Sok konfliktust szül majd a vízkérdés
Egyik legnagyobb természeti értékünk az ivóvíz, amelyhez minden embernek joga van, bár a világ számos pontján már nem számít közvagyonnak. A XIV. Víz Világkonferencia résztvevõi három kontinens - Latin-Amerika, Ázsia és Afrika - vízkészleteivel kapcsolatos vizsgálódásainak tapasztalatait tárgyalják meg Brazíliában.

Latin-Amerika, Ázsia és Afrika elegendõ vízkészlettel rendelkezik a lakossága ellátásához, de a kihasználatlanság és az egyenlõtlenségek az egyes kontinensek régiói között konfliktusokat eredményezhetnek, áll a Brazíliában megrendezésre került XIV. Víz Világkonferencia elsõ kiadott közleményében - tudósított az Infolatam.
Kattintson és nézze meg, hová vezet a klímaváltozás!
Egy ötperces zuhanyozással több vizet használunk el, mint egy fejlõdõ ország nyomornegyedének lakója egy teljes nap alatt. (ENSZ, Human Development Report, 2006)

„Elegendõek a vízkészletek az alapvetõ szükségletek kielégítése mellett az energia, az ipar és a környezet igényeinek ellátására (ezeken a területeken) a XXI. században” - áll a Víz- és Élelmiszerkutatási Kihívás Program (Challenge Program on Water and Food, CPWF) szakértõi által készített jelentésben.

Alain Vidal, a CPWF vezetõje arra mutatott rá, hogy a vizsgált területeken található folyók vízgyûjtõinek a kihasználtsága nem hatékony. A kutatók úgy vélik, a probléma gyökerei fõként onnan erednek, hogy a vizsgált folyók medreiben ömlõ hatalmas víztömeg nincs teljes mértékben kiaknázva.
CPWF

A CPWF egy nemzetközi, több intézményt magában foglaló kutatási kezdeményezés, amely fõként az együttmûködésen, az alkalmazkodó vezetésen és részvételen alapul. A program középpontjában annak kutatása áll, hogyan kezelhetõ és alkalmazható a víz az élelmiszertermelésben. A világ minden táján végrehajtott, többéves kutatómunka tanulsága az lehet, hogy a vízjavítás mellett mindenki számára elérhetõvé kell tenni az ivóvizet, illetve a jobb vízgazdálkodással csökkenthetõ a szegénység, javulhatnak a megélhetés feltételei és az ökoszisztéma állapota.

A három kontinens több mint 30 országára kiterjedõ vizsgálat szerint 13,5 millió km2 területen másfél milliárd ember él, akik közül 470 millió a világ legszegényebb rétegéhez tartozik. Emellett Ázsiában és Latin-Amerikában rengeteg szántóföldet nem használnak ki. A CPWF kutatás azt mutatja, hogy az elkövetkezõ évtizedekre nézve ezekben a régiókban elegendõ víz áll rendelkezésre a vízgyûjtõ területeken a fenntartható élelmiszertermeléshez.

A tanulmány azonban elismeri azt is, hogy a vízzel, illetve annak hiányával kapcsolatosan várhatóan felmerülõ konfliktusok a három kontinensen társadalmi változásokat idézhetnek elõ. Emellett a kutatók a vízgyûjtõ területek politikai szerepét is elemezték, szükség van a különbözõ igények összehangolására a vízszükségletekre, illetve az élelmiszer-termelés iránti növekvõ keresletre vonatkozóan.

Szakértõk szerint, ha a kormányok nagyobb jelentõséget tulajdonítanának az esõvíz kihasználására épülõ mezõgazdasági modelleknek, akkor „jelentõsen és gyorsan” lehetne növelni az élelmiszer-termelést.

„Amire szükség van, az a minisztériumok szemléletváltása, hogy teljes körûen kihasználásra kerüljenek a vízgyûjtõ területek nyújtotta elõnyök, és háttérbe szorítsák az vízenergiát, az öntözést és az ipari technológiákat” - mondja a tanulmány.

A Nemzetközi Vízgazdálkodási Szövetség által szervezett konferencián 50 ország 850 kutatója, civil szervezetek képviselõi és hivatalnokok vesznek részt, hogy megvitassák tapasztalataikat a fenntartható vízgazdálkodásról.
Kattintson és nézzen szét Brazíliában is!

Létünk alapeleme: a víz

Ahogy 1995-ben a Világbank akkori alelnöke elõre megjósolta: "A XX. század sok háborúja az olaj miatt robbant ki, ám a XXI. század háborúit a vízért vívják majd".

Tény, hogy az élethez elengedhetetlenül szükséges elem a víz. Földünk lakossága azonban nem egyenlõ arányban részesül ebben a "szerencsében" - több mint egymilliárdra becsülhetõ azok száma, akik nem jutnak tiszta ivóvízhez és nem megoldott a csatornázás kb. kétmilliárd ember környezetében.

Ugyanakkor sok helyi önkormányzat döntött amellett, hogy magáncégekkel bonyolítja le vízellátási és csatornázási megrendeléseit.

A víz privatizációjának visszásságára szemléletes példaként szolgált a bolíviai Cochabamba városának esete, ahol 2000-ben az amerikai Bechtel leányvállalatának kezébe került a kormány által árverésre bocsátott városi vízszolgáltatás. Az ügy hátterében az állt, hogy a Világbank az ország hitelkeretének megújításához azzal a feltétellel járult hozzá, hogy magánkézbe adják a vízszolgáltatást.

A Bechtel 300 százalékkal megemelte a vízdíjakat, amelynek következtében az egyik legszegényebb dél-amerikai országban az érintett családok havi jövedelmük egyötödét az egyik legelemibb szolgáltatásra lettek volna kénytelenek költeni.

A felháborodott lakosság szervezõdni kezdett, megalakították többek között a Víz és az Élet Védelmének Koalícióját, amelyben parasztgazdák, környezetvédõk és gyári munkások harcoltak a vizükért, a késõbbiekben ismertté vált aktivista, Oscar Olivera vezetésével.
"A víz az embereké" - Oscar Olivera

Az útlezárásokra, sztrájkokra, illetve a lakosság és a rendõrség közötti több hónapig tartó véres összecsapásokkal járó tiltakozásra válaszul az akkori boliviai elnök, Hugo Banzer ostromállapotot hirdetett, felfüggesztette az alkotmányos jogokat, beszüntette a sajtószabadságot.

Ám végül a kormány kénytelen volt engedni a társadalmi nyomásnak és felbontotta a 40 évre szóló szerzõdést az amerikai vállalattal, amely 25 millió dollár kártérítést követel az országtól.

Többek között ennek a harcnak is állít emléket a spanyol "Tambien la lluvia" címû alkotás is, amely a 13 Goya-jelölésbõl hármat nyert el.

S végül néhány kijózanító adat a "Home" címû alkotásból a vízre vonatkozóan:

* Száz liter víz szükséges egy kilogramm burgonya elõállításához, négyezer liter víz egy kilogramm rizshez, és tizenháromezer liter víz egy kilogramm marhahúshoz.
* Ötszázmillió ember él a Föld sivatagjaiban, többen, mint egész Európában.
* Várhatóan India fog a legtöbbet szenvedni a vízhiány miatt ebben az évszázadban. Az elmúlt ötven évben huszonegy millió kutat ástak, Nyugat Indiában a kutak 30%-a kiszáradt.
* Bár Las Vegas sivatagban épült, ott ezer liter vizet fogyaszt egy ember naponta. Az itt élõk a legnagyobb vízfogyasztók az egész világon.
* Ötezer ember hal meg naponta szennyezett víz miatt.
* Egymilliárd embernek nincs állandó ivóvize.

Link