A palesztinok világszervezetbeli státusa körül kialakult megosztottság, valamint a közel-keleti és az észak-afrikai konfliktusok megoldásának kérdése állt ENSZ-közgyûlés 66. ülésszaka szerdán megnyílt általános vitájának középpontjában. Az ENSZ fõtitkára, valamint az amerikai és a francia elnök felszólalásában megpróbálta eltéríteni a Palesztin Hatóság elnökét, Mahmúd Abbászt attól az elhatározásától, hogy a péntekre tervezett beszédében a palesztinok státusának állami szintre emelését kérje a világszervezettõl. Az Egyesült Államok korábban értésre adta, hogy élni fog a vétójogával, amennyiben a kérdés a Biztonsági Tanács (BT) elé kerül. A világ válságban van – jelentette ki Ban Ki Mun ENSZ-fõtitkár a Közgyûlés általános vitáját megnyitó beszédében, cselekvésre szólítva fel a világszervezet 193 tagállamának vezetõit bolygónk megmentése, a konfliktusok megelõzése, a közel-keleti és észak-afrikai országok demokráciakeresésének támogatása érdekében. A fõtitkár úgy vélte, hogy Szíria külön aggodalomra ad okot.

Ban úgy vélekedett: a palesztinok megérdemlik, hogy saját államuk legyen, Izraelnek biztonságra van szüksége, s ki kell törni a béketárgyalások felújítása kapcsán kialakult zsákutcából. A fõtitkár megígérte, a világszervezet továbbra is "fáradhatatlan erõfeszítéseket tesz azért, hogy elõsegítse a béke tárgyalásos úton történõ megteremtését".
Barack Obama amerikai elnök felszólalásában hangsúlyozta, hogy az izraeli-palesztin konfliktust az ENSZ-beli szavazás helyett az érintett felek megállapodásával kell véget megoldani. Obama szerint a palesztin népnek szuverén államban kell élnie, de rámutatott: nem hisz abban, hogy a több évtizede tartó konfliktus befejezéséhez vezetõ utat le lehetne rövidíteni az érintett felek megállapodása nélkül.
"A béke azon népek kompromisszumától függ, akiknek együtt kell majd élniük azután is, hogy elmondtuk a beszédeinket és a szavazatainkat megszámolták" – mondta Obama, aki a nap folyamán New York-i találkozóra hívta Benjámin Netanjahu izraeli kormányfõt és Mahmúd Abbászt, hogy – elsõsorban a palesztin féllel - közölje: a békét nem lehet rákényszeríteni a felekre, azt tárgyalásos úton kell elérni. Obama és Netanjahu elõször találkozott azóta, hogy az izraeli miniszterelnök elvetette az amerikai elnöknek azt a javaslatát, hogy a két államra épülõ megoldásnak – a demográfiai realitások szerint módosított - 1967-es határokra kell épülnie.
Obama Szíriával kapcsolatban a Közgyûlés vitájában sürgette, hogy a BT foganatosítson büntetõintézkedéseket a saját népe ellen erõszakot alkalmazó rendszerrel szemben.
Nicolas Sarkozy francia elnök az általános vitában azt javasolta, hogy a palesztinok ideiglenesen kapjanak "megfigyelõ állam státust" az ENSZ-ben, s dolgozzanak ki menetrendet a végleges izraeli-palesztin békemegállapodás egy éven belüli megkötésére. Sarkozy szerint a béketárgyalásokat egy hónapon belül kellene felújítani, a határokról és a biztonsági kérdésekrõl fél éven belül kellene megállapodásra jutni, a végleges egyezményt pedig egy éven belül kellene kidolgozni.
Sarkozy óva intette a palesztinokat és az Egyesült Államokat attól, hogy a BT-ben erõpróbát tartsanak, úgy vélekedve: a palesztin állam ENSZ-beli elismerését célzó kérelem megvétózása újabb erõszakhullámot szülhetne a Közel-Keleten. Sarkozy szerint nem lehetséges Palesztina ENSZ-tagállamként történõ azonnali és maradéktalan elismerése, de egy átmeneti szakasz lehetõségét nem kellene kizárni.
"Miért nem irányozhatnánk elõ Palesztinának az ENSZ-nél megfigyelõ állam státust? Hatalmas elõrelépés lenne" - hangoztatta a francia elnök.
Palesztin politikusok szerdán New Yorkban úgy fogalmaztak, hogy nem kívánják elhalasztani teljes jogú ENSZ-tagállamaként történõ felvételére vonatkozó kérelmük pénteki benyújtását, de ugyanakkor hagynak "némi idõt" a BT-nek annak tanulmányozására.
Az amerikai vétó ugyan kizárná a további vitát a kérdésrõl, ám az érintett felek az amerikai sajtó szerint folytatják a lobbizást a BT többi 14 tagjának megnyeréséért. A palesztinok maguk mögött tudhatják Oroszország és Kína, valamint Libanon, Brazília, Dél-Afrika és India támogatását. Kolumbia és Németország egyaránt Izrael pártján áll és egyértelmû nemmel szavazna.
Franciaország és Nagy-Britannia álláspontja nem egyértelmû, noha Sarkozy elnök szerdai felszólalása arra utal, hogy Párizs hajlik az elismerésre. David Cameron brit miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy a legszívesebben tartózkodna, noha – izraeli források szerint - a brit külügyi tárca azt szeretné, ha inkább a palesztin kérelem ellen szavazna.
A lobbizók most a kérdésben állást még nem foglaló Portugália, Gabon és Bosznia-Hecegovina "megdolgozására" összpontosítanak. Nigéria elnöke, Goodluck Jonathan kijelentette, hogy hazája tartózkodni fog a szavazáskor.
Nasszir Abdulaziz al-Nasszer, az ENSZ Közgyûlésének elnöke, valamint az általános vitában felszólaló valamennyi szónok üdvözölte Dél-Szudánt, az ENSZ legújabb, 193. tagállamát, és kijelentette, hogy Palesztina kérdése a jelenlegi ülésszakon "különös fontosságú" lesz. Al-Nasszer semlegességet ígért a kérdés kezelésében.

Link