Ritkán jelentkezem, most mégis megteszem, hogy válaszoljak kérdésedre.
Tudom, ez a bejegyzés egy rövid metszet csupán, de jól mutatja a Jobbik helyzetét, mely egyébként temérdek más példával is szemléltethetõ lenne.
A tanulság szerintem az, hogy ha egy ország második-harmadik politikai erejének legelsõ embere ilyen témával foglalkozik, akkor ne nagyon csodálkozzunk a közállapotokon, mert ezen a szellemi szinten nem lehet sikerrel megküzdeni a csendes ellenséggel, amely egy igen kiterjedt, jól szervezett, átgondoltan mûködtetett, ördögien profi mancsaft.

Egy ilyen magas szintû közéleti vezetõ ne „jópofizzon”, mintha a haverokkal sörözne, hanem mutasson erkölcsi és szellemi irányt.

De ehhez bizony alapok kellenek. Az Igazságon alapuló, Magyar erkölcsi alapok.

Sajnálattal kell kijelentsük, hogy a Jobbik a saját maga számára sem határozta meg a minimálisan szükséges és elvárt szellemi és erkölcsi szinteket, így hiányoznak az alapok.

Ehelyett szerepet kért és kapott a politika színpadán.

Ám a színjátékot annak mellékszereplõje nem tudja átírni. A darabnak nemcsak a szereplõi, de a mögöttük állók is, a szerzõtõl kezdve a hangmérnökön át a rendezõig, a maguk szintjén mind-mind felelõsek a magyar emberek (és az egész, civilizáltnak hazudott világban élõk) jelenlegi helyzetéért.

És ez a felelõsség bizony nyomja a lelkeket.

Már amelyiküknek van.


Üdvözlettel:

Süle-Szigeti Gábor, a Jobbik volt érdi elnöke