(Tolatáshoz készülj!)
Meg kellene teremteni az euróövezeti tagországok távozásának mechanizmusát - vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzõk, akik szerint Görögországnak elõbb-utóbb mindenképpen ki kell lépnie a valutaunióból.

Az egyik vezetõ londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) szerdai elemzése szerint a görög államadósság a teljes euróövezeti szuverén adósságállománynak alig a 4 százaléka, és ennek alapján a görög közfinanszírozási rendszert könnyedén rendbe lehetne hozni.


Ez azonban önmagában aligha oldaná meg a helyzetet, mivel Görögország elsõsorban a versenyképesség hiányától szenved, és ez akadályozza, hogy a görög gazdaság "kinövekedjen" saját problémáiból.
A CEBR londoni elemzõi kimutatták, hogy az egységnyi termékre jutó munkaköltség - az elsõdleges versenyképességi mutató - Görögországban 36 százalékkal emelkedett a 2000 után eltelt tíz évben, Németországban azonban mindössze 6 százalékkal.

Írországban 2000 és 2008 között ez a versenyképességi jelzõszám 33 százalékkal emelkedett ugyan, 2009-ben és 2010-ben azonban egyaránt 5-5 százalékkal zuhant a bércsökkentések miatt. Ennek következménye mély recesszió lett, ám az ír gazdaságnak "ad valamelyes reményt" az erõs exportszektor: a kivitel az ír hazai össztermék (GDP) 106 százalékának felel meg - áll a CEBR elemzésében.

A ház szerint mindazonáltal Görögországnak nincs meg ez az elõnye: a görög export az éves GDP-értéknek mindössze a 22 százaléka.
A CEBR londoni elemzõinek számításai szerint ahhoz, hogy a görög munkaköltség-mutató eddigi emelkedése a 2000 óta eltelt idõszak EU-átlagára csökkenjen vissza, az írországihoz hasonló mértékû, de négy-öt évig tartó meredek bércsökkentésre lenne szükség. Ez azonban legalább 2014-ig tartó recessziót eredményezne, ami azt jelentené, hogy a már recesszióban lévõ Görögországban hat egymást követõ évben csökkenne az életszínvonal.
A CEBR elemzõi szerint könnyen meglehet, hogy az ilyen mértékû gazdasági szenvedést a görög lakosság elviselhetetlennek találja, és inkább egy rövidebb, jóllehet még fájdalmasabb "kiigazítást" választ: a távozást az euróövezetbõl.

Az elemzés szerint a CEBR már régóta azon a véleményen van, hogy Görögországnak nem lesz maradása a valutaunióban, és tekintettel arra a fenyegetésre, amelyet egy törlesztésképtelenné váló tagállam jelentene az euróövezetre, mindenki számára a kilépési mechanizmus kidolgozása lenne a legjobb megoldás.

Az euróövezeti periféria versenyképességi problémái más nagy londoni házak véleménye szerint is megoldhatatlan a valutaunión belül.
A Capital Economics - az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzõcég - minapi értékelése szerint még ha le is írják a perifériális eurótagok államadósságainak jelentõs részét, és sikerül elõteremteni a középtávú finanszírozási igényeikhez szükséges pénzt, a gazdasági növekedés hiánya miatt a közadósság ebben az esetben is hamarosan ismét emelkedni kezdene ezekben az országokban.

Ennek alapján a Capital Economics londoni elemzõi arra a következtetésre jutottak, hogy az európeriféria problémái mindaddig nem oldhatók meg, amíg ezek az országok ki nem lépnek az euróövezetbõl, és le nem értékelik saját valutáikat.
A valutaunió felbomlását több más nagy citybeli elemzõ és befektetési csoport is immár jelentõs eséllyel jósolja.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegû gazdaságelemzõ csoportja - októberre szóló, Londonban már hozzáférhetõvé tett legújabb globális elõrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt most már 40 százalékosra teszi az euróövezet szétesésének valószínûségét.

Az EIU által a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyv egyaránt elképzelhetõnek nevezi az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. A cég szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené.

A Barclays Capital - a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja - intézményi befektetõk körében elvégzett legújabb negyedéves globális makrofelmérésének eredményeit összesítve a minap közölte: a felmérésbe bevont befektetõk 24 százaléka vélekedett úgy, hogy a valutaunió az európai adósságválság következményeként végül fel fog bomlani.
Link