Határozatban szólította fel az Európai Parlament az uniós tagállamokat arra, hogy az ENSZ-ben egységesen nyilatkozzanak és szavazzanak a palesztin államiság kérdésében. A képviselõk által elfogadott állásfoglalás szerint Palesztinát az 1967-es határok szerint kell létrehozni, a fõvárosnak pedig Jeruzsálemnek kell lennie.

Az izraeli-palesztin tárgyalások folytatását kéri az Európai Parlament, amely kézfelemeléssel, nagy többséggel fogadta el a közel-keleti békefolyamattal kapcsolatos állásfoglalását. A képviselõk szerint az EU-nak támogatnia kell a palesztin elnök kérvényét, amelyben a palesztin államiság elismerését kérte az ENSZ-tõl.

Az EP a dokumentumban kifejti, hogy az úgynevezett kétállamos megoldás híve, azaz elképzelései szerint Izrael mellett létre kell jönnie az önálló, palesztin államnak is. A képviselõk által megfogalmazott szöveg szerint az új államot az 1967-es határok szerint kell létrehozni, a fõvárosnak pedig Jeruzsálemnek kell lennie, csak úgy, mint Izraelnek.

Az egyéb területi követeléseket (pl. a demográfiai változásokat figyelembe vevõ módosításokat, vagy a Jeruzsálemen belüli változtatásokat) mindkét fél beleegyezésével lehet csak elfogadni – olvasható a szövegben.

Az Európai Parlament a határozatban felszólította Izraelt, hogy azonnal állítsa le az úgynevezett telepépítéseket a palesztin területeken. Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai fõképviselõ ezzel kapcsolatban a héten emlékeztetett arra, hogy Izrael 1100 lakás építésébe fogott Kelet-Jeruzsálemben, amely nem járul hozzá a két fél közötti békés megoldáshoz. Emellett azt is kéri, hogy a Hamász ne lõjön ki több rakétát a Gáza-övezetbõl.

Az EP felszólította az uniós tagállamokat arra is, hogy egységes álláspontot képviseljenek „kifelé”, fõként az ENSZ fórumain. A határozat szerint az EU-nak meg kell találnia a „közös hangot”, amelyen megszólal, és meg kell próbálnia elkerülni a tagállamok megosztottságát.

A képviselõk leszögezik, hogy a közel-keleti kvartett által meghatározott menetrend szerint kell folytatnia a két félnek a tárgyalásokat. A kvartett azt kéri, hogy a két fél egy hónapon belül kezdje meg a tárgyalásokat, három hónapon belül hivatalosan is terjessze elõ a területi igényeit, Izrael pedig az állam biztonságát szavatoló kéréseit, és az azt követõ tárgyalásokon, de legkésõbb a jövõ év végéig a felek állapodjanak meg az önálló, független Palesztina létrejöttének részleteirõl.

A csütörtöki szavazás elõtt az EP-képviselõk kedd délután vitáztak is az izraeli-palesztin kérdésrõl.

A Gáza-övezet kapcsán a brit konzervatív Charles Tannock hívta fel a kül- és biztonságpolitikai fõképviselõ figyelmét arra, hogy „a majdani Palesztina részét képezõ Gáza-övezetet jelenleg egy olyan szervezet irányítja, amely rajta van az Európai Unió feketelistáján is” (Hamász – a szerk.).

A brit politikus – osztva a brit kormány véleményét is – azt mondta, „Mahmúd Abbász egyoldalú kérése elsietett, és nem veszi figyelembe a helyszínen zajló eseményeket”. Ettõl függetlenül Tannock kifejtette, a konzervatív frakció is a kétállami megoldást támogatja, mégpedig az 1967-es határok figyelembevételével.

A Néppárt szerint a jelenlegi helyzetben nem lehet egyértelmû igennel, vagy nemmel reagálni a palesztin elnök kezdeményezésére. José Ignácio Salafranca ehelyett az európai szerepet igyekezett hangsúlyozni, felhívva a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok már a választásokkal foglalkozik, az EU-t pedig folyamatosan az a vád éri, hogy túl általánosan fogalmaz, és nem egységes az álláspontja.

A képviselõ kérdésként fogalmazta meg, vajon a palesztinok támogatják-e a kvartett menetrendjét, és vajon napirenden van-e még az úgynevezett vatikáni formula, amely szerint Palesztina egyfajta kiemelt státuszt kaphatna az ENSZ-ben.

A szocialisták és a zöldek egyetértettek abban, hogy itt az ideje az önálló palesztin állam elismerésének. Veronique de Keyser, a szociáldemokrata frakció tagja legitimnek nevezte Mahmúd Abbász kérvényét, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ilyen hosszú idõbe telt, amíg megjelenhetett a kérdés az ENSZ Közgyûlésének napirendjén. A politikus szerint Izrael biztonságának szavatolása legalább olyan fontos, mint a palesztinoké.

A zöld képviselõcsoport társelnöke ennél hevesebben érvelt a független Palesztina mellett. Daniel Cohn-Bendit azt mondta, „egy állam hiányzik a világtérképrõl” Felidézte Izrael függetlenségének 1947-es elismerését az ENSZ által, ami szerinte ugyanúgy igazságos és jogszerû volt, mint a palesztin állam elismerése lenne.

A francia politikus szerint „meg kell mondani Izraelnek, hogy vagy véget vetnek a telepek továbbépítésének, vagy az EU támogatni fogja a palesztinok törekvéseit” – javasolta Daniel Cohn-Bendit.
Link