Link
A GBU-28 Hard Target Penetrator egy új-mexikói bázison

Washington/Jeruzsálem – A Newsweek értesülései szerint míg az amerikai elnök látszólag a palesztinoknak adandó területi engedményekre kényszerítené a zsidó államot, titokban ötvenöt darab bunkerromboló bomba eladását hagyta jóvá még az elnöksége elején. Ezeket Izrael többek között iráni célpontok ellen képes eredményesen használni.

A Newsweekben holnapután, hétfõn napvilágot látó exkluzív sztori középpontjában a GBU-28 Hard Target Penetrators elnevezésû szuperbombák állnak, amelyeket azért fejlesztettek ki, hogy képesek legyenek a mélyen a föld alá, a hegyek mélyébe épített, vastag vasbeton védelemmel ellátott katonai célpontok megsemmisítésére. Ilyen célpontok az iráni nukleáris fegyverkezést szolgáló létesítmények is.

A GBU-28-asokat 2009-ben szállították le Izraelnek, néhány hónappal azután, hogy Barack Obama elnök elfoglalta hivatalát.

A nagyszabású adásvételt teljes titokban bonyolították le, miközben az amerikai elnök részben a palesztin álláspontot magáévá téve azt állította, az Izrael által ellenõrzött területeken folytatott építkezések képeznék a béke legfõbb akadályát, így azokat le kell állítani. Obama egy beszédében az 1967-es fegyverszüneti vonalra való visszatérést is megemlítette, s ezzel az amerikai-izraeli kapcsolatok Ike Eisenhower elnöksége óta nem látott mélypontra süllyedtek – legalábbis a nyilvánosság elõtt.

Izrael elsõ ízben 2005-ben kért bunkerromboló bombákat az Egyesült Államoktól, a Bush adminisztráció azonban ezt a kérést nem volt hajlandó teljesíteni. Abban az idõben a Pentagon csaknem az összes közös amerikai-izraeli védelmi kezdeményezést befagyasztotta, mert amerikai részrõl olyan gyanú merült fel, hogy az izraeliek fejlett katonai technológiát adnak tovább a kínaiaknak.

Bush 2007-ben tájékoztatta Ehud Olmert akkori izraeli miniszterelnököt, hogy engedélyezi a bunkerrombolók eladását, de csak 2009. vagy 2010. évi szállítással. Izrael 2007-ben meg akarta kapni a GBU-28-asokat, de végül csak az Obama-kormányzat szállította azokat le két éve.

James Cartwright tengerészgyalogos tábornok, aki augusztusig az egyesített vezérkar fõnökének helyettese volt, közölte a Newsweekkel, hogy az amerikai katonai vezetés nem emelt kifogást az üzlet ellen, inkább azzal kapcsolatban volt némi aggodalom, miként reagál annak hírére az iszlamista rezsim – és maga Izrael; más szavakkal: attól tartottak, a zsidó állam a hadianyag leszállítását automatikus engedélynek tekinti Irán megtámadására.

Izraeli harci gép fegyverzetben. Az iráni atomlétesítmények a föld alatt sem lehetnek biztonságban

Amerikai és izraeli illetékesek egyetértenek abban, hogy az üzlet bizonyos fokig kényszerû volt, ugyanis amikor Washington 2005-ben nemet mondott, az izraeli hadiipar maga látott neki a bunkerrombolók fejlesztésének, és mostanra valószínûleg már mindenképp fel lennének szerelve az eszközzel. Így Amerika inkább eladta a kért bombákat, Izrael pedig inkább megvette, mert ez még mindig olcsóbb megoldás volt, mint a saját fejlesztés folytatása és befejezése.

Uzi Rubin, aki 1999 és 1999 között az Izraeli Rakétavédelmi Szervezet elsõ igazgatója volt, jelenleg pedig az izraeli védelmi minisztérium haditechnikai konzultánsa, azt állítja, az amerikaiak amiatt aggodalmaskodtak, „hogyan fogjátok használni, ki ellen fogjátok felhasználni? Polgári területeken is be lehetett volna õket vetni, mivel a Hamasz és a Hezbollah készakarva falvak és városok alatt helyezi el a rakétáit.”

Az Obama adminisztráció biztonsági téren nem csak a bunkerrombolók erejéig mûködött együtt Izraellel. Steve Rothman demokrata New Jersey-i képviselõ, a szövetségi katonai és polgári segélyekkel foglalkozó bizottság tagja szerint Obama „parancsot adott a hadseregnek, hogy minden szinten gyorsítsák fel az együttmûködést Izraellel.”
Link