Szevasztok!

Jó tudni - például az ügyész ott volt - meg különleges szigorú szabályok - amik illetik a TMRSZ - - t mint intézményt az államban...


2011.El.II.E.3/6. szám

BKv 96.

I. Házkutatás a pótmagánvádra indult bírósági eljárásban a pótmagánvádló indítványára vagy hivatalból elrendelhetõ (Be. 75. § (1) bekezdés, 258. § (3) bekezdés c) pont).

II. A védett intézményekben (közjegyzõi, ügyvédi iroda, egészségügyi intézmény) elrendelt házkutatás elvégzése során az ügyész jelenléte (Be. 149. § (6) bekezdés) akkor is kötelezõ, ha az eljárás pótmagánvádra indult.

III. A házkutatás végrehajtására a bíróság a nyomozó hatóságot veheti igénybe (Be. 149. § (3) bekezdés).

I. A házkutatás jellemzõen az eljárás nyomozati szakaszához kötõdik, de nem kizárt késõbb sem, ha feltételei fennállnak. Ezért rendelkezik úgy a Be. 177. §-a, hogy azt a bíróság, az ügyész, és - ha az ügyész nem tiltja meg - a nyomozó hatóság is elrendelheti, utóbbiak akár halaszthatatlan nyomozati cselekményként is.

Ha a bíróság a pótmagánvádló vádindítványát elfogadta - mert elutasításának a Be. 231. § (2) bekezdése alapján nem volt helye -, akkor a Be. XIII. Fejezetének V. Címében foglalt eltérésekkel az elsõfokú bíróság tárgyalására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Tehát az V. Címben foglalt eltérésekkel a tárgyalás épp úgy zajlik, mint amikor a közvádló képviseli a vádat. Az eltérések nem érintik a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelõ tisztázására törekedés Be. 75. §-ának (1) bekezdésében megállapított hatóságot terhelõ kötelezettségét, és ebbõl a bíróságra a Be. 258. §-ának (3) bekezdés c) pontjában elõírt tényállás megállapítási kötelezettségét.

A befogadott pótmagánvád alapján lefolytatott bírósági eljárásban a Be. 236. §-a alapján a pótmagánvádló jogállása az ügyész jogállásával azonos, amennyiben a törvény másképp nem rendelkezik. A házkutatás elrendelését illetõen az általánostól eltérõ szabályt a törvény nem tartalmaz. A 236. § tartalmából az is következik, hogy a személyi szabadság elvonásával vagy korlátozásával járó kényszerintézkedés (elõzetes letartóztatás, házi õrizet, lakhelyelhagyási tilalom, stb.) elrendelésének indítványozására vonatkozó jogosultság kiterjed (mint többen a kevesebb) az enyhébb - tulajdonjogot korlátozó - kényszerintézkedésekre is, és magában foglalja az ügyész általános indítványtételi és jogorvoslati jogát. (Kivétel csupán az, hogy a pótmagánvádló a terhelt javára nem fellebbezhet, és nem indítványozhatja a szülõi felügyeleti jog megszüntetését.)

A házkutatás elrendelésének pótmagánvádlói indítványozását tehát semmi nem zárja ki, sõt, törvény által biztosított, vádlói helyzethez kötött jogosultság. Az indítványról - mint minden más esetben - természetesen a bíróság dönt. Az elõzõekben említett tényállás-megállapítási kötelezettség

teljesítése érdekében a bíróság maga is elrendelheti pótmagánvádas eljárásban is a házkutatást.

Értelemszerûen, a Be. 242. §-ának d) pontja alapján eljáró védõ maga is indítványozhatja ezt a kényszerintézkedést, mert nem zárható ki, hogy ezt éppen a vádlott érdekében felhozható bizonyítási eszköz megtalálása miatt tartja indokoltnak.

II. A házkutatás a privát szférát korlátozó kényszerintézkedés. Az egyén magánlakása sérthetetlenségéhez fûzõdõ alkotmányos alapjogát törvényi engedély alapján sérti meg. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. Cikke külön szabályozza magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. A házkutatás tehát a magánéletet, és - bizonyos esetekben - egyes hivatásbéli, illetve üzleti tevékenységet érintõ kényszerintézkedés, amely a bûncselekmény megelõzése, illetve az eljárás sikere érdekében jogosítja fel a büntetõeljárás során mûködõ hatóságokat az alapjogok jogszabályban körülírt megsértésére. Még szigorúbbak a házkutatás feltételei az egyes védett intézményekben. Ilyennek tekinti a törvény a közjegyzõi vagy ügyvédi irodát, illetõleg az egészségügyi intézményt akkor, ha a házkutatás olyan irat felkutatását célozza, amely közjegyzõi vagy ügyvédi tevékenységgel összefüggõ hivatásbéli titkot, illetõleg egészségügyi adatot tartalmaz. Ebben az intézményi körben a házkutatás elrendelésére a vádirat benyújtását megelõzõen is kizárólag a bíróság jogosult. Ez a jogosultsága nyilvánvalóan megmarad akkor is, amikor mint perbíróság az ügy érdemében jár el.

A közjegyzõi, az ügyvédi tevékenység és az egészségügyi intézmények rendeltetésébõl következik, hogy a magánszférán belül is az érintettek (ügyfelek, betegek, gyógykezeltek, stb.) legfontosabb személyes adatait és egészségi, személyi állapotukra, személyiségükre vonatkozó legintimebb adatokat, joghatások elõidézésére alkalmas tényeket rögzítõ papíralapú vagy elektronikus adathordozókat õrizhetnek. Aki közjegyzõhöz vagy ügyvédhez fordul a magánszféráját érintõ ügyeivel vagy egészségügyi intézmény szolgáltatásait kénytelen igénybe venni, az alappal bízhat abban, hogy személyes adatait és az említett magánszférához fûzõdõ érdekeit megkülönböztetett védelemben részesítik és indokolatlan kiszolgáltatásukra, felhasználásukra nem kerülhet sor.

A Be. 149. §-ának (6) bekezdés utolsó mondata ezért a védett intézményekben történõ házkutatás elvégzésére ezeknek az alapjogoknak az oltalmát intézményesen biztosítani hivatott ügyészi jelenléttel kívánja garantálni. Az ügyész jelenlétének kötelezettsége itt nem a közvádlói jogállásából folyik, hanem a védett intézmények rendeltetéséhez és az éppen azok által fokozottan biztosított alapjogi védelemhez.

Mivel a törvény eltérõ rendelkezést ebben a körben nem tartalmaz a pótmagánvádra folyó bírósági eljárás tekintetében, hanem az ügyész jelenlétét a védett intézmények jelentõségéhez kapcsolja, nem engedhetõ meg olyan értelmezés, amely e kényszerintézkedés foganatosításánál az ügyész jelenlététõl eltekint. Ez kimondottan sértené a törvény kötelezõen elõírt feltételét.

A teljességre törekvés érdekében kell megjegyezni, hogy amennyiben a házkutatás célja nem a 149. § (6) bekezdésében meghatározottak megtalálására irányul, hanem bûncselekmény elkövetõjének kézre kerítése érdekében kell foganatosítani, akár halaszthatatlan cselekményként az általános szabályok szerint folyhat a házkutatás (erre azonban bírósági szakban aligha kerülhet sor).

III. A Be. 149. §-ának (3) bekezdése a bíróság által elrendelt házkutatás végrehajtásához a nyomozó hatóság igénybevételét teszi lehetõvé. A bíróság az említett kényszerintézkedés végrehajtásához alkalmas apparátussal nem rendelkezik, a bíróság maga nem indokolt, hogy ilyen cselekményt közvetlenül hajtson végre, ezért egyetlen lehetséges törvényes megoldás a nyomozó hatóság igénybevétele, akinek azt teljesítenie kell.

Budapest, 2011. június 27.

Dr. Kónya István kollégiumvezetõ
Dr. Márki Zoltán a kollégium jegyzõje

szeretettel: spari:...

Ébresztõ gondolkodni még tudó rendõrök!
Mit tesznek veletek?! Ti nem vagytok család apák-anyák?!
Nincs meg bennetek a belülrõl fakadó erkölcsi norma?! Sokat haboztok, titeket végez ki a hatalom!
Kéritek a népet, hogy legyen szolidáris.
Ehhez tenni kell az asztalra és nem hunyászkodni.

[color=#cc0000]EGY SZÉP NAP MAJD NÉZZETEK GYERMEKEITEK SZEMÉBE, HOGY AMIKOR KELLETT VOLNA ÉS TUDTÁTOK KI ELLEN KELL TENNI, NEM TETTETEK SEMMIT.[/color]

Én így nem akarok járni.

okulásként:
link:


http://nincsigazsag.freeblog.hu/categories/buntetojog/

No, zsaruk? Most rajtatok a satu! Nem engedték tüntetéseteket, aminek vége úgy is az, hogy hazamentek! No, hova is? Tán azzal kéne tüntetni, hogy a kilakoltatásokhoz tán nem kéne asszisztálni! A buzifelvonulás védelmét tényleg ki fizette? Van itt néhány kérdés! No, azért ne adjátok fel! Irány a magyar honpolgárok megbírságolása, tán bejön az aprópénz.

...és még elvárnátok, hogy Magyarországon valaki menjen rendõrnek.....
Akkor ki védi meg az országot, táncsaknem az InCal...???
Ott van a legnagyobb baj az õsi vérben, hogy a magyar nagyon dolgos nép, fel sem néz a sok munkából.....azt gondolja, hogy azzal majd viheti valamire. Igen is, hogy az "esztelen" munkán túl van egy másik elkötelezettsége az embernek - a haza, a család....
Hogy dolgozok éjjel-nappal mint az állat, az még nem elég az emberré válásunkhoz...
Fel is kell tekinteni a sok munkából, hogy mi is van körülöttem.
Én szívem szerint nagyon sajnálom Szima Juditot, mert mert a lelkiismeretére hallgatni és érdekli országunk sorsa.
Csak nem ez a baj vele???
Ugyan, egy két hónapos csecsemõ sem hiszi el, hogy lenne annyi pénze a szakszervezetnek, hogy el lehetne venni belõle, inkább még a sajátjukat is odaadták.
No, ez a baj a TMRSZ-el.
Ezt meg mások az aljas céljaik érdekében kihasználják, ugyan ki/k/ akarják õket uralni??
Mondjam még!!!
Elég!!!!!!!!!!