(A kis terrorista!)
Több önkormányzat is nyögi a teljesíthetetlen feltételekkel megvalósított beruházások terhét.

Teljesíthetetlen terhet jelent Kiskunfélegyháza önkormányzatának, a PPP-konstrukcióban - azaz az állam és a magánszféra együttmûködésével - létesített sportcsarnok után a befektetõnek évente fizetendõ 400 millió forint. Az összeget tíz éven keresztül kéne utalnia a súlyos adóssággal küzdõ önkormányzatnak - minderrõl a térség fideszes országgyûlési képviselõje és polgármester-jelöltje, Kapus Krisztián beszélt.

Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kiemelt állami szerzõdéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkára a város vezetõivel a beruházás okozta terhek enyhítésének lehetõségeirõl egyeztetett.

A kiskunfélegyházi sportcsarnok
Az államtitkár értékelése szerint az elmúlt hat évben a magán- és közszféra együttmûködésében megvalósult sportlétesítmény-fejlesztések többnyire átgondolatlanok voltak és nem vették figyelembe az önkormányzatok pénzügyi teljesítõképességét.
A fejlesztések a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretében valósulhattak meg, melyrõl még 2004 júniusában döntött az akkori kormány, melynek sportminisztere Gyurcsány Ferenc volt. Az eredeti tervek szerint 145 tornaterem, 66 tanuszoda és 10 megyei sportcsarnok épülhetett volna fel. A költségvetés azonban csak abban az esetben biztosított központi támogatást, ha azt PPP konstrukcióban viszik végbe. Végül csak 17 tanuszodát, 16 tornateremet és a kiskunfélegyházi multifunkcionális sportcsarnokot adták át.

Hegmanné Nemes Sára
Az NFM mostani értékelése szerint a választott finanszírozási formát sem a viszonylag kis projektméret, sem a rövid - jellemzõen 15 éves - futamidõ nem indokolta megfelelõen. Az önkormányzatok a forrásszerzés érdekében vállalták a számukra elõnytelen gazdasági megoldást, pedig egy részük mûködése már akkoriban is forráshiányos volt.
Az Állami Számvevõszék korábbi jelentése szerint az érintett önkormányzatok mintegy kétharmada ezen beruházások miatt került „számottevõen behatárolt pénzügyi helyzetbe".
A fejlesztések szakmai ellenõrzése ugyanakkor elmaradt, a megvalósítás minõségét, a gazdaságos üzemeltetés lehetõségét nem vizsgálták, így épülhetett olyan tanuszoda, melynek mélysége nem felel meg a vonatkozó elõírásoknak. A tárca úgy látja, hogy program elindításakor nem vették figyelembe a gazdaságosság és a hatékonyság követelményeit.
A meghirdetett közbeszerzési eljárásokban nem alakult ki valódi versenyhelyzet, a fejlesztések átgondolatlanok voltak, és nem voltak összhangban az önkormányzatok teljesítõképességével. Ráadásul a létesítmények döntõ többsége üzemeltetési gondokkal küzd, s alacsony kihasználtsággal mûködik.
Hegmanné Nemes Sára kiemelte, hogy a minisztérium egyedileg meg fogja vizsgálni ezeket a projekteket és az üzemeltetéshez kapcsolódó számlák kifizetésének jogosságát. Az önkormányzatokkal közösen keresik a megoldási lehetõségeket a szolgáltatási díjak elõteremtésére és a létesítmények hatékony üzemeltetésére. „Nem zárkózunk el a szerzõdések felbontásától abban az esetben, ha úgy látjuk, hogy súlyosan sérül a közérdek" - mondta az államtitkár.
Az MTI kérdésére azt is elárulta, hogy a költségvetést 3000 milliárd forint összegben terhelik a teljes futamidõ végéig a PPP-konstrukcióban épült sportlétesítmények, utak, kollégiumok és börtönök után fizetendõ kötelezettségek.

Az M6-os autópálya építését is megvizsgálja a minisztérium
Az államtitkár szerint megvan a kivitelezõ és a finanszírozó haszna, s az üzemeltetési költségeken keresztül is jelentõs összeget kivesz a magánszektor a PPP-s létesítmények mûködtetésébõl. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magánbefektetõt semmi sem kényszeríti arra, hogy megtöltse a sportcsarnokot bevételt hozó rendezvényekkel, mert a saját nyeresége akkor is biztosítva van, ha a létesítmény üresen áll.
A jelenséget Pannon PPP-konstrukciónak nevezte, ahol az állam vállal minden kockázatot és finanszírozást, a magánszféra pedig többszörös haszonra tesz szert, rizikó nélkül. Nyugaton a magánszféra vállalja a beruházást és az azzal járó kockázatot, mind a finanszírozásban, mind a mûködtetésben.
A minisztérium egyébként augusztusban kezdte a PPP-kostrukcióban megvalósult beruházások felülvizsgálatát, elsõként az autópályák esetében. A választások elõtt sebtében átadott M6-os Dunaújváros-Szekszárd közti szakaszán egyebek mellett megvizsgálják az aszfaltburkolatok és az alaprétegek vastagságát. Áttekintik, hogy a szalagkorlátok és a vadvédõ kerítések megfelelnek-e az elõírásoknak - különös figyelmet fordítva a május végi beomlás környezetére.
A tárca az autópályák esetében is szigorította az üzemeltetési szerzõdések teljesítésének ellenõrzését, és minden kötelezettség betartását következetesen számon kéri. Közleményük szerint jövõ évtõl csak a PPP-konstrukcióban épült autópályák rendelkezésre állási díja meghaladja az évi 100 milliárd forintot.

Forrás: hetivalasz.hu