Durván elszáll a 2011-es költségvetés pénzforgalmi hiánya – errõl számolt be a kormány Brüsszelnek. A Nemzetgazdasági Minisztérium egyelõre nem adott magyarázatot a több mint 300 milliárd forintos különbségre.

A kormány arra számít, hogy durván elszáll a központi költségvetés idei pénzforgalmi hiánya, és az év végére mintegy 300 milliárd forinttal meghaladja a törvényben rögzített elõirányzatot. Ez derül ki abból a jelentésbõl, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a túlzotthiány-eljárás keretében küldött el az Európai Unió statisztikai hivatalának.

A jelentés a Mol-részvényvásárlás után módosított 2011-es költségvetési törvényben megjelölt 1138 milliárd forintos pénzforgalmi hiány helyett 1451,5 milliárd forintos deficitet jelez elõre a központi költségvetés várható egyenlegében. Ez 313,5 milliárd forinttal több a parlament által elfogadott elõirányzatnál.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az új pénzforgalmi hiánnyal azt jelzi elõre az Eurostatnak, hogy a kormányzat szerint nem teljesül a 2011-es költségvetésben kitûzött hiánycél, vagyis, sarkosan fogalmazva, megdõl az idei büdzsé.

Matolcsy György 2011 februárjában Brüsszelben
Fotó: AP

Az NGM-tõl jött a szám

A 2011-es adatokat nem a statisztikai hivatal, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) állította össze, a KSH ugyanis csak a tényadatokkal foglalkozik, a kormányzati várakozásokról szóló adatok a gazdasági tárca hatáskörébe tartoznak – tájékoztatta a hvg.hu-t Bedekovics István, a KSH illetékes munkatársa.

A hvg.hu megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk magyarázatot a jelentõs eltérésre a hatályos és a jelentésben szereplõ adat között.

A jelentés a 313,5 milliárd forintos eltérésbõl összesen 130 milliárd forintra ad magyarázatot. Ebbõl a legnagyobb tétel az, hogy a kormány elengedi a társadalombiztosítási alapok 95 milliárd forintos tartozását a központi költségvetés felé. A Magyar Nemzeti Banknak is kifizet mintegy 30 milliárd forintot, emellett 4,2 milliárd forintot ad a Malévnak és 2,2 milliárdot költ a Gripenek lízingjére.

Nem errõl volt szó

A magasabb szám alapján a központi költségvetés pénzforgalmi hiánya idén a GDP 5,2 százaléka lesz a tervezett 4,1 százalékos hiány helyett. Fontos megjegyezni, ez csak a központi költségvetés várt hiánya, az, hogy az államháztartás hiánya hogyan alakul, nagyban függ a többi alrendszer, különösen az önkormányzatok hiányának alakulásától. Az önkormányzatok tavaly jelentõsen túllõttek a kormány által várt hiányszámon, és részben emiatt sokkal nagyobb lett a vártnál a teljes államháztartás hiánya is.
Mi az, hogy államháztartás?

Az államháztartás az állam gazdálkodási rendszere (az a tevékenység, amely során az állam beszedi a bevételeit, és összegyûjti az állami költségvetésbe, hogy azt felhasználja majd kiadásai teljesítésére). Az évente elfogadott költségvetési törvény ennek a tervezete.



Az államháztartási hiány az államháztartás alrendszereinek együttes hiánya. A központi költségvetésen kívül a társadalombiztosítási alapok (az egészségbiztosítási alap és a nyugdíjbiztosítási alap), az elkülönített állami pénzalapok és az önkormányzatok hiányát vagy többletét tartalmazza.



A pénzforgalmi egyenleg az államháztartás vagy alrendszereinek éven belüli pénzbeni kiadásainak és bevételeinek egyenlege (vagyis a folyó kiadások és bevételek szembeállítása egy éven belül). A folyó kiadások összege rendszerint meghaladja a bevételekét, ekkor beszélünk pénzforgalmi hiányról.



Az eredményszemléletû egyenlegben az államháztartás kiadását vagy bevételét arra az idõpontra számolják el, amikor egy tranzakció megtörtént attól függetlenül, hogy járt-e pénzmozgással. Jó példa erre a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása. Ha az állam nem tenné pénzzé idén a portfólióban található vagyonelemeket, az eredményszemléletû elszámolásban akkor is az állam 2011-es bevételeként kellene beszámítani. Az uniós statisztika ilyen eredményszemléletben vizsgálja majd, teljesítette-e a kormány a kitûzött hiánycélt.

Az önkormányzatok pénzforgalmi hiányát a Brüsszelnek küldött jelentés szerint 150 milliárd forintra várja a kormány. A társadalombiztosítási alapok pénzforgalmi hiánya a jelentés szerint valamivel több mint 5 milliárd forint lesz (a hatályos költségvetésben szereplõ 87 milliárd körüli hiány helyett, ami valószínûleg az említett tartozáselengedéssel függ össze). Az elkülönített állami pénzalapok viszont 54 milliárd forintos többlettel zárnak idén a kormány várakozásai szerint.

Eszerint az államháztartás pénzforgalmi hiánya 5,5-6 százalék körül alakulhat idén, ami azt jelenti, hogy a kormány közel kétszer akkora hiányt hozhat össze, mint amit vállalt. Az eredeti, tavaly decemberben elfogadott 2011-es költségvetésben ugyanis 2,94 százalékos hiánycélt fogadott el a parlament.
Permanens büdzsétervezés

Idén háromszor módosította a parlament a költségvetést. Az eredetileg vállalt államháztartási hiány 687,4 milliárd forint volt, amit március végén 685,7 milliárd forintra csökkentett az elsõ módosítás. Ezt követõen június végén kellett változtatni a büdzsén, ugyanis a Mol-pakett megvásárlása miatt 1184,3 milliárd forintra kellett növelni a hiányt. Július végén következett a harmadik költségvetés-módosítás, melynek során Matolcsy György úgynevezett 250 milliárdos zárolását építették be a büdzsébe. Mivel a kiadáscsökkentésekkel együtt a bevételi várakozásait is lejjebb tolta a kormány, az utolsó módosítás nem változtatott a hiányszámon.

A pénzforgalmi hiány elszállása ellenére azonban az Orbán-kabinet idén még kényelmes helyzetben van a magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyonnak köszönhetõen. Az idei államháztartás uniós elszámolásában ugyanis az államhoz került magánnyugdíjvagyont 2011-es bevételként fogják beszámítani. Ez mintegy 2700 milliárd forinttal, GDP-arányosan közel 10 százalékkal javítja a központi költségvetés egyenlegét idén. Így végül a központi költségvetés nem hiányt, hanem 1130 milliárd forintos (GDP-arányosan 3,7 százalékos) többletet fog mutatni a kormány várakozásai szerint – derül ki a Brüsszelnek küldött jelentésbõl.

Link