Létrejöhetnek élõlények szervetlen anyagokból? Egy skóciai laboratórium eddigi eredményei szerint nem kizárt a dolog, jelenleg a fémalapú élet lehetõségét próbálják bizonyítani.

Lee Croninnak a Glasgow Egyetemen sikerült sejtszerû buborékokat elõállítani nagy, fémtartalmú molekulákból, amiket munkatársaival életszerû tulajdonságokkal ruháztak fel. Most azt reméli, hogy teremtményeit teljesen szervetlen, önmaguk szaporítására képes entitásokká fejlesztheti. "Száz százalékig bízom abban, hogy sikerül egy, a szerves biológián kívüli evolúciót gerjeszteni" - mondta Cronin, aki fématomok egész sorából - köztük volfrámból felépülõ "polioximetilén" építõelemeket használt, amiket egy oldatban elegyítve sejtszerû gömböket alkotnak.

Cronin és csapata negatív töltésû fém-oxid ionokat kapcsolt egy kisebb, pozitív töltésû hidrogén ionhoz, amikbõl sókat alkottak. Ezeknek a sóknak az oldatát egy másik sóoldatba fecskendezték, ami nagy, pozitív töltésû és kis, negatív töltésû szerves ionokból készült. A két só találkozásakor felcserélõdések mentek végbe, ami során a nagy fém-oxidok a nagy szerves ionokkal képeztek párokat. Az új só, ami nem oldható vízben, egyfajta burokként kicsapódott a befecskendezett oldat körül. Cronin a keletkezett buborékokat szervetlen kémiai sejteknek, röviden iCHELL-eknek nevezte el.

Fém-oxid gerincük módosításával a buborékok több olyan jellemvonással ruházhatók fel, amit eddig a természetes sejtek sajátjaiként ismertünk. Például a szerkezetében egy lyukkal rendelkezõ oxid egy porózus membránként funkcionálhat, méretei alapján eresztve ki és be a vegyületeket, hasonlóan a biológiai sejtfalhoz. Ez a tulajdonság kémiai reakciók egész sora felett biztosíthat kontrollt a membránnak, ami a specializált sejtek egyik fõ ismertetõjegye.

A csapat a buborékokon belül is létrehozott buborékokat, az így keletkezett rekeszek a biológiai sejtek belsõ szerkezetét utánozzák. Egyes oxid molekulákat fényérzékeny festékekkel összekötve sikerült megalkotni egy membránt, amit ha megvilágítanak a vizet hidrogén ionokra, elektronokra és oxigénre bontja. Mindez a fotoszintézis elsõ lépcsõfoka. "Elvileg protonokat is átpumpálhatunk a membránon, létrehozva egy proton gradienst" - mondta Cronin. A proton gradiens ugyancsak kulcsszerepet játszik a fény energiává alakításában. A lépések összerakásával elvileg létrehozható egy önmagát energiával ellátó sejt.

Mivel a kutatás még gyerekcipõben jár a szintetikus biológusok nem kívánnak messzemenõ következtetéseket levonni Cronin eredményeibõl. A buborékok addig nem tekinthetõk életnek, amíg nem rendelkeznek egy szaporodásukat és evolúciójukat mûködtetõ szerkezettel, mint esetünkben a DNS, ami lehetõvé teszi az információ stabil tárolását, pontos megkettõzõdését és átadását, emelte ki Manuel Porcar, a spanyol Valencia Egyetem szakértõje. "Ez elméletben lehetséges, azt azonban elképzelni sem tudom, milyen rendszert tudnának beültetni" - mondta. Erre még Cronin sem tud egyértelmû választ adni, tavaly azonban már bebizonyította, hogy a polioximetilének rávehetõk, hogy egymást sablonként használva többszörözzék önmagukat.

Cronin jelenleg egy 5000 órán át tartó kísérlet keretében nagy tömegben állítja elõ a buborékokat, amiket különbözõ pH értékû és összetételû vegyületekkel töltött kémcsövekbe fecskendeznek. Azt reméli, hogy az eltérõ közegekben csak a legalkalmasabb buborékok maradnak fenn és olyan életre jellemzõ viselkedést fedeznek fel, mint az erõforrásokért való küzdelem, vagy a természetes kiválasztódás. Cronin eddigi munkái azt sugallják, hogy a sejtek képesek módosítani saját kémiájukat a különbözõ környezetekhez való alkalmazkodás érdekében, eredményei azonban még elõzetesek, részletekkel sem szolgált. "Azt hiszem, most jutottunk el az elsõ fejlõdõképes cseppekig" - mondta. Ha valóban sikerült fejlõdõképes buborékokat elõállítania, akkor a földönkívüli élet lehetséges tartománya is jelentõsen bõvülhet. "Minden esély megvan a nem szénalapú élet létezésére" - tette hozzá.

"A Merkúron teljesen különbözõ anyagok vannak. Ott könnyen elképzelhetõ egy szervetlen anyagokból felépülõ lény" - helyeselt Tadasi Szugavara, a Tokiói Egyetem kutatója, aki szerint még szükség lesz némi idõre Cronin feltevésének bizonyítására, mindenesetre örömmel fogadta, hogy valaki végre a gyakorlatban is elindult egy új irányba.
Link