(Minek belépni a széthullás elõtt? Vagy éppen azért, hogy biztosan meglegyen idõben?) Az integrációért felelõs miniszter szerint az a baj, hogy EU néhány tagállama támogatja a pristinai hatóságok egyoldalú lépéseit Észak-Koszovóban.

Hét százalékkal csökkent az utóbbi három hónapban és ezzel 46 százalékon áll az uniós csatlakozást támogatók aránya Szerbiában. 2000 óta nem volt ilyen mélyponton az EU-csatlakozást szorgalmazók száma, mint most. Ráadásul a megkérdezettek 37 százaléka kifejezetten ellenzi, hogy Szerbia az EU tagállamává váljék.

Bozsidar Gyelics, a szerb a kormány integrációs ügyekért felelõs alelnöke szerint az uniós lelkesedés azért hagyott alább, mert "az EU néhány tagállama támogatja a pristinai hatóságok egyoldalú lépéseit Észak-Koszovóban". Gyelics szerint a Pristinával folytatott dialógusban minden olyan lépés, amely meghátrálást jelent, "két területen üt vissza: az észak-koszovói szerbeken és a Szerbiában élõ emberek európai eszményén". Gyelics, a Blic címû belgrádi lap szerdai számában megjelent nyilatkozata szerint azt mondta: számol azzal, hogy az elkövetkezõ hetekben még inkább csökken az európaiság eszméje iránti támogatottság és leginkább az aggasztja a felmérésekben, hogy "gyorsan apad az EU-s csatlakozást illetõen kínkeservesen létrehozott konszenzus támogatottsága".

A Blic megszólaltatta Vesna Pusicot, aki a Horvátország uniós csatlakozását elõkészítõ tárgyalásokat felügyelõ bizottság elnöke. Pusic szerint Horvátország hasonló tapasztalatokat élt át, és számolni kell azzal is, hogy ez a tendencia folytatódni fog, mert az embereken úrrá lehet egy olyan szociál-pszichológiai érzület is, amely szerint "ha mi nem kellünk nekik, nekünk sem kellenek õk".

Horvátország már az unión belül érezheti magát, hisz túl van a csatlakozási tárgyalásokon és a belépési szerzõdés aláírására is sor kerül még az idén. Belgrád viszont október 12-én kap választ Brüsszeltõl arra, hogyan értékelik az uniós országok Szerbia felkészültségét a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
Link