(A CAHAL TEK-esített része már hivatalosan is tevékenykedhetne "magyarként" nem magyar területen? De meglepõ.) Bõvíteni javasolja a Terrorelhárítási Központ (TEK) hatáskörét az a belügyminisztériumi jogszabálytervezet, amely a rendõrségrõl és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényt is módosítaná.

A kormányzati portálon közzétett dokumentum – indoklásában hivatkozva a Szudánban elrabolt magyar ENSZ-alkalmazott esetére, valamint a Líbiában váratlanul kirobbant, az ott-tartózkodó magyar állampolgárok életét is veszélyeztetõ véres polgárháború eseményeire – lehetõvé tenné a TEK számára, hogy tevékenységét adott esetben a Magyar Köztársaság területén kívülre is kiterjessze. A tervezet felhatalmazást ad az említett szervnek arra, hogy elvégezze a magyar állampolgárok mentését, hazatérésük biztosítását, evakuálását a Magyarország területén kívül közvetlenül fenyegetõ háborús cselekményekbõl, fegyveres konfliktusokból, valamint a Magyarország területén kívül végrehajtott terrorista és túszejtõ akciókból. A TEK külföldi szerepvállalása kizárólag a nemzetközi jog hatályos normáival összhangban – az érintett külföldi állam hatóságaival, a nemzetközi szervezetekkel és Magyarország konzuli szolgálatával szoros együttmûködésben – valósulhat meg – rögzíti a szöveg.

A tervezet – ügyészi jóváhagyás mellett – a nyomozó hatósági jogkörrel nem rendelkezõ TEK-nek is lehetõvé tenné, hogy adatot igényelhessen az adatkezelõ szervektõl a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendõ, szándékos bûncselekmény felderítése érdekében. Felmentést adna az üzleti titok és a banktitok megtartásának kötelezettsége alól a pénzügyi intézmények számára: a módosítás alapján az eljárás alapját képezõ ügyre vonatkozóan a bank üzleti és banktitok megtartási kötelezettsége nem állna fenn a feladatkörében eljáró terrorizmust elhárító rendõri szervvel szemben. A terrorelhárító szerv írásbeli megkeresés alapján adótitkot tartalmazó adatot igényelhetne az adóhatóságtól.

Ha a tervezet a jelenlegi formájában válik törvénnyé, a rendõrség terrorizmust elhárító szerve jogosulttá válik az elektronikus hírközlési szolgáltatótól a felhasználóval és az elõfizetõvel kapcsolatos, valamint a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat igényelni. A javasolt törvénymódosítás – 2014. január 1-i hatállyal – biztosítja annak lehetõségét, hogy a határforgalom ellenõrzése során a rendõrség az államhatáron átlépõ harmadik ország állampolgárai által bemutatott okmányokat, valamint a határátlépéshez használt gépjármû adatait az Interpol-adatbázis adataival is összevesse.

A nemzetbiztonsági érdekek érvényesítése érdekében meghatároznák a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai között, hogy a minõsített adatot, az ország alapvetõ biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintõ vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylõ beszerzések során a részt vevõ gazdasági szereplõk nemzetbiztonsági szempontú ellenõrzését végezzék el. A megbízhatósági vizsgálattal érintett személyi kört a tervezet kiterjeszteni indítványozza a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) hivatásos állományú tagjaira, kormánytisztviselõire, köztisztviselõire és közalkalmazottaira; az õ megbízhatósági vizsgálatukat a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) végezné.

A kormány által nemzetbiztonsági célból létrehozott testületek esetében a sajátos feladatra tekintettel – az NBF állományához hasonlóan – indokoltnak tartja a Belügyminisztérium, hogy a testület munkájában részt vevõ személyek „etikai integritása” ellenõrizhetõ legyen, a megbízhatósági vizsgálat alá vonható személyi kör kiterjesztését ugyanakkor a politikai vezetõk esetében nem minõsíti indokoltnak. Az ideiglenes védelemben részesülõ személyek kijelölésével kapcsolatos szabályok annyiban módosulnak a tervezet szerint, hogy a rendészetért felelõs miniszter – legfeljebb 12 hónap idõtartamra – a kormány döntésének hiányában is elrendelhetné a jövõben a kormány vonatkozó rendeletében nem szereplõ személy ideiglenes védelmét.
Link