készítették. Ez azt jelenti, hogy jóval az utolsó jégkorszak vége elõtt az Égei-tengeri népesség már képes volt a hajózásra.

A tömegspektrometria vagy tömegspektroszkópia analitikai módszer töltött anyagi részecskék tömegének meghatározására.
Link

Hozzaszolasok

119 #1 119
- 2011. September 07. 07:44:45
"ez gyakorlatilag az egyetlen hely az Égei-tenger vidékén, ahol nagyobb mennyiségben található obszidián"
Ez még önmagában nem bizonyítja a hajózást... El lehetett érte ballagni a Kárpátokig is. Szlovákiában az egyik profunk kõbalták geokémiai vizsgálatával (is) foglalkozott. Beazonosította a kõzetet gyakran lelõhely pontossággal és nem ritkán több száz km-es eltérések jöttek ki, pl. Észak Lengyelo.-ból le majdnem Tokajig. Szóval ha a hajózás nem is bizonyított, a kereskedelem ment ezerrel.

"megállapították, hogy az obszidián eszközök Méloszról származnak"
Ez akkor fogadható el érvként, ha nagyon nagy körzetben megvizsgáltak MINDEN szóba jöhetõ lelõhelyet. Ehhez meg nincs infó a cikkben. Az ilyen "apró pontatlanságokon" lehet a tudomány és ismeretterjesztés között a legnagyobbakat csúsztatni. A fentebb említett hiányzó adatok nélkül a cikk sajna nem sokat mond.
2 #2 Olvaso
- 2011. September 07. 07:52:20
gyerekek, amikor a "homár sapienstoto" fenéken billentve elindítottáák az "evolúciós" kísérletben, akkor elõre legyártott eszközöket is szerkesztettek hozzája. Szakóca-gyár, háncs-sarú manufaktúra (40 ezerre emlékszem, hogy egy helyen ennyit leltek fel) mûködött itt is és ott is. Specializálódott kapitalisták voltak már akkor is és a velencei zsidó kalmár fuvarozott nekik, hogy Narko Póló segítségével hajón, hol meg tevekaravánon. De a jégkorszakban valószínûbb, hogy a rémszarvast és a mamutot részegesítették elõnyben. Olyan szép mindez, de akkor hogy is vagyunk a "boszniai piramisokkal" a Szfinx-el és a múltkoriban itt is leozott erdélyi székely pallag-kultúrával, melyet kb. 40 ezer évesre datálnak?
2471 #3 2471
- 2011. September 07. 08:51:53
Na igen Imre és tegnap bámészkodtam egy a üzifalra kitett linken és kina korea is több mint 7000 évre tekint vissza kulturában, és ott a xhiungnukkal kapcsolatban kotorászva látom ám azok a hun öseink ám..jónnek mennek nyugatról keletre majd vissza....hol elismerik hogy hun társaság hol nem...ejnye de bizonytalan ez a történelem ha hazudozással van tele.
Scorpió egyik linkjén meg a leydit közetbõl csiszolt tárgyak...ma sem tudnánk megformálni mert olyan kemény anyag..akkor?
Hol is az ember történelmének kezdete?
Hogy nem a sumernak nevezett(ezt is egy magát sumerológusnak nevezett mondta) táblákból összeollozott ószövetségtõl hanem jóval elõtte évezredekkel!

Tán az annumakik gyártották eme gyülölködõsöket maguknak és szabaditották rá a föld már meglévõ népeire....valahogy igy tünik nekem.
2 #4 Olvaso
- 2011. September 07. 09:20:27
Hegel, valószínûleg annak nincs kezdete abban az értelemben, ahogyan azt kerestük. Amit találtunk helyette, az a vége lehet.
3143 #5 3143
- 2011. September 07. 12:26:02
Bizonyara az igazsag meg sokaig elhalgatott lesz.
Az egesz regeszet, östörtenet, vallas az mind tele van hazugsaggal annak erdekeben hogy a hivök es adakozok csak menjenek szepen a templomokba, es nem kell hogy megtudjak azt hogy mi a valos istensegek lete, hogy hogy kik is azok es hol is vannak.
A földön mar több szaz ezer eve laktak es itt is vannak most is.
Hogy hol, azt nem nehez kitalni.
De meg kell hogy hipnotizaljuk magunkal istensegekkel, addig alaposabb gondolat sem lehet.
http://www.youtube.com/watch?v=g9AFs6...9AFs67Xjes
2470 #6 2470
- 2011. September 07. 13:29:29
Okos geológus, tudományosszakértõk mindig elmondják azt az okosságot, hogy nem volt semmilyen özönvíz, nincs rá semmilyen bizonyíték. De a Földközi-tengerben állítólag tudod mennyi épületek, romvárosok, stb., nyomait találtak meg? Állítólag 200-at!! És nemcsak hogy a partmenti területeken, hanem mindenhol, a közepén is! Errõl láttam egy térképet.

Zub Gutai múltkor említette a máltai csontvázakat, a Ley-vonalas cikk alatt. Ehhez hozzátéve: azok között is voltak állítólag elnyújtott koponyák. Ez szokás volt még az amerikai õslakóknál is, Észak-Amerikában is építettek különös, szakrális dombokat, mound builderek (kurgánok???). Meg az eltorzított koponyák még nagyon sok helyen megjelentek pl: inka uralkodóknál Peruban, Egyiptomban Nofretiti és Eknaton szobrai, vagy a Húsvét- szigetek óriás kõszobrai, stb.
Ezekrõl David Hatcher Childress kutatott sokat. Majd fog kb. valamikor októberben megjelenni egy könyve kimondottan errõl a témáról. Majd arra kíváncsi leszek, hogy rólunk, a hunokról

http://sirasok.blog.hu/2008/09/10/agyafurt_magyarok_koponylekeles_a_honfoglalaskorban
vajon lesz-e benne akár csak egy szó is... Nem hinném. Mert az egyik videója elején feljön a mindentlátó szemes, piramisos vakoló jelkép... De azért szerintem érdemes lehet megnézni a filmjeit,ha érdekel esetleg valakit, mert elég sok érdekes dolgot mond el benne.

A perui lékelt, elnyújtott koponyákat azt hiszem ebben a filmjében mutatja a múzeumból. A nazca rajzoknál mintha egy életfa lenne? Meg mondja, hogy a Titicaca-tónál olyan fehér emberek jártak, akik süveget hordtak, stb.

http://www.youtube.com/watch?v=V34lK5eCaRQ

http://www.youtube.com/watch?v=xDTlqgjCYiY

(Más téma, de szerintem érdekes: )

http://www.youtube.com/watch?v=eEON1gbX9ec

A Titcaca-tónál van Tiahuanaco romjai, ott van a híres napkapu. Poznanski szerint legkevesebb tízezer éves. (A közelben van Pumapunku romjai, amik elképesztõ pontossággal vannak kifaragva, hatalmas kõtömbök lego-szerûen illeszkednek egymásba.) A japánok is fából szoktak ehhez hasonlót kaput készíteni, és Stonehengenél is hasonló formában vannak a kövek egymásra rakva, két oszlop és fölöttük egy keresztben. És a székelykapura is napot faragnak. Ahogy a mondókánk is megõrizte ezt, a felkelõ nap tiszteletét: ,,Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske! Nyitva van az aranykapu..."

(Én marha utóbbi hasonlóságokra csak tegnap jöttem rá...)
2470 #7 2470
- 2011. September 07. 14:48:52
Hegel, segítesz nekem? Nem találom a hsz.-ek tengerében azt a két hivatkozást, amirõl beszélsz. (Keresõ sem ad ki semmit.)
9 #8 9
- 2011. September 07. 15:03:36
HunTV-rõl
Matek Kamill
Magyar kincsek ---
Ekvádori útibeszámolója:
[url]http://www.ustrea.
..d/16869941[/url]:

2. elõadása:
[url]http://www.ustrea.
..d/17037044[/url]

3. elõadása:
[url]http://www.ustrea.
..d/17115961
[/url]

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.12 masodperc
634,888 egyedi latogato