Mélypontot ért el a Policy Agenda - Ipsos kis- és középvállalkozói konjunktúra indexe:még a gazdasági válság idõszakában sem volt ilyen alacsony a hazai KKV szektor cégvezetõinek jövõbe vetett bizalma. Az elõzõ két negyedév stagnálása után jelentõs, majd 8 százalékponttal esett vissza ez a mutatószám, és így 42,2 százalékon áll.

Magyar cégvezetõk szerint bajban a gazdaság

A korábbi negyedévekhez képest fõképpen a magyar gazdaságba vetett bizalom, illetve a saját cégének jövõbeli perspektívái estek a legnagyobbat. Míg három hónappal ezelõtt még a cégvezetõk 30 százaléka gondolta csupán, hogy romlik a magyar gazdaság helyzete a következõ félévben, addig ez az arány felment 64 százalékra. Az optimisták száma is kisebb lett, mivel a javulást várók aránya negyedéve még 32 százalék volt, most már csak 11 százalék. Ugyanígy romlott a helyzet a saját cégének jövõjét illetõen is, mivel a korábbi 27 százalékhoz képest már 53 százalék várja, hogy romlik vállalkozásának általános gazdálkodási helyzete, csupán 18 százalék számít javulásra (negyedéve ez még 35 százalék volt).

HIRDETÉS


A válság jeleit mutatja az is, hogy a következõ hat hónapban a cégek 69 százaléka nem látja esélyét a bõvítésnek, ez korábban 57 százalék volt. Akik bõvítésben gondolkodnak, azok is csak minimális 0-5 százalék közöttit látják reálisnak (19 százalék). Kisebb elmozdulás érezhetõ abból a szempontból, hogy a következõ évben számítanak olyan nehézségekre, amelyek alapvetõen megingathatják a vállalkozás helyzetét. A Policy Agenda korábbi mérése szerint erre a cégvezetõk 52 százaléka számított, most valamivel többen 59 százalék mondja ezt.

Csökkenõ beruházási szándék

A versenyhelyzet csökkenését mutatja, hogy 74 százalék nem számol új erõs versenytárs megjelenésére (korábban ez 68 százalék volt). Ez azt is mutatja, a cégek nem készülnek arra, hogy fejlesztésekkel, új piacok szerzésével próbáljanak kijönni a mostani nehezebb idõszakból. Ilyen szempontból érdekes az is, hogy tartósan azt mérjük, a cégek 70 százaléka nem beszállítója egyetlen Magyarországra települt multinacionális vállalatnak. De 95 százalékuk nem is gondolja, hogy képes lenne ilyen pozíciót szerezni a következõ félévben.

A cégek nehézségét növeli, hogy 46 százalékuk kapacitás felesleggel számol, és minimális (4 százalék) azok aránya, akiknek a számításaik szerint szükségük lenne kapacitás bõvítésére. Ezzel függ össze az is, hogy 74 szálék nem tervez az elkövetkezõ egy évben technológiai jellegû beruházást. Ennek oka az is, hogy a következõ fél évben a cégvezetõk 32 százaléka számít a likviditási helyzet romlására (három hónapja ez 20 százalék volt).

A beruházási szándékokat a cégvezetõk leginkább a bizonytalan jövõ miatt (1-5 skálán 3,5 átlag), a magas hitelkamatok, elégtelen belföldi kereslet és a finanszírozási nehézségek (mindegyik 3,1) miatt fogják vissza. A korábbi adatokhoz képest fõleg a bizonytalan jövõtõl tartók aránya nõtt meg. Míg három hónapja még 46 százalék volt aki azt jelölte meg, hogy nagy, vagy nagyon nagy mértékben korlátozza a beruházási szándékait ez a tényezõ, most felment az arányuk 56 százalékra. De ugyanígy nõtt a magas hitelkamatok miatt elégedetlenek aránya (36 százalékról 45 százalékra).
Növekvõ árak

A kutatás során a Policy Agenda azt is vizsgálta, hogy a vállalatvezetõk hogyan érzékelik a fogyasztói árak alakulását az elmúlt 12 hónapban, és mit várnak a következõ 12 hónapra vonatkozóan. Ugyanezen idõtávon megkérdezték õket vállaltuk értékesítési árainak alakulásáról is.

A cégvezetõk összesített értékelése szerint az elmúlt egy évben a fogyasztói árnövekedés 9,9%-os mértékû volt, miközben az értékesítési árak mindössze 0,4 százalékkal nõttek. Érdekesség, hogy a cégek tevékenységi területe alapján a legnagyobb mértékben az alaptevékenységet végzõ vállalatok számoltak be magasabb értékesítési árakról.

Az elkövetkezõ idõszakra hasonló tendenciával számolnak a cégvezetõk, mivel várakozásaik szerint 9,7 százalékkal nõnek majd a fogyasztói árak és 1,2 százalékkal az értékesítési árak.

A családi vállalatok sem bizakodóak

A kutatás keretében már második negyedéve mérik a családi vállalatok gazdaságban betöltött helyét. A mostani adatok is azt támasztják alá, hogy a KKV-szektornak nagyságrendileg felét azok a cégek teszik ki, ahol a családi tulajdon meghaladja az 50 százalékot. Ezzel a nagyságrenddel a hazai GDP 15 százalékát, és kb. 400 ezer fõs foglalkoztatotti létszámot jelentenek.

A családi vállalatok KKV-konjunktúra indexe hasonló nagyságrendû mint a teljes KKV szektoré, 41,8 százalék. Sajátos jelleget nem öltenek ezek a fajta cégek a teljes szektorhoz képest, azaz egyes elemek, (gazdaság és cége jövõje, készletállomány, stb.) tekintetében ugyanúgy vélekednek. Egyedül abban a tekintetben térnek el jobban, hogy körükben jobban tartanak a versenytársak megjelenésétõl (30 százalékuk).
Link