Az új törvény miatt meghiúsulhat Szerbia uniós csatlakozása?
Kollektív bûnösség bélyege a vajdasági magyarokon és németeken. Tíz évig dolgoztak a mától hatályos kárpótlási törvényen, mely hátrányosan sújtja a kisebbségeket.

Szerbia Európai Uniós csatlakozásának legfõbb kerékkötõje eddig a háborús bûnösök: Ratko Mladity és Goran Hadzsity kiadatása volt. Ma már mindketten Hágában várják sorsuk alakulását. Az Európai Bizottság október 12-én mond véleményt Szerbia Európai Uniós tagjelölti státuszának elnyerésérõl. Addig a balkáni országnak be kell fejeznie a jogharmonizációt és a koszovói kérdésben is az eddigitõl eltérõ hozzáállást várnak a tagországok a hatmilliós Szerbiától.


Elhamarkodott törvényhozás?

A szerb parlament õszi ülésszakán több mint tíz törvényt szavaztak meg a képviselõk, szinte lóhalálában. Köztük volt a 10 éve készülõ vagyon-visszaszármaztatási törvény is, amely fontos uniós követelmény. A jogszabály több sebbõl vérzik, a magyar és német kisebbséget tekintve elfogadhatatlan rendelkezéseket is tartalmaz. A törvénytervezetben az szerepelt, hogy azok, akik a második világháború idején a megszálló csapatok kötelékeiben szolgáltak, nem jogosultak a kárpótlásra, sõt még örököseik sem kaphatják vissza a család egykor államosított vagyonát.

A Vajdasági Magyar Szövetség azonnal egyértelmûen kimondta, hogy semmilyen áron nem
támogatja a kollektív bûnösséget tovább éltetõ törvényt. Mivel a négy VMSZ-es képviselõ a
kormánykoalíció tagja, a törvények elfogadásakor feltétlen szükség van a szavazatukra. Korábban a közvagyonról szóló törvényt éppen a magyar képviselõk miatt nem hagyta jóvá a szerb parlament. Meg is vádolták õket azzal, hogy meg akarják buktatni a kormányt az uniós csatlakozás elõtt.


Diplomáciai huzavona

Intõ jel lehetett Szerbiának, hogy Martonyi János magyar külügyminiszter és Schmitt Pál köztársasági elnök is jelezte: Budapest nem tudja elfogadni a magyar kisebbséget hátrányosan érintõ kárpótlási törvényt. A szerb kormány módosított is a szövegen: ebben a változatban csak azokat zárták ki a kárpótlásból akik a megszálló csapatok tagjai voltak, de külföldi állampolgárságúak. Magyarán más ország katonái nem kaphatják vissza egykori vagyonukat.

A VMSZ örült, de nem sokáig: egy nappal késõbb a kormány ismét visszavonta a módosítását és az eredeti javaslatról szavazott a szerb képviselõház. Hiába szavaztak ellene a magyarok, a honatyák elfogadták a kollektív bûnösséget tovább éltetõ törvényt. Német Zsolt külügyi államtitkár ekkor bekérette Szerbia budapesti nagykövetét és egyértelmûen tudomására hozta: Magyarország szerint nem csupán az általános nemzetközi és európai jogelvekkel ellentétes az elfogadott jogszabály, hanem Szerbia Európai Uniós tagjelölti kérelmével is. Pásztor István, a VMSZ elnöke nyílt levelet írt Borisz Tadity szerb államfõnek és arra kérte, ne írja alá a kollektív bûnösséget tovább éltetõ törvényt.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Határozott üzenet Belgrádnak

Vasárnap Szabadkán Semjén Zsolt azt mondta: bízik abban, hogy a szerb államfõ nem adja kézjegyét az alapvetõ emberi jogokat sértõ törvényhez. A magyar miniszterelnök-helyettes határozott üzenetet küldött Szabadkáról a szerb államfõnek. „Elkötelezettek vagyunk Szerbia uniós csatlakozása mellett, de fájó szívvel, mégis nagyon határozottan azt kell mondanunk, hogy a kollektív jogfosztást tartalmazó törvényekkel nem reális az uniós csatlakozás igénye. Mi mindent megteszünk Szerbia Uniós csatlakozásáért, de az emberi jogokkal ellentétes, az
Unió ethoszával ellentétes és a magyar nemzeti érdekekkel ellentétes szabályozás esetén kénytelenek vagyunk átgondolni Szerbia tagjelölti státuszának lehetõségét” – mondta Semjén Zsolt.


Marad a kollektív bûnösség

Hétfõn a szerb államfõ mégis aláírta a törvényt. Ennek értelmében az egykori magyar honvédek és
a német lakosság azon része, akik bármilyen módon segítették a bevonulókat – például házaikat elfoglalták, náluk szállt meg a tisztikar, kényszerítették õket, hogy ellássák a katonákat, tegyük fel: kenyeret süssenek nekik –, nem jogosultak a kárpótlásra. Örököseik sem kaphatják vissza a család vagyonát. A törvény ugyanis azzal nem foglalkozik, hogy követett-e el valaki háborús bûnöket vagy sem. Sõt a rehabilitálás lehetõségét is kizárja. Nincs mód arra, hogy az egykori magyar honvédek bebizonyítsák: 1942-ben Bácskában az egyetlen legális államhatalom parancsára vonultak be katonának, nem önként csatlakoztak a fegyveres erõkhöz.

Magyarország egyértelmû reakciója és Semjén Zsolt szabadkai üzenete, miszerint a délvidéki magyarság számíthat az anyaország támogatására, a szerbiai politikában indulatokat gerjesztett. A Vajdaság-barátnak számító Nenad Csanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke azt nyilatkozta: talán csak nem hagyja Szerbia, hogy az Unió a fasisztákkal zsarolja. „Ha választani kell az Európai Unió és azok között, akik polgártársainkat a Dunába lõtték és a jég alá dobták, akkor nagyon el kell gondolkodnunk.” – mondta.

Goran Radosavljevity, a kárpótlási törvény egyik megalkotója azt mondta: Magyarország zsarolása, miszerint megtagadja Szerbia támogatását, igazságtalan, hiszen Belgrád még parlamenti eljárás elõtt megküldte Brüsszelnek a tervezetet és onnan nem érkezett semmilyen negatív visszajelzés.

A szerb kormány kétmilliárd eurót szán a kárpótlásra. Az államosított vagyont részben természetben, részben államkötvényekben szolgáltatják vissza. Függetlenül az elkobzott vagyon tényleges értékétõl egy tulajdonos legfeljebb félmillió eurós kárpótlást kaphat. Más országok tapasztalatából kiindulva szakértõk szerint a szerbiai vagyon-visszaszármaztatás akár 10 évig is eltarthat. A Vajdaságban mintegy 300 000 embert érint a kárpótlás.
Link