Segítségnyújtás - Az önkormányzatok miatt fordultunk a valutaalaphoz
Nem kapott nagy hírverést, hogy ezekben a napokban Magyarországon tárgyal a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége a kormánnyal, a tervek szerint jövõ hétfõn véglegesítik a megbeszélések eredményét.

A kormány fordult az IMF-hez, a szervezet segítségét az önkormányzati rendszer átalakításához vették igénybe.

A tárgyalások tényét megerõsítette lapunknak a Nemzetgazdasági Minisztérium egy magas beosztású dolgozója. A megbeszélések a technikai segítségnyújtás keretében zajlanak, tehát nem új hitelnyújtásról van szó, hanem arról, hogy az IMF szakértõi megosztják tapasztalataikat az adott területekrõl. A Fidesz-kormány nem elõször kért ilyen jellegû segítséget a valutaalaptól, az elmúlt másfél évben szociálpolitikai, munkaerõ-piaci ügyekben is fordultak már tanácsért a nemzetközi szervezethez.

A kapcsolat tehát nem szakadt meg véglegesen a kormány és az IMF között, mióta tavaly nyáron – és azóta többször is – kijelentette Orbán Viktor kormányfõ, illetve nemzetgazdasági minisztere, Matolcsy György, hogy Magyarország függetlenítette magát a valutaalap forrásaitól, arra a továbbiakban nem támaszkodunk.

Miközben még folynak a tárgyalások, az illetékes tárca elkészítette az új önkormányzati törvény tervezetét. Úgy tudjuk, a kormány elõtt még nem járt a dokumentum, így nem tudni, hogy az IMF-találkozók eredményét beépítik-e a tervezetbe, vagy egy késõbbi törvénybe ágyazzák be. A készülõ jogszabály ugyanis nem fedi le teljes egészében az önkormányzati mûködést, információink szerint külön törvény készülne például a városokról, járásszékhelyekrõl.

Ami a kész tervezetet illeti, abban egyértelmûvé teszik, hogy az önkormányzatoknak a jövõben nem lesz dolguk a közoktatással: ez a terület hiányzik a feladatok felsorolásából. A korábbi elképzelésekkel szemben nem 2000, hanem 3000 lakos alatt nem engednék az önálló hivatal mûködtetését. A körjegyzõségeket tömörítõ települések összlakosságának is el kell érnie a 3000 fõt – ez az aprófalvas térségekben okozhat gondot.


A polgármesteri, jegyzõi fizetésekkel keményen bánik a tervezet, amely a polgármesterek jogállásáról szóló törvény módosításait is tartalmazza. Forrásaink szerint drasztikusan csökkennek a bérek, egy tízezer fõnél nagyobb lélekszámú település jegyzõje az illetménypótlékkal együtt a jövõben 326 ezer forintot kapna a mostani 401 ezer forinttal szemben. Az ötezer fõ feletti körzetközpont polgármestere 521 ezer forint helyett 386 ezer forintban részesülne.

A változások nem egyszerre, azaz 2012-tõl lépnek hatályba, azokat idõben széthúzva akarja bevezetni a szaktárca. Arról nincs szó a tervezetben, hogy csökkenne a helyi önkormányzatok száma. Jelenleg 3200 település van Magyarországon, bár egy ideje vita folyik arról, hogy karcsúbb legyen-e az önkormányzati rendszer. Kormányzati forrásunknak felvetettük, hogy a technikai segítségnyújtás kérése egyfajta közeledésnek tekinthetõ-e az IMF-hez, felkészülve arra, hogy újra igénybe vegyük a szervezet hitelkeretét. Ennek szükségességérõl az utóbbi idõben több elemzõ is nyilatkozott a sajtóban. Informátorunk szerint azonban ilyesmirõl szó sincs: arra emlékeztetett, hogy a Fidesz-kormány már több alkalommal is kérte az IMF szakmai tanácsait. Ez szerinte természetes velejárója az együttmûködésnek, amely még a 2008-ban felvett hitel törlesztése idején is fennáll. Ráadásul a technikai segítségnyújtás nem kerül pénzébe az országnak.
Link