Lesz rosszabb is a helyzet - válaszolta Orbán Viktor kormányfõ egy, a forint gyengülésének eddigi okait firtató kérdésre. Hétfõn az euró éves csúcsra futott a magyar devizával szemben, és ha átszakad az ellenállás, a 300-as árfolyamot is könnyen
Sajnos lesz rosszabb is a helyzet - mondta a forintkurzus kapcsán Orbán Viktor kormányfõ a Blikk azon olvasói kérdésére, amely azt firtatta, hogy miért romlott a Fidesz kormányzásának idején 12 százalékot a magyar deviza a cseh koronához képest, miközben az MSZP 8 éve alatt 32 százalékot. Orbán a válaszát az államadósságra érzékenyebbé váló piaccal magyarázta. Hogyan alakul a kurzus és tényleg megéri ilyen állítást tenni a miniszterelnöknek?

Merre tovább?

Sajnos abszolút reális, hogy tovább gyengül a forint, a külsõ környezet is ezt támogatja és a speciális hazai hatások is - vélekedett Saághy Pál, az Equilor vezetõ deviza üzletkötõje. Már az országmentõ csomag bejelentése elõtt is emelkedésnek indult és bõven 270 fölé érkezett az euró/forint árfolyam, majd amikor a devizahitelek rögzített árfolyamon való átváltásának lehetõségét bejelentették, ennek hatására érte el a 280 körüli árfolyamot, és azóta is felfelé tart- emlékeztetett Saághy.

A gyengülésnek két lába van: az egyik egyértelmûen külsõ, az európai adósságválsággal kapcsolatos aggodalom, amely hatására a kockázatos eszközöktõl - amilyen a forint is - szabadulnak a szereplõk. A másik, hogy a rögzített árfolyamon való átváltásról még mindig nem tudni, hogy hányan élnek vele, mekkora összegrõl lesz szó. Maximálisan 26 milliárd svájci franknyi a kitettségünk, ami elég nagynak számít a svájci frank piacon is.

A devizaigényükkel a bankok kimehetnek a devizapiacra, vagy az MNB svájci frankra cserélhetné euró tartalékai egy részét, és biztosítana chf forrást a bankoknak. Ez gyengítené az ország pozícióját a devizakészletek csökkenése miatt, vagyis mindkettõ forintgyengítõ hatású. Elvileg elképzelhetõ a svájci és magyar jegybank közvetlen csereügylete is, ez lehetne olyan lépés, aminek nem lenne közvetlen piacbefolyásoló hatása.

Ugyanakkor mint technikai elemzés alapján írtuk, további kockázatokat rejthet magában, ha a forint áttöri a legközelebbi ellenállási zónáját, a tavalyi csúcsok által kijelölt 288-293 forintos sávot. Ezután a 300-as szinten észrevehetetlen könnyedséggel csúszhat át a magyar deviza.

Meglehetõsen hosszú erõsödõ trend tört meg augusztusban, fontos mozgóátlagok fölé került a forint, majd az elmúlt hetekben meredekké vált a gyengülés - véli hasonlóan az Equilor elemzõje. A 290 forintos euróárfolyamnál van a következõ ellenállás, most pont itt tart az árfolyam. Ez lélektani szint is, és itt van egy erõs Fibonacci szint: a 317 és a 262 közötti mozgás 50 százalékos korrekciója, valamint korábbi ellenállások sora. Ha ezt átviszi, akkor viszont jelentõs tér nyílik fölfelé, feljebb ugyanis már nincs sok olyan értelmezhetõ technikai szint, ami meg tudná állítani a gyengülést. Lélektanilag ugyan 10 forintonként vannak a szintek, de technikailag ezek nem jelentenek igazán akadályt.

A forint és a kormányzati kommunikáció

A forint gyengülése így biztosra vehetõ (és jelen cikk megírása alatt folyamatosan történt, az euró éves csúcsra, 290 fölé futott). A kormányfõnek feltett kérdés nem vonatkozott az árfolyam jövõbeli változásra, csak az elmúlt bõ egy évre, azaz az új kormányzási ciklusra.

Vajon tényleg érdemes volt a miniszterelnöknek kitérnie a várakozásaira? Orbán érvelése alapján a további forintgyengülés lehetõsége legitimálja az államadósság fokozott csökkentésére és a szigorúbb költségvetési politikára irányuló törekvéseket. Ha a kormányfõnek a forint további értékvesztésében igaza van és tényleg az árfolyam alakulásának egyetlen oka az adósság, akkor a megszorítások elkerülhetetlenek. A miniszterelnök szavai ráadásul megerõsítik azok álláspontját, akik úgy vélik, hogy a kormány tudatosan forintgyengítésre készül.

Fennáll azonban a veszélye annak, hogy egy ilyen nyilatkozat önmegerõsítõ jóslatként is hat: közvetve a pénzügyi piacokon, közvetlen a devizahiteleseken keresztül. Ez ugyanis arra ösztönözheti azokat, akik még benne maradtak a végtörlesztésnek legalább elvi lehetõségével rendelkezõ, fokozatosan szûkülõ körben, hogy igenis érdemes élniük a lehetõséggel. Ez pedig a forintkínálat, valamint a pénzügyi stabilitási kockázatok növelésével önmagában gyengítheti a hazai devizát. A kormányzati kommunikáció jelen esetben csak akkor védhetõ, ha a miniszterelnök úgy gondolja, hogy azon jómódúak, akik még nem estek ki a potenciálisan végtörlesztõk közül, nem ebbõl az információra építkezve hozzák meg pénzügyi döntéseiket. Ebben az esetben elkerülhetõvé válik az önbeteljesítõ jóslat okozta problémahalmaz.

Ugyanakkor tényleg a túlzott államadósság miatt gyengül a forint? Az tény, hogy az eladósodottság fontos szerepet játszik azon tényezõk között, amelyek alapján döntenek a befektetõk, hogy milyen kockázati felár mellett finanszírozzanak egy gazdaságot, illetve vásárolják meg annak devizáját. Az elmúlt idõszakban mégsem ez volt az elsõ számú ok, amiért gyengült a forint, hanem az egyes kormányzati bejelentések, többek között a végtörlesztéssel kapcsolatos hírek hatása, továbbá az európai adósságválság okán a dollárhoz mért euróesés.

Mindettõl függetlenül a költségvetés 2012-es hiánya és szerkezetének fenntarthatósága tényleg fontos üzenet a befektetõknek. Az áht-deficit mértékére és összetételére fokozottan figyel a piac, az adósságtörlesztés elmúlt hetekben bejelentett mértékét mégis több közgazdász túlzottnak érzi, fõleg, hogy annak hatása a jövõbeli büdzsét terheli majd és az további kockázatokat ró majd a hiánycél teljesíthetõségére, illetve a késõbbi gazdasági növekedés ütemén keresztül a GDP-arányos deficitre (az adósság finanszírozása akár bevételnövelésen, akár kiadáscsökkentésen keresztül történik meg, csökkenti a belsõ, a felhasználási oldalon megjelenõ tartalékokat).
Link