(Igen, ezért nevezhetjük már most is Kínai Eurónak, de errõl még pszt, nem beszélni senkinek!)
Azt egyelõre senki nem tudja, hogy 3200 milliárdos devizatartalékából mennyit hajlandó Kína az euróövezet megsegítésére áldozni, ám azt már jelezte a kommunista-kapitalista hatalom, hogy csak akkor fizet, ha beengedik a piacra.
Komoly árat kér Kína cserébe azért, hogy pénzügyi injekciókkal segítse az eurózónát és az Egyesült Államokat – errõl árulkodnak azok a bejelentések, amelyeket Ven Csia-pao tett a helyi Talien városában tartott világgazdasági fórumon, írja a Világgazdaság. A kínai miniszterelnök egyrészt elvárja az öreg kontinenstõl, hogy az végre ismerje el piacgazdaságként a távol-keleti országot. Ennek nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentõsége is lenne, mivel ezzel együtt több kereskedelmi akadály is leomlana, azaz Kína szabadabban exportálhatná termékeit Európába.

Az Egyesült Államoktól szintén azt kéri a kommunista kormány, hogy könnyítse meg a hozzáférést piacaihoz. Ha például a kínai vállalatok az eddiginél szabadabban fektethetnének be amerikai cégekbe, az az ottani gazdaságnak új munkahelyeket jelenthetne, érvelt a kormányfõ, aki a csúcstechnológiájú kínai áruk exportjára vonatkozó korlátozásokat is eltöröltetné Washingtonnal.

Mindezekért cserébe Kína elvileg hatalmas összegekkel „támogathatja” meg az európai vagy a tengerentúli piacokat, hiszen mintegy 3200 milliárd dollár értékû devizatartalékkal rendelkezik. Hogy ebbõl mennyit fordít majd például a súlyosan eladósodott euróövezeti országok kötvényeinek vásárlására, arról nem szólt a miniszterelnök. Bár Peking már korábban is jelezte ezen szándékát, és saját bevallása szerint több milliárd dollárt invesztált euróövezeti papírokba, pontos számok nem ismertek. (Több feltörekvõ ország, Oroszország, Brazília és India fontolgatja, hogy ily módon nyújt „segítõ kezet” az eurózónának – errõl a jövõ heti csúcstalálkozójukon egyeztethetnek.)

Minderre égetõ szüksége lenne az egyre több sebbõl vérzõ övezetnek. A görög állampapírpiac teljesen elszállt – a kétéves kötvények hozama 75 százalék felett is járt –, a piacok pedig már 98 százalékos valószínûséggel árazzák Athén fizetésképtelenségét. Angela Merkel német kancellár ennek ellenére ismételten jelezte: mindent meg fognak tenni a rendezetlen görög csõd bekövetkezése ellen, az ugyanis a félelmek szerint dominóhatással járna az eurózónában. Eközben az európai bankrendszerre is egyre nagyobb nyomás nehezedik: a Bloomberg szerint a kontinens bankjai már egymásnak is egyre kevésbé mernek hitelezni, a pénzügyi intézmények által lekötött betétállomány apad, az amerikai pénzalapok pedig leépítik kitettségeiket a német, francia és spanyol bankokban.
Link