Valahogy csak meg kell indokolni, hogy miért áll még a Forint, mint a cövek, pedig már rég össze kellett volna rogynia. És akkor jön "Ben Hur", a titokzatos Zorro és felvásárolja a nyomott árú államkötvényeket. Nem lennék meglepve, hogy már Moszkvában, vagy Pekingben landolna a sok zúzdába való papír.
Lendületesen csökkennek a magyar kötvényhozamok, miközben továbbra is kevés jel utal az MNB-ben kamatcsökkentési szándékra. Visszatért a piacra az augusztusi titokzatos külföldi vásárló, míg azonban akkor pisztollyal jött, most aknavetõvel tüzel.

Alapvetõen globális folyamatok hatásának tekinthetõ, hogy ismét intenzíven csökkennek a magyar államkötvényhozamok: a feltörekvõ piacokon igazi kamatrally bontakozott ki, veszik a kötvényeket, miközben a helyi devizák inkább gyengülnek, mint erõsödnek - mondta el a Napi Gazdaságnak Ötvös Mihály, a CIB senior devizatradere.

Visszatért a nagy vevõ
A magyar kétéves IRS (interest rate swap) 5,6 százalék alá süllyedt, s ami még érdekesebb, immár a tízéves is 6 százalék alá jött le. Ez elvileg azt jelenti, hogy már száz bázispontos kamatcsökkentést áraz a piac. A cseheknél, lengyeleknél is sokat estek a hozamok, miközben nemcsak a forint gyengélkedik, de a z³oty is kifejezetten gyengén viselkedik az euróval szemben.

Egy neve elhallgatását kérõ kötvénykereskedõ szerint az augusztus elején aktívan vásárló külföldi szereplõ tért vissza a magyar piacra, ám míg akkor fõleg a rövid oldalt vásárolta, most a hozamgörbe teljes szakaszát veszi, vagyis a hosszú papírokat is. Úgy tûnik, hogy míg augusztusban csak a kamatdöntés elõtt vált aktívvá, most az MNB soron következõ, szeptember 20-án esedékes kamatmeghatározó üléséhez képest sokkal hamarabb megkezdte tevékenységét és komolyabb méretekkel. Így többen nehéz helyzetbe kerülhetnek azok közül, akik shortolják a magyar papírokat (azaz a kötvények áresésére játszanak): "még az augusztusi sokkot sem heverte ki, akit (a külföldi szereplõ) shortra vágott és most jön az újabb sokk számukra, immár a hozamgörbe teljes hosszán" - fogalmazott.

De miért nem erõsödik a forint?
S hogy mi táplálhatja a magyar kötvények iránti étvágyat, s miért nem jár vele együtt forinterõsödés? Zsiday Viktor, a Plotinus Vagyonkezelõ Nyrt. elnöke úgy látja, alapvetõen a globálisan uralkodó hozaméhség áll a jelenség hátterében. A jegybankok a fejlett országokban nulla közelében tartják a kamatokat, vagyis a biztonságosabbnak gondolt kötvénypiacokon egyszerûen nem lehet hozamot elérni. Így a vagyonkezelõk figyelme a feltörekvõ piaci kötvények felé fordult. Ráadásul míg ezekben az országokban eddig az inflációtól való félelem miatt folyamatosan emelték az alapkamatokat, most fordulat következett be: a gazdasági növekedés lassulása miatt háttérbe szorult az infláció, s egyre több helyen prioritást élvez a gazdaság ösztönzése.

Vagyis az eddigi emelés helyett a feltörekvõ országok jegybankjai egyre inkább kamatcsökkentésben gondolkoznak. Volt, ahol már meg is lépték ezt, például Brazíliában a múlt héten, de a törököknél is hasonló a helyzet.

A befektetõk ezért most igyekeznek még relatíve alacsony áron, a kamatcsökkentések elõtt kötvényt vásárolni (a kötvények ára ellentétesen mozog a hozamukkal).

Zsiday szerint arra is lehet magyarázatot találni, hogy eközben miért nem erõsödik a forint. A magyar 6 százalékos alapkamat, és az európai alapráta különbözete 4,5 százalékpont. Mivel a hazai bankrendszerben euró-forráshiány van ez a valóságban kisebb, 3 százalékpont körüli. A külföldi szereplõk behozzák az eurót, kölcsönadják a magyar bankrendszernek, és a kapott forintból vesznek magyar dkj-t, vagy kötvényt. A forint-kitettségüket viszont rögtön le is fedezik a határidõs piacon, így lesz 3 százalékos euró hozamuk stabilan, devizakockázat mentesen. És ez nem jelent forintkeresletet, mivel a forint szempontjából a játszma zéró összegû. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy az ECB biztosít számukra euróforrást 1,5 százalékos kamatra, akkor egy kis tõkeáttétellel megspékelve könnyedén tudnak 8-10 százalékos éves hozamot csinálni a befektetõiknek, amivel nagyon elégedettek.

A külföld hisz a magyar kormánynak
A legfontosabb azonban a nemzetközi trend - teszi hozzá Zsiday. A külföldiek elhiszik, amit a magyar kormány állít, hogy 3 százalék alatt lesz a hiány, csökkentjük az államadósságot (éppen most jelentettek be egy 4 milliárd eurós lefaragást), csak a magyarok nem hiszik el. Éppen ezért a magyar banki deskek és vagyonkezelõk shortolják a magyar kötvényeket, a külföldiek pedig veszik.

Még az is lehet, hogy igazuk lesz és az MNB kamatot vág, hiszen növekedés nincs, infláció nem nagyon van, a svájciak jóvoltából pedig a frank elszállásától sem kell már félni - vélekedett a Plotinus elnöke.

Nem lehet kikényszeríteni az MNB kamatvágását?
A svájci frank oldalról valóban nyugodtabb lett a helyzet, de a forint bármikor begyengülhet, éppen ezért nem vár érdemi kamatcsökkentést Nyári Zsolt a KBC üzletkötõje. Gondolatmenete szerint a külföldiek a náluk lévõ, 3000 milliárd feletti csúcsra járatott állampapír-állomány értékét próbálják meg azzal növelni, hogy lejjebb nyomják a hozamokat. Egy 50 bázispontos hozamesés is hatalmas nyereséget okoz egy közepes futamidejû portfólión is. Ha például 6 százalék körüli hozamszintnél beszálltak, és sikerül 5 százalék közelébe lenyomni a hozamot, azzal elérik, hogy ha kivonulnak a piacról - ami forintgyengüléssel járna - akkor is bõven marad nyereségük, ha a gyengébb forinton veszítenek.

Nyári szerint a külföldiek fordítva ülnek a lovon, az MNB nem fog csökkenteni, mivel a kamatvágással annyira elfogyna a forint vonzereje, hogy már egy szereplõ kiszállásával is legalább 10 forinttal arrébb menne az EUR/HUF árfolyam. Legfeljebb jelképes, 0,25 százalékpontos vágás fér bele érdemi forintgyengülés nélkül. Más lenne a helyzet, ha az euró 263 forint lenne: nyárig nagyon jól lehetett a kamatcsökkentések mellett érvelni, most viszont puskaporos a helyzet, így érdemi kamatcsökkentés biztos nem lesz. Másrészt történelmi léptékkel ez a kamatszint egyáltalán nem tûnik magasnak, nem nagyon volt soha lejjebb a magyar alapkamat - tette hozzá.

Forrás: Link