Az Északi-sark, azaz az Arktisz légkörében is rendkívül elvékonyodott az ibolyántúli sugárzástól védõ ózonréteg a rendkívüli hideg miatt. Soha nem volt ilyen nagy az ózonlyuk még az Északi-sark fölött. A jelenség azt mutatja, hogy a Föld védõpajzsa ha megsérül, megsértik, akkor csak nagyon lassan áll helyre, ugyanis az ózonkárosító vegyületek rendkívül hosszú ideig képesek a sztratoszférában maradni.

Az Arktisz felett észlelt óriási ózonlyuk aggasztja a tudósokat már világszerte. Ez az elsõ alkalom, hogy az Északi-sark felett olyannyira elvékonyodott az ózonréteg, hogy ózonlyukról lehet beszélni. A Science címû tudományos folyóirat által múlt vasárnap közölt tanulmány szerint a lyuk - soha nem volt még ilyen nagy az ózonlyuk az Északi-sark fölött, amelynek mérete ötszöröse Németország területének - az Északi-sarki szokatlan hideg miatt keletkezet, és két héten belül elhúzódott Kelet-Európa északi része, Oroszország és Mongólia felett. Ennek során az emberek magasabb ibolyántúli sugárzásnak voltak kitéve. Egy Északi-sark feletti ózonlyuk - csakúgy mint egy déli - veszélyt jelent az emberre, a növény és állatvilágra egyaránt. Az ózon az, ami elnyeli az ultraibolya fényt, sugarakat a sztratoszférában. Ily módon, ha kevés ózon van a légkörben, a káros anyagok és mindenekelõtt az extrém hideg miatt, az nagyobb ibolyántúli sugárzásnak teszi ki az élet minden fajtáját a bolygón. Az embereknél ez erõsen fokozza a bõrrák kockázatát és veszélyét. Amennyiben az ózonlyuk alacsonyabb szélességek felé mozdul, erõsebb UV sugárzás éri Kanadát, a skandináv térséget, Oroszországot és Alaszkát, viszont a sugárzás erõssége még így sem érné el a trópusokon tapasztalható UV-intenzitást. Az UVB sugárzást összefüggésbe hozható a bõrrákkal, a szemen megjelenõ hályoggal, és károsítja az emberi szervezet immunrendszerét is. A Nap káros sugarai a növény termésre és a tengeri élet egyes formáira is kedvezõtlen hatást gyakorolnak. A déli féltekén ez az ózon lyuk az emberek széles körében már jó ideje ismert és tapasztalt a jelenség. Ausztráliában a bõrrák népbetegségé vált az extrém idõjárás, az ózon réteg hiánya miatt. Összességében a Déli-sark, az Antarktisz feletti ózonlyuk még mindig nagyobb az Északi-sarkinál, mert az Antarktiszon a hidegebb klíma miatt, sokkal alacsonyabb hõmérsékleti értékek uralkodnak. Ám a káros folyamatok elõrehaladtával az Északi-sark fölött is egyre nagyobb ózonlyuk alakul, ami egyre jobban kezd a Déli-sarkihoz hasonlítani.

Az utóbbi hetekben sokan észlelték és itt is beszámoltak róla, hogy igen erõs légi tevékenység zajlott Magyarország légterében. Folyamatosan csíkozták, permetezték az eget, ami szinte mindenki számára megfigyelhetõ volt, aki hosszabb-rövidebb ideig a szabadban tartózkodott az tapasztalhatta. Ez mellett az igen erõs UV sugárzás is érezhetõ volt, aki kint volt, az a saját bõrén érezhette ezt. Az õszi idõjáráshoz képest szokatlanul erõs volt, sõt gyakran még a nyári szintet is meghaladta, pedig már nem haladhatta volna meg, hiszen a nap már rég nem a zeniten járt, leszálló ágban volt már. Nos ezek a bekövetkezett jelenségek szoros összefüggésben álltak egymással, a már fent leírtakkal, az északi ózon hiánnyal és a légi tevékenységgel is. Az éghajlat nálunk is egyre inkább kezd átalakulni a kontinentálisból mediterránba, idõnként meg még szubtrópusiba is. A dél-alföld meg kezd elsivatagosodni, a bõ futóhomoknak köszönhetõen egyre sivatagibb az éghajlat, forró és száraz nappalokkal és hûvös éjszakákkal.. Az idei nyarat két részre lehet osztani, két részbõl tevõdött össze. A nyár elsõ fele, a június és július szokatlanul hideg, hûvös, és esõs volt. A nyár második fele, az augusztus és a szeptember viszont pont az ellentéte lett, szokatlanul meleg, napfényes, száraz, és erõs UVB sugárzással spékelt lett.. Mezõgazdasági szempontból jó évünk lett, hiszen a nyár második fele jól alakult, szép, tiszta, száraz, napfényben gazdag idõjárás volt, nagyon magas volt a napsütéses órák száma. Így a zöldség és gyümölcstermés igazán jónak mondható lett. Szép zöldségtermés lett paradicsomból és paprikából is megfelelõ mennyiség termett. A gyümölcstermés is nagyon bõséges lett, szépen adtak a fák termést, az elõzõ évekhez képest a: barack, alma, körte, szilva is igen nagy mennyiségben termett. Az idei szõlõszüretrõl néhány szót ejtenék még, mert igazán megérdemli. Mintha az idõjárás kárpótlást akart volna nyújtani a tavalyi siralmas szüretért. Az Idei pont az ellentéte lett a tavalyinak, amilyen rossz volt a tavalyi, olyan jó lett az idei szüretünk az ideális idõjárási tényezõknek köszönhetõen.. A hagyományoknak megfelelõen már augusztusban elkezdõdött a szüret, elõbb a csemegeszõlõkkel:. Csaba gyöngye, Zala gyöngye és Pannónia kincse, majd a Cardinal és Chasselas fajták szedésével folytatódott a hónap végéig a szüretünk. Ezután következett a borszõlõk szüretelése szeptembertõl egészen október elejéig. Szép és jó termés lett a fehér fajtákból:. a Rizling, Muskotály, Kövidinka, Chardonnay, és a vörös fajtákból is:. Kadarka, Kékfrankos, Cabernet, Merlot.. A terménybetakarítás tehát eredményes volt nálunk szinte mindenfelé, az ország dolgozó és földmûvelést folytató vidékein egyaránt. Mi is sokat dolgoztunk a szép hosszú õsz folyamán, de megérte, hiszen bõségesen volt mit betakarítani és elraktározni a jövendõbeli nehezebb és szûkösebb idõkre.

2011. október. 10.

Bíró Csaba