(Ez csak az elterelés. Ide telepítenek be, ott csak a fedõtörténetet adják elõ.) Csalódáskeltõnek és kontraproduktívnak minõsítette kedden az amerikai külügyminisztérium azt, hogy az izraeli kormány jóváhagyta további 1100 lakás felépítését a megszállt ciszjordániai palesztin területen.

Az amerikai diplomácia felszólította az izraeli és a palesztin felet, hogy ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek megnehezítik a közvetlen béketárgyalások újrakezdését.

"Mély csalódást keltett bennünk az izraeli kormány ma reggeli bejelentése" - jelentette ki Victoria Nuland amerikai külügyi szóvivõ.

"Kontraproduktívnak tartjuk (a bejelentést) erõfeszítéseink szempontjából, amelyek arra irányulnak, hogy újrakezdõdjenek a közvetlen tárgyalások a felek között és régóta arra intjük mindkét felet, hogy tartózkodjanak az olyan lépésektõl Jeruzsálemben is, amelyek alááshatják bizalmat, és folytatni fogjuk a munkát a felekkel, hogy újrakezdjék a közvetlen tárgyalásokat" - mondta Nuland.

Ashton bírálta az izraeli telepépítéseket

Az újabb 1100 kelet-jeruzsálemi lakás megépítésére vonatkozó izraeli tervek az EU kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje szerint aláássák az izraeli-palesztin béketárgyalásokat, veszélyeztetik a két állam elve alapján történõ konfliktusrendezés életképességét.

Catherine Ashton az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén a közel-keleti helyzetrõl folytatott vitában azt mondta: mélységes sajnálattal értesült arról, hogy Izrael nem hagy fel telepépítési terveivel.

A két állami megoldás - vagyis Izrael megõrzése és a palesztinok államának megteremtése - a közel-keleti alapkonfliktus olyan rendezési vezérelve, amelyben a békeközvetítõ "kvartett" valamennyi tagja - az ENSZ, az EU, az Egyesült Államok és Oroszország is - egyetért, azon túl, hogy ahhoz korábban maguk az érintett felek szintén elvi beleegyezésüket adták.

A "kvartett" korábban arra szólította fel mind Izraelt, mind a palesztinokat, hogy tartózkodjanak a provokatív cselekedetektõl, ezzel is segítve a közvetlen tárgyalások újrafelvételét.

A múlt héten, az ENSZ Közgyûlésének idei ülésszakát megnyitó New York-i plenáris üléssorozaton a palesztin államiság kérdése volt az elsõ számú téma. Az Egyesült Államoknak nem sikerült lebeszélnie Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét arról, hogy beterjessze a palesztin állam ENSZ-tagsági kérelmét. Ez a kérelem most a Biztonsági Tanács (BT) elé került, ahol - ha szavazásra kerül sor - Washington megvétózhatja, és saját közlése szerint meg is akarja vétózni a kérelem teljesítését.

Ha a palesztinok megelégedtek volna az EU által favorizált "vatikáni formulával", akkor annak elõterjesztésével nem kellett volna a BT-hez fordulni, a Közgyûlésben pedig jelentõs többségben vannak a Palesztinát államként elismerni kész országok, és ott nem érvényesül semmilyen nagyhatalmi vétó. A "vatikáni jogállás" azt jelentette volna, hogy Palesztina egyelõre nem kap teljes jogú ENSZ-tagságot, csupán megfigyelõi jogállású állammá minõsítik, ami azért minõségileg több, mint a palesztinok elismert szervezetének - tehát még nem egy államnak - a megfigyelõi státusa.

A "kvartett" a palesztinok hajlíthatatlansága láttán nyilatkozatban sürgette az izraeli-palesztin tárgyalások megkezdését. A nagyhatalmak, illetve globális tényezõk ezzel próbálják elkerülni, hogy a BT-ben szükség legyen az eleve kudarcra ítélt szavazásra. Mivel azonban tárgyalási felszólításuk nem tartalmazta az izraeli telepépítések azonnali befagyasztását, a palesztinok azt elfogadhatatlannak bélyegezték.

Catherine Ashton mindezek után fogalmazott keményen és kérlelhetetlenül, elmarasztalva Izrael folytatódó telepépítési politikáját - ugyan nem a "kvartett" többi tagjával való egyeztetések során, hanem az Európai Parlament képviselõivel folytatott strasbourgi vitában.
Link