Az elsõ hat cukorgyár privatizációjából semmi nem került az állami kasszába – hangzott el az ágazat privatizációját vizsgáló bizottság tegnapi ülésén. Az elõnytelenül kötött szerzõdéseket a saját hasznukat és túlélésüket keresõ vállalatvezetõk készítették elõ, a privatizációért felelõs szervezet akkori vezetõje az idõ és a létszám hiányával magyarázza, hogy nem ellenõrizték gondosabban a szerzõdéseket, s csak a bélyegzõt nyomták rá a papírokra - írja a Magyar Nemzet.

Egyetlen fillér haszna sem volt a magyar államnak az elsõ hat cukorgyár privatizációjából a kilencvenes évek elején – derült ki abból a szakértõi jelentésbõl, amelyet a hazai cukorgyárak privatizálását vizsgáló parlamenti bizottság tegnapi ülésére készítettek. Bár az akkori kormányzat jelentõs bevételeket remélt az állami vállalatok magánkézbe adásától, az elõször – 1990 szeptemberében és októberében – dobra vert petõházi és kaposvári cukorgyárak, majd az 1991-ben eladott kabai cukorgyár értékesítésébõl semmi nem jutott az állami kasszába – részletek a Magyar Nemzet szerdai számában. (rá)
Link