(Á, a zsidó nem szállt meg bennünket, csak mi lettünk zsidó-megszállottak!)
Szeptember elsõ hetében ünnepli elsõ születésnapját a budapesti Izraeli Kulturális Intézet. Az intézet anno azzal a céllal jött létre, hogy megismertesse az érdeklõdõket az igen színes izraeli „mozaik kultúrával”, amit zsidó, keresztény és arab mûvészek, írók, gondolkodók meghívásával és változatos programokkal igyekszik megvalósítani.

Az Intézet megnyitása egy évvel ezelõtt nem kevés figyelmet kapott, számos újságban (pl. Haaretz, Boston Herald, Seattle Times) beszámoltak az egyedülinek számító kezdeményezésrõl. Az Intézetet Natan Sharansky, a Jewish Agency for Israel elnöke nyitotta meg, aki elmondta, a központ székhelyének azért Budapestet választották, mert egyrészt Magyarország rendelkezik Európa egyik legnagyobb zsidó közösségével, melynek nagy része a fõvárosban él, másrészt Budapest igen kedvelt úticél izraeli turisták, diákok és üzletemberek körében egyaránt.

Mûvészet
Az Intézetben Táncház is mûködik (Forrás)

Az elmúlt egy évben az Intézet állandó programjai mellett számos kiemelkedõ mûvészeti, irodalmi és közéleti személyiséget látott vendégül. A változatos programokon keresztül az érdeklõdõk garantáltan közelebb kerülhetnek a sokszínû izraeli kultúrához. Nagy hangsúly helyezõdik a mûvészeti programokra, melynek keretében idén helyett kapott egy, a látogatókat az izraeli street art világába kalauzoló fotókiállítás, számos kortárs izraeli táncest, illetve közös fõzõestek is, melyekre több alkalommal izraeli mesterszakácsok is meghívást kaptak. A nyár elején az Intézet vendége volt Yaron Bar, izraeli filmes is, aki Ceruzával írva c. kisfilmjét mutatta be.

Kultúra

Az Intézet vendége volt Dr. Meir Buzaglo professzor is, aki a holokauszt utáni teológiáról, valamint sabbatról és kapitalizmusról tartott elõadásokat, illetve Dr. Dganit Manor professzor, aki a modern Izrael társadalmába engedett bepillantást a kultúrán, vagyis az izraeli mozi és TV különbözõ korszakain keresztül. Az év elején sor került egy jemeni hétvége megrendezésére is, az országban élõ nagy számú jemeni közösség tiszteletére, ahol jemeni dallamok mellett a látogatók saját maguk készíthettek tradicionális jemeni ételeket. Az izraeli kultúra fontos részét képezõ héber nyelv oktatása sem maradhat ki az Intézet céljai közül, a felnõttek mellett a gyerekek is, játékos kereteken belül sajátíthatják el az alapokat.

Közélet

A kiállításokon kívül számos alkalommal rendeztek beszélgetõesteket is, melynek során aktuális kulturális, társadalmi vagy éppen politikai folyamatok, események kerültek megvitatásra. Év elején az Intézet vendége volt pl. Yaron Dekel, izraeli újságíró, aki közel negyed évszázada követi nyomon és tudosítja a világ politikai eseményeit, az izraeli választásoktól kezdve a Katrina hurrikánon át az iraki háborúig. Az elmúlt egy évben olyan, már-már történelmi alaknak számító vendégek beszéltek élményeikrõl, mint pl. Gabriel Bach, az 1961-es Eichmann-per helyettes fõügyésze. A fõügyész, aki 1997-es nyugdíjazásáig az izraeli Legfelsõbb Bíróság bírája volt, a náci népírtásról, Eichmann szerepérõl és a bûnösök kézrekerítésérõl tartott elõadást. Az Intézet vendége volt Efraim Zuroff, amerikai-izraeli történész is, akit csak „az utolsó nácivadászként” ismer a világ, hiszen több száz náci háborús bûnös kézrekerítésében és bíróság elé állításában játszott aktív szerepet. Munkásságáért 2008-ban Nobel békedíjra jelölték. Jelenleg a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója.
Kattintson és nézzen szét Izraelben!

Az Intézet fennállásának egy éves évfordulóját sajnos kevésbé ünnepélyes események árnyékolják be. A Közel-Keleten végigsöprõ forradalmi hullám Izraelt is elérte, és habár arab szomszédaihoz képest mérsékelten, de itt is éreztette hatását a forradalmi hangulat. Emberek ezrei vonultak utcára Izrael számos városában a magas árak és a középosztály helyzetét egyre megnehezítõ kormányzati intézkedések ellen tûntetve. Ezek az események azonban kellõ okot adnak egy, az izraeli társadalom és gazdaság jövõjérõl folytatott vitához. Szeptember elsején Jörg Ahrens rabbi és Guilhad Emilio Schenkar, az Izraeli Katonai Rádió igazgatója fognak beszélni a tûntetések okairól, következményeirõl és az eseményekre adott médiareakciókról. Mint ahogy az elmúlt egy évben, úgy most is érdemes lesz elmenni mindazoknak, akik kiváncsiak arra az országra, melyrõl mindenkinek van véleménye, de csak kevesen ismerik igazán.

Készült az Európai Unió Integrációs Alapjának támogatásával.
Cikkünk a „Bevándorlók – mellettünk” címû, Európai Integrációs Alap által támogatott kampányunk keretében született azzal a céllal, hogy tájékoztatást nyújtson a tíz legnagyobb Magyarországon élõ bevándorló csoport egyikérõl. 2010. december 31-én 18 932 ukrán, 14 345 kínai, 12 594 szerb, 5489 orosz, 3790 vietnámi, 3469 amerikai, 1900 török, 1767 iráni, 1293 izraeli és 182 iraki állampolgár tartózkodott legálisan Magyarországon. Fontosnak tartjuk ugyanakkor felhívni a figyelmet arra, hogy a fenti 18 932 ukrán és 12 594 szerb állampolgárságú személy döntõ többsége Magyarországra, mint az anyaországba hazaérkezõ határon túli magyar honfitársunk. Magyarországon a 2001-es népszámlálás adatai szerint 3816 szerb nemzetiségû és 5070 ukrán nemzetiségû ember élt. A többezres lélekszámú bevándorló közösség figyelmet érdemel, ezért célunk, hogy a vitaindítóként szolgáló írásokkal hozzászólásra ösztönözzük a Kitekintõ olvasóit, hozzájárulva ezzel a migrációval és integrációval kapcsolatos társadalmi tudatosság növeléséhez.
Link