Kijárási tilalmat rendeltek el az egyiptomi hatóságok Kairó központjában, illetve azokban a kerületekben, ahol vasárnap este keresztény-muszlim összetûzésekre, illetve a rendfenntartó erõkkel való összecsapásokra került sor. A halálos áldozatainak száma 24-re emelkedett, s 213-an sebesültek meg.


Mubarak bukása óta a legsúlyosabb utcai zavargások törtek ki vasárnap Kairóban. Keresztények egy csoportja az egyiptomi televízió székháza elé akart vonulni, hogy tiltakozzon egy templomuk ellen nemrég elkövetett támadás miatt, de a kivezényelt katonai rendészek ebben megakadályozták õket. A tiltakozó kopt keresztények ezt követõen összecsaptak az egyiptomi biztonsági erõkkel, illetve az õket kövekkel dobáló muzulmánokkal, majd több százan verekedtek össze annál a kairói kórháznál is, ahova a halottakat és a sebesülteket szállították. A kairói Tahrír téren több százan tüntettek az éjszaka a koptok mellett.
Összecsapásokba torkollott a tiltakozás


A kijárási tilalom helyi idõ szerint hajnali két órakor lép életbe, s hétfõn reggel hét óráig tart az egyiptomi állami tévé közlése szerint. A kairói egészségügyi tárca által közölt legfrissebb mérleg szerint a vasárnapi zavargások halálos áldozatainak száma 24-re emelkedett - többségük civil -, s 213-an sebesültek meg, sokan közülük súlyosan.

"Összeesküvés"

Eszám Saraf egyiptomi kormányfõ hétfõre virradóra az állami tévécsatornán sugárzott beszédében "összeesküvésnek" minõsítette a zavargásokat, amelyek az egyiptomi nemzet biztonságát veszélyeztetik, megbontják a januári Mubarak-ellenes forradalomban létrejött egységet, akadályozzák a korszerû, demokratikus alapokon nyugvó állam felépítését.

A miniszterelnök - aki egy rendkívüli kormányülés után mondott beszédet a televízióban - azt a meggyõzõdését hangoztatta, hogy az összeesküvõk viszályt szítottak keresztények és muzulmánok, illetve a nép és a hadsereg között, s újólag a nemzet egységére szólította fel az egyiptomiakat.

100 ezren már elmenekültek

Keresztények tömegei menekültek el Egyiptomból Hoszni Mubarak elnök megbuktatása óta, hívja fel a válságos helyzetre a figyelmet az Egyiptomi Emberi Jogi Szervezetek Szövetsége. Az EUHRO szerint március óta közel 100 ezer egyiptomi keresztény hagyta el az országot – írta az amerikai World Tribune nevû portál. A jelentésben – amelyet az egyiptomi katonai vezetésnek nyújtottak be a jogvédõk – azt írták, hogy a keresztények az egyre erõsödõ iszlamista körök részérõl érkezõ fenyegetések okán hagyták el az országot, és ha a tendencia ilyen ütemben folytatódik, évtizedeken belül megszûnik az egyiptomi keresztény közösség. „Nem önkéntesen vándorolnak ki a kopt keresztények” – közölte Naguib Gabriel, az EUHRO igazgatója, és hozzátette: „az iszlamisták, a keményvonalas szalafisták fenyegetése, valamint az egyiptomi rezsim védelmének a hiánya kényszeríti õket emigrációba”.

A gazdaság motorja

Az EUHRO jelentése elsõként számszerûsítette az egyiptomi keresztények kivándorlását Hoszni Mubarak elnök 2011 februárjában történõ megbuktatását követõen. A vezetõ lemondását követõen heteken belül megkezdõdtek a támadások keresztény közösségek és templomok ellen – az al-Kaida követõiként aposztrofált iszlamisták voltak az elkövetõk.
Számtalan kopt költözött ki az Egyesült Államokba, de megjelentek Ausztráliában, Ausztriában, Nagy-Britanniában, Kanadában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Hollandiában is. Az emberi jogi ügynökség igazgatója szerint „ezek a keresztények a keményvonalas iszlamisták elõl menekülnek, és nem azért költöznek el, mert munkára lenne szükségük – ugyanis õk képviselik a társadalom szakképzett, üzleti szektorát”. A jelentés éppen ezért arra figyelmezteti az ország vezetését, hogy a gyors ütemû kopt emigráció gazdasági következményekkel is járhat – a kopt közösség ugyanis fõszerepet játszik a gazdasági és könnyûipari szektorban.

Az elmúlt hat hónap során a Muzulmán Testvériséggel szövetséges szalafisták számos alkalommal csaptak le az egyiptomi keresztény közösségekre országszerte. A robbantások és véres merényletek mellett egy ízben a szalafista erõk azt is megakadályozták, hogy Kena új keresztény kormányzója átvegye a hivatalát. Az incidens során a katonai igazgatás nem avatkozott közbe. Az EUHRO igazgatója szerint a „szalafista papok, akik a január 25-én kirobbantott forradalmat követõen politikai szerepre tettek szert, egyre vakmerõbbekké válnak”.

Veszélyben az állampolgári jogaik

Az iszlamisták azt is felvetették, hogy törvényben szabályozzák a középkori dzsija rendszerét: arra kényszerítenék a nem muszlimokat, tehát Egyiptom közel 10 százalékos keresztény közösségét is, hogy megfizesse a nem muszlimokra kirótt adót. Az emberi jogi szervezet szerint az iszlamisták arra is felhívták a keresztények figyelmét, hogy az állampolgári jogaik is szûkülhetnek – így többek között nem vállalhatnak majd állást vezetõ kormányzati pozíciókban. „Ha ebben az ütemben folyik a keresztények elvándorlása, akkor az 2011 végéig elérheti a negyedmilliós számot is” – figyelmeztetett az EUHRO igazgató, aki szerint „egy évtizeden belül a közösség egyharmada elhagyhatja az országot”.
Link