(Ideje lenne tisztázni, hogy miféle is a cigány? Valami zenebohóc, mástól lopkodott kulturális motívumokból komponálva, mint a zsidó "kultúra"? Iskolákat nyit de nem integrálódik, viszont 15 millió zenészre nincs szükség, mert egyelõre tolvajnevelde mindaz, amit integráció cím alatt elõadatnak velük. Fekete tûz helyett Fekete Bûz ez a javából!)Fekete tûz
Fergeteges lemezbemutató koncerttel, gálaesttel és fokozott protokolláris figyelem közepette ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját a Varga Gusztáv alapította Kalyi Jag együttesbõl kinõtt roma mûvészeti, oktatási és foglalkoztatási egyesület.

"Munkájuk misszió, ami az egész cigányság kulturális felemelkedését szolgálja" - írta köszöntõ levelében Sólyom László.

Megható az a szeretet, ami felénk irányul. Schmittné Makray Katalin így fogalmazott: "Mûvészetük erõs identitást képvisel, amelyben helyén van a nemzeti örökség, és békében megfér a közös haza tudatával."

A Kalyi Jag (Fekete tûz) együttes úgy gyûjtötte össze a cigányság néptánc-és népdalkincsét, mint korábban a magyarságét Kodály és Bartók. Ma mégsem a valódi roma népzene népszerû a médiában.

Lehet, de a Kalyi Jag világsikeréhez hozzájárult a média, hiszen milliók szívhatták magukba az õsi cigányzenét, ami így bekerült a köztudatba. Ma még nagyobb a média, az intézményvezetõk és fesztiváligazgatók felelõssége, hiszen rajtuk is múlik, hogy mit fognak szeretni az emberek. A divat folyton változik, de mindig visszatér a gyökerekhez. A Kalyi Jag stílust teremtett, melynek alapjait ötvözik ma már minden mûfajban világszerte.

És mások gazdagodnak meg belõle.

Büszke vagyok rá, hogy rengeteg követõje van az együttesnek, de sajnos a szerzõi jogokat nem védi senki. Nem kap elég támogatást a roma kultúra, noha az egész világon a magyarságunkat képviseljük. Több mint százezren láthatták a cigányság történetét megelevenítõ, Roma legenda címû rockoperánkat, a roma pasztorációt pedig az általam megzenésített kétnyelvû zsoltárok segítik.

Miért döntöttek úgy, hogy a zenélésen kívül többet is kell adniuk?

1989-ben azért indítottam el a Nemzetiségi Népzene és Néptánc Gálát, mert akkor döbbentem rá, mennyi elõítéletet szül, ha nem ismerjük egymás kultúráját. A budapesti Almássy téri Szabadidõközpontban megtartott rendezvény volt az elsõ, ahol minden nemzetiség egyenrangúként léphetett föl.

Azóta három iskolája is lett az egyesületnek.

Egy világ körüli turnéról tértem haza, amikor a csellengõ tizenévesek láttán elhatároztam: iskolát alapítok. Olyat, ami befogadja azokat, akiket más intézmények kivetettek. Már a Csillag születik címû mûsorban is szerepeltek a tanítványaink, de a zene- és tánctanulás mellett szakmákat is adunk és értelmiséget nevelünk. Eddig több mint hétezer hátrányos helyzetû diáknak segítettünk, több százan juthattak fõiskolára, egyetemre. A Kincses Központ elnevezésû integrációs programunk pedig bekerült az Európai Unió Duna-stratégiájába, így az Európai Roma Stratégiának is zászlóshajója lehet.

Az elvi támogatás anyagi elõnyökkel is jár?

Máig harcot vívunk azért, hogy oktatási intézményeink fönnmaradjanak. Sok diák az általános iskolából négyes-ötös bizonyítvánnyal érkezik hozzánk, de írni-olvasni is alig tudnak. "Pozitív diszkriminációként" megadják nekik a jobb jegyet, csak hogy megszabaduljanak tõlük. Továbbra is szeretnénk elérni, hogy növeljék a nemzetiségi oktatás állami támogatását; felbecsülhetetlen károkat okozna, ha ezeket az összegeket tovább csökkentenék, ha leépítenék a civilek által fenntartott intézményeket.

Ezekben a harcokban partnerek az országos cigányszervezetek?

Többször fordultam az Országos Roma Önkormányzathoz, járuljanak hozzá az intézmények üzemeltetéséhez, mert télen a gyerekek megfagynak, vagy segítsenek az étkeztetésükben - még választ sem kaptam. De a társadalmunk talán megérik egyszer az összefogásra.


Varga Gusztáv

1959-ben született Nagyecseden. 1978-ban megalapítja a Kalyi Jag együttest. 1991-ben létrejön a Kalyi Jag Roma Mûvészeti Egyesület. 1993-ban megnyílik az elsõ iskolájuk Budapesten, majd Miskolcon és Kalocsán. 2000 - a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje.
Link