Bejelentkezés
Devizahitelek: Svájcban is meglepõdtek a magyar gyakorlaton
Messze nem olyan komoly hangsúllyal küldte meg figyelmeztetését Magyarországra a devizahitelezéssel kapcsolatban 2004 júliusában Jean-Pierre Roth, a svájci jegybank vezetõje, mint amirõl az elmúlt hetek megnyilatkozásai szóltak. Lapunk a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján kikérte a magyar jegybankból az ominózus levelet.
A Napi Gazdaság pénteki számának cikke
A Zürichben megírt levelet egy, a magyarországi autóhitelezésrõl szóló, Svájcban megjelent cikk ihlette, s svájci jegybank ennek kapcsán kért információkat a hazai svájcifrank-hitelezésrõl.
Járai beszélt a levélrõl
A levélrõl Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke tett említést, amikor a devizahitelezés kockázatait ecsetelte. Rendkívül egészségtelen és óriási kockázatokat hordoz egy ország számára, ha állampolgárai egy másik ország devizájában adósodnak el − mondta Járai. Állítása szerint ezzel kapcsolatban többször figyelmeztette a kormányt és a Pénzügyminisztériumot is − Járai Simor András elõtt töltötte be a jegybankelnöki tisztet. Egyebek mellett a svájci jegybank figyelmeztetését is említette.
A svájcifrank-alapú lakáshitelek állománya ekkor még rendkívül alacsony volt, igaz viszont, hogy a 2003 végi 18,44 milliárd forint állomány a nyilvános jegybanki adatsorok szerint 2005 januárjára már 133,8 milliárd forintra jutott, amelyhez további 82,6 milliárdnyi szabad felhasználású jelzáloghitel társult. A válság elõtti utolsó csúcshónapban, 2008 júliusában persze ennél nagyságrendileg nagyobb, 1609 milliárd forint lakáscélú és 1333,7 milliárd forint szabad felhasználású svájcifrank-hitelt tartott nyilván az MNB. Az autóhiteleknél a devizás ajánlatok áttörése már 2003-ban megtörtént, a lakáshiteleknél viszont csak 2004. év közben, a támogatott forinthitelek megszigorítása után kezdõdött a vágtatás.
A svájci levél megjegyzi, Ausztriában a legnépszerûbb devizafajta a svájci frank, ezzel kapcsolatban viszont felhívja a figyelmet: számos alkalommal hangsúlyozták az ilyen típusú mûveletek kockázatát, különösképpen azért, mert nincs tisztázva, hogy végsõ soron ki viseli a devizaárfolyam-kockázatot. Jean-Pierre Roth a levélben afelõl érdeklõdik Járai Zsigmond jegybankelnöktõl, hogy a magyar hitelfelvevõk tudatában vannak-e az árfolyamkockázatnak.
Lapunk kérdésére a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztálya megerõsítette: a levelet az akkori jegybanki vezetés postázta a Pénzügyminisztériumnak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a Magyar Bankszövetségnek.
Link
A Napi Gazdaság pénteki számának cikke
A Zürichben megírt levelet egy, a magyarországi autóhitelezésrõl szóló, Svájcban megjelent cikk ihlette, s svájci jegybank ennek kapcsán kért információkat a hazai svájcifrank-hitelezésrõl.
Járai beszélt a levélrõl
A levélrõl Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke tett említést, amikor a devizahitelezés kockázatait ecsetelte. Rendkívül egészségtelen és óriási kockázatokat hordoz egy ország számára, ha állampolgárai egy másik ország devizájában adósodnak el − mondta Járai. Állítása szerint ezzel kapcsolatban többször figyelmeztette a kormányt és a Pénzügyminisztériumot is − Járai Simor András elõtt töltötte be a jegybankelnöki tisztet. Egyebek mellett a svájci jegybank figyelmeztetését is említette.
A svájcifrank-alapú lakáshitelek állománya ekkor még rendkívül alacsony volt, igaz viszont, hogy a 2003 végi 18,44 milliárd forint állomány a nyilvános jegybanki adatsorok szerint 2005 januárjára már 133,8 milliárd forintra jutott, amelyhez további 82,6 milliárdnyi szabad felhasználású jelzáloghitel társult. A válság elõtti utolsó csúcshónapban, 2008 júliusában persze ennél nagyságrendileg nagyobb, 1609 milliárd forint lakáscélú és 1333,7 milliárd forint szabad felhasználású svájcifrank-hitelt tartott nyilván az MNB. Az autóhiteleknél a devizás ajánlatok áttörése már 2003-ban megtörtént, a lakáshiteleknél viszont csak 2004. év közben, a támogatott forinthitelek megszigorítása után kezdõdött a vágtatás.
A svájci levél megjegyzi, Ausztriában a legnépszerûbb devizafajta a svájci frank, ezzel kapcsolatban viszont felhívja a figyelmet: számos alkalommal hangsúlyozták az ilyen típusú mûveletek kockázatát, különösképpen azért, mert nincs tisztázva, hogy végsõ soron ki viseli a devizaárfolyam-kockázatot. Jean-Pierre Roth a levélben afelõl érdeklõdik Járai Zsigmond jegybankelnöktõl, hogy a magyar hitelfelvevõk tudatában vannak-e az árfolyamkockázatnak.
Lapunk kérdésére a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztálya megerõsítette: a levelet az akkori jegybanki vezetés postázta a Pénzügyminisztériumnak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a Magyar Bankszövetségnek.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.