Nekünk a tisztességben és a becsületben kell egyeknek lennünk, egymást is ebben erõsítve - tanítva, segítve. Mindazok, akik komolyan veszik magukat és egymást és becsületesen használják a net elõnyeit s annak lehetõségeivel nem élnek vissza olyan oldalon, ahol becsületbeli ügyrõl van szó, akkor az rendben van. Másokkal meg nem kell foglalkozni. Vállalja mindenki a maga tettinek, gondolatainak és szándékainak a következményeit. Az igazi erõ a Jó - ban van és a Szeretetben. Szemeimet arra fordítom tehát, amire érdemes. A gonosz elleni küzdés a gonosz szintjén való reagálás azzal való összeköttetés és végsõ soron annak táplálása. Az igazi ellenfél velem egy szintû s én egy szintû vagyok vele. Ha gonosz, alattomos, sunyi, aljas, akkor nem vagyunk egy szinten s így nem is ellenfelem. Ettõl még lehet összetûzés, de azt nem én kezdeményezem s nem is én halok bele - ha a védekezõ tudata és a védekezés szándéka tiszta.

(Én is jártam azon a "gyönyörû" oldalon s megtanultam belõle amit kellett - köszönöm szépen - de ennyi. Továbbléptem.)

Attila volt az, aki elõször megszólított személyesen ezen az oldalon. Késõbb személyesen is többször találkoztunk, ott azon a februári hideg estén is, a Becsület Napján.
Oly méltatlanok a szavak...
Barátom, nincs már messze az idõ. Odaát találkozunk.
Az Öregisten kísérjen utadon!

Kedves nyaki!

Írtad, hogy beszéltél a feleségével - gondolom a címét is tudod - küld el nekem privibe - ha megkapom kevéske rokkant nyugdíjam - kiszorítok belõle neki, illetve hátra hagyott szeretteinek egy keveset...

szeretettel: spari...
ui: tegnap kaptam egy e-mailt ezzel kapcsolatban - undorító és méltatlant - ezért idézni se idézek belõle...

A Magyarok Isten Kísérjen Utadon!

Bár a szám nem Attilának íródott, tiszta szívvel az emlékére ajánlom:

http://www.youtube.com/watch?v=A8kzH6zKa-M

A Magyarok Istene kísérje a végtelen útján!
Nyugodjon békében!