(Majd, ha nem zsidó vizsgálja, akkor kiderül, hogy a Mossad operatív stábja intézte az NBH-val karöltve az egészet, rohamostól és a fidesz zsidajainak tudtával, jóváhagyásával. Ez hanyadik jelentés már? Morvai-Gönczöl-Balsai = zsidók. Szerintem faggassátok ki Lapidot, õ elég sokat tudhat arról, kik is készítették elõ és viteleztették ki a terrorcselekményeket! Egyébként maga a témafelvetés elõkészítése lehet egy hasonló "zavargásoknak", de már terrorcselekményként tálalva azt. Üggyes, mondaná a rabbi!)
"Szabadfi Árpád megyei és Gergényi Péter volt budapesti rendõrfõkapitány esetében felmerülhet az elöljárói intézkedés elmulasztásának törvényi tényállása, mert nem rendelték el a beosztottjaik felelõsségének vizsgálatát."

Szükségszerûnek tartja Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök politikai és jogi felelõsségének vizsgálatát a 2006-os õszi erõszakos rendõri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott; Balsai István a parlamenti honlapon hétfõn közzétett jelentésében úgy ítéli meg, az események kapcsán felvetõdik a terrorcselekmény elkövetésének lehetõsége is.

"Vizsgálódásom során arra a következtetésre jutottam, hogy noha október 23-a a legdurvább jogsértések szimbóluma, mégis inkább egyik elemének, vagy akár csúcspontjának tekinthetõ annak a folyamatnak, ami a Gyurcsány-kormány erõszakos és paranoid hatalomakarását jellemezte" - olvasható a 2011. március 15-i keltezésû dokumentum összegzésében.

Az azóta alkotmánybíróvá választott Balsai István - akit Orbán Viktor miniszterelnök 2010. június 11-én nevezett ki miniszterelnöki megbízottá - a 2006-os õszi eseményekrõl azt írta: álláspontja szerint a rendõri vezetõk csak legfelsõbb politikai utasítás és jóváhagyás alapján adhattak parancsot, illetve tûrhettek el "a magukat és a testületet ilyen példátlan módon kompromittáló cselekményeket".

"Ez szükségszerûvé és elkerülhetetlenné teszi a magyar Alkotmány szerint felelõs miniszterelnök politikai és jogi felelõsségének a vizsgálatát" - rögzíti. Balsai István megjegyezi: a rendelkezésére álló információk szerint a budapesti rendõrfõkapitány az események során rendszeres telefonos kapcsolatban állt a volt miniszterelnökkel, "erre figyelemmel felmerül a lehetõsége annak, hogy a tömegoszlatással kapcsolatos eseményeket a fõkapitány megvitatta, egyeztette a miniszterelnökkel".

Balsai István a terrorcselekmény elkövetésének lehetõségét, a btk.-ban foglaltakra hivatkozva, azzal magyarázza, hogy a 2006. október 23-án történtek alkalmasak voltak a lakosság megfélemlítésére, egyesekben, így a Fidesz-nagygyûlésrõl hazafelé tartókban halálfélelem alakult ki, az erõszakos elkövetés szerinte "nem szorul bõvebb magyarázatra", és a "fegyverrel kapcsolatos bûncselekmény" esete is fennáll.

Hozzáteszi, hogy a terrorcselekmény elõkészülete is bûncselekménynek minõsül, így ha a lakosság megfélemlítésének szándéka bizonyítást nyerne, akkor a már a túlzott erõszakra való felhívás, az ebben való megállapodás, illetõleg akár a lovas alegységek vagy a gumilövedékek alkalmazásának az elhatározása, az errõl való elõzetes döntés is alkalmas az elõkészületi cselekmény megállapítására.

A jelentés az elõzmények kifejtésével kezdõdik, Gyurcsány Ferenc õszödi beszédének nyilvánosságra kerülésével, majd a másnapi, 2006. szeptember 18-i tévészékházostrommal. Utóbbiról szólva azt írja: máig tartják magukat olyan nézetek, amelyek szerint az ostrom részben provokáció volt, és az akkori, "a hatalmában meggyengült miniszterelnök" a tüntetõk túlkapására várva akarta megfordítani, maga mellé állítani a közvéleményt. Álláspontja szerint Bene László akkori országos rendõrfõkapitány, helyettes, Szabadfi Árpád és Gergényi Péter volt budapesti rendõrfõkapitány esetében felmerülhet az elöljárói intézkedés elmulasztásának törvényi tényállása, mert nem rendelték el a beosztottjaik felelõsségének vizsgálatát.

A 2006. október 23-án történteket felidézve a dokumentumban az áll, hogy a Parlament környéki tömegoszlatások folyamán, a tömegnek az Alkotmány utcából történõ kiszorítása után Pigler István rendõr alezredes egyértelmû javaslatot tett a tömegoszlatás befejezésére, mivel a csoportosulás nagyobbik része az Astoriára meghirdetett, közelgõ Fidesz-rendezvény felé vette az irányt.

Pigler azonban azt az utasítást kapta Majoros Zoltán rendõr ezredestõl, hogy a tömegoszlatást a Deák tér irányába folytatni kell. Pigler még egyszer javaslatot tett az oszlatás felfüggesztésére, de kezdeményezését akkor sem fogadták el.

A Bajcsy-Zsilinszky úton haladó rendõri erõk folytatták a tömegoszlatást az Andrássy út és a József Attila utca keresztezõdésig, ahol Pigler megállította az oszlatást, majd kisebb vitát követõen Majoros arra utasította õt, adja át a parancsnokságot a REBISZ Bevetési Parancsnoksága I. Bevetési Osztálya vezetõjének, Gulácsi Sándornak.

Balsai rögzíti, hogy Gergényi Péter, Lapid Lajos rendõr dandártábornok, Bene László, valamint Majoros Zoltán utasításai alapján került sor az október 23-án történt tömegoszlatásra, s "a cselekmények felelõsi körét elsõsorban az említett parancsnokok, valamint a helyszíni parancsnokok körében kell keresni".

Az adatok alapján a rendõri intézkedéssorozat legjelentõsebb mulasztása szerinte az volt, hogy a rendõri erõket folyamatosan támadó, erõszakos tömeget hagyták egyesülni a Fidesz-rendezvény békés résztvevõivel. Amellett, hogy ez jelentõs stratégiai, szakmai hiba volt, alapvetõ jogsértést is eredményezett, hiszen a Fidesz-nagygyûlésen részt vett békés állampolgárok gyülekezési jogának jelentõs sérelmével járt - írja.

Az erõszakos tömeg mozgásának szándéka olyannyira nyilvánvaló volt, és olyan súlyú rendõri mulasztások történtek, amelyek alapján megalapozottan feltehetõ, hogy a tömegoszlatást irányító rendõri vezetõk nem gondatlanságból vagy egyszerû szakmai tévedésbõl, hanem - magatartásuk következményeit elõre látva - annak tudatában cselekedtek, hogy ezzel a békés állampolgárok gyülekezési jogát korlátozzák - véli Balsai.

Összegzése szerint a Fidesz-nagygyûlés végét követõ egy percen belül elrendelt és pár percen belül megkezdett tömegoszlatás szakszerûtlen és törvénysértõ volt, bûncselekmények gyanúját is megalapozza.
Link