Az orosz gázmonopólium számára veszélyt jelent, hogy Magyarország csatlakozni szándékozik az Azerbajdzsán, Grúzia és Románia által tervezett, Oroszországot elkerülõ AGRI gázvezetékhez, mert azzal járhat, hogy nem vásárol földgázt a Déli áramlat vezetékbõl – továbbá Horvátország és Szerbia sem, amellyel egyesíti gázszállítási rendszerét – írta szerdán a Kommerszant címû orosz lap a kedden Bakuban tartott azeri-grúz-román csúcsról, megemlítve, hogy azon részt vett Orbán Viktor magyar kormányfõ is.

A lap megállapította: a gázvezetékhez még nem készültek tervek és megvalósíthatósági tanulmány, nincs hozzá finanszírozás és megbízható gázforrás sem.
A Bakuban szerdán a három résztvevõ ország állami földgáz-ipari konszernjei által megalapított vegyes vállalat egyelõre a tervezett vezeték megvalósíthatósági terveit dolgozza majd ki. Az elképzelések szerint a Kaszpi-tengeri Sah-Deniz lelõhelyrõl a Baku-Tbiliszi vezetéken át a Fekete-tengerhez jut, ahol a grúziai Kuleviban cseppfolyósítják, és tankhajókon jut tovább Romániába.
A Kommerszant szerint egyelõre nem tudni semmit a vezeték finanszírozásáról, de a megállapodásban szerepel, hogy a résztvevõ államok semmiféle garanciát nem nyújtanak. A lap grúz forrásokból úgy tudja: egyelõre minden részlet az elõzetes vita stádiumában van, vagyis még semmi nem konkrét. Ez megmagyarázza azt is, hogy a bakui csúcson többnyire politikai kérdésekrõl esett szó – írta a lap.
Nincs továbbá megbízható gázforrás. Az azeri fél ugyan állítja, hogy lesz elegendõ gáz, de szakértõk erõsen kétlik, hogy ezt Baku a közeli jövõben rendelkezésre tudja bocsátani. A Sah-Denizben kitermelt gázmennyiséget ugyanis már eladta: nagy vásárló Grúzia és Törökország, Irán évi egymilliárd köbmétert vesz, a Gazprom pedig szeptember elején megállapodást írt alá az eddigi évi egymilliárd köbméter kétmilliárdra emelésérõl, s a felek hangsúlyozták a további emelési terveiket.
A moszkvai kormány és a külügyminisztérium forrásai úgy nyilatkoztak, hogy Oroszországot teljesen hidegen hagyja az AGRI terve, mert Azerbajdzsán minden eladó gázát a Gazprom vásárolja fel, az állítólagos azeri tartalékokról szóló közléseket pedig még egyetlen független szakértõ sem erõsítette meg, ráadásul az AGRI a Nabuccótól vonja el a gázt. Bakui források szerint a találkozón ezért nem vett rész José Manuel Barroso, az EU Bizottságának elnöke és Peter Ottinger energetikai biztos.
A csúcson részt vett Orbán Viktor magyar kormányfõ – említette meg a lap, s rámutatott: Magyarországon az éves gázfogyasztás mintegy 14 milliárd köbméter, s ennek mintegy 80 százaléka érkezik Oroszországból. Tekintettel arra, hogy az ország most egyesíti gázvezeték-rendszerét Horvátországgal és Szerbiával, az AGRI megépülése azzal járhat, hogy a Gazprom elveszti piaca jelentõs részét e három országban.
A RoszBizniszKonszalting orosz tanácsadó cég honlapján azt emelte ki a magyar részvétellel kapcsolatban, hogy a nemzeti fejlesztési minisztérium és a külügyminisztérium korábbi közlései szerint a kormány AGRI iránti érdeklõdése nem jelenti azt, hogy Magyarország letett a Nabuccóban való részvételrõl, hanem továbbra is prioritásnak tekinti azt.
A Reszpublika címû hírportál Natik Aliyev azeri ipari és energetikai minisztert idézte, aki szerint Magyarország csatlakozása lehetõvé teszi, hogy az Azerbajdzsáni gáz eljusson Ausztriába is.
A honlap szakértõket idézve azt írta, hogy a projekt a Nabuccóval ellentétben megvalósíthatónak látszik, s gyorsan halad elõre. Egy elemzõ úgy vélte: a jelek szerint Baku csalódott a Nabucco megvalósulásának menetében, és minden lehetõséget üdvözöl, hogy a Sah-Deniz lelõhelyen kitermelt gázt ne Moszkvának, hanem másnak adja el, a Grúzián át vezetõ útvonal pedig csökkenti a török tranzittal járó kockázatokat.

Forrás: Link