Bejelentkezés
Komoly adómeglepetés várhat az autósokra
A kormányzat már most azzal számol, hogy például a fuvarosok tiltakozni fognak a baleseti különadó ellen. A biztosítók viszont - akik a törvényjavaslat szerint az ügyfelek helyett is fizetni lesznek kötelesek 2012-ben - végleges szabályok nélkül nem vállalják, hogy az októberi díjhirdetéskor megjelenítik a díjakat.
Nem lesz transzparens az október végi kgfb-díjhirdetés: a hírek szerint a kormányzat még egyeztetésekre kényszerül az új baleseti adó okán, így viszont hiú remény lenne azt gondolni, hogy az elõttünk álló két hétben elfogadjanak egy olyan jogszabályt, amely immár egyértelmûvé - és feltüntethetõvé - tenné a 30 százalékos baleseti különadó mértékét az október végi díjhirdetéskor.
A kormányzat ugyanis - hívták fel a figyelmet forrásaink - már elõre készül a fuvaros-szervezetek tiltakozására, s ezért vélhetõen limitálná az egy autóra esõ maximális hozzájárulás mértékét. Miután azonban az adó mértéke a kgfb-díjához lesz kötve - hiszen annak 30 százaléka lesz az adó - így a limit meghatározásához meglehet, fontos lesz a díjak ismerete. (Persze a magasabb biztosítási díj - s ezzel a magasabb adóterhelés - a nagyobb kárkockázatú ügyfelekhez kapcsolódik, így viszont a felsõ összeghatár meghúzása pont azt a korábban még hangoztatott - ma már viszont sehol nem említett - alapelvet sérti, hogy a több kárt okozók magasabb adót fizessenek.)
Az NGM már készpénznek veszi a biztosítól teherviselését
A biztosítók viszont jogosan tartanak attól, hogy ha önkéntesen bekalkulálják az emelt díjat, akkor az adótörvény végszavazása elõtti - a fentiek szerint boritékolható - módosítások nyomán az esetleges többletterhet nekik kell majd állniuk. Ezt a félelmüket erõsítheti az NGM sajtóirodájának a törvényhez kiadott magyarázata is. Eszerint mivel "az adó befolyással lesz az árakra, így feltehetõ, hogy a kialakuló árverseny miatt részben a biztosítók viselik majd annak terhét."
A fentiek nyomán híreink szerint a biztosítók most arra hajlanak, hogy a díjhirdetéskor csak az adó nélküli díjakat hirdetik meg, s arra - külön tételként - kerül majd az adótörvényben véglegesített módon a baleseti különadó mértéke. Ez abból a szempontból is kedvezõbbnek tûnik, hogy így nem kell hozzányúlni az ügynöki/alkuszi jutalékok rendszeréhez, ott a jutalék alapja továbbra is a bruttó - adómentes - díj lenne.
Ebben az esetben viszont az autós nem a teljes fizetendõ díj alapján dönthene, hiszen az adó mértéke a késõbbiekben adódna hozzá a fizetendõ díjhoz. E tekintetben pedig elképzelhetõ, hogy egy nagyobb multú, az ügyfél által megbízhatóbbnak ítélt biztosítóval történõ szerzõdés reményében az ügyfél szívesen áldozna évi 3000 forinttal többet a kgfb-szerzõdésre, ám a kérdés, hogy az adóval növelt 3900 forintos díjkülönbezetet is elfogadta volna-e az ajánlati szakaszban.
A javaslat meglehetõsen aggályos
A törvényjavaslat adószakértõk szerint meglehetõsen aggályos. Igaz ugyan, hogy az adó alanya a kgfb-fizetésre kötelezett autós, ám az adó beszedésére a biztosítókat kötelezték. Eddig nem is lenne baj, ám az példátlannak tûnik, hogy a törvény a biztosítót teszi felelõssé a beszedés sikerességért.
A benyújtott javaslat ugyanis kimondja, hogy ha az adó alanya a biztosítási díj és a megállapított adó együttes összegénél kevesebbet fizetett, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a megállapított adót fizette meg, feltéve, hogy az általa fizetett összeg a megállapított adó összegét meghaladja.
Az elõterjesztés szerint a biztosító a fizetendõ baleseti adót akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. E tekintetben sovány vigasznak számít az NGM azon álláspontja, hogy arra a türelmi idõszakra, ameddig a biztosító szolgáltatása fennáll, de a biztosított elmulasztja a díj és az adó megfizetését (és a biztosítás díj-nemfizetés miatt megszûnik) a beszedés kockázata már nem a biztosítót terheli.
Fõleg azért, mert a törvényjavaslat egyértelmûvé teszi: a biztosítónak ilyen esetben is elõre kell fizetnie a díjat, s csak a késõbbiekben írhatja le a díjnemfizetés miatt megszûnt szerzõdések utáni befizetéseket a késõbb esedékes díjakból. Ez - kis túlzással - olyan mintha májustól a postától követelné meg az állam, hogy elõlegezze meg a magánszemélyek szja-befizetéseit - vélekedett egy szakértõ.
A különadót a biztosítóknak szánták?
Külön érdekesség, hogy ha az autós olyan biztosítót választ, amely határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja a kgfb-szerzõdést, ebben az esetben az adót az adó alanyának (az autósnak) kell megállapítania és befizetnie. (Egyes vélemények szerint ez a pont az, ami a fenti furcsaságoknál is jobban mutatja, hogy itt bizony a biztosítókra vetették ki a baleseti különadót.)
Link
Nem lesz transzparens az október végi kgfb-díjhirdetés: a hírek szerint a kormányzat még egyeztetésekre kényszerül az új baleseti adó okán, így viszont hiú remény lenne azt gondolni, hogy az elõttünk álló két hétben elfogadjanak egy olyan jogszabályt, amely immár egyértelmûvé - és feltüntethetõvé - tenné a 30 százalékos baleseti különadó mértékét az október végi díjhirdetéskor.
A kormányzat ugyanis - hívták fel a figyelmet forrásaink - már elõre készül a fuvaros-szervezetek tiltakozására, s ezért vélhetõen limitálná az egy autóra esõ maximális hozzájárulás mértékét. Miután azonban az adó mértéke a kgfb-díjához lesz kötve - hiszen annak 30 százaléka lesz az adó - így a limit meghatározásához meglehet, fontos lesz a díjak ismerete. (Persze a magasabb biztosítási díj - s ezzel a magasabb adóterhelés - a nagyobb kárkockázatú ügyfelekhez kapcsolódik, így viszont a felsõ összeghatár meghúzása pont azt a korábban még hangoztatott - ma már viszont sehol nem említett - alapelvet sérti, hogy a több kárt okozók magasabb adót fizessenek.)
Az NGM már készpénznek veszi a biztosítól teherviselését
A biztosítók viszont jogosan tartanak attól, hogy ha önkéntesen bekalkulálják az emelt díjat, akkor az adótörvény végszavazása elõtti - a fentiek szerint boritékolható - módosítások nyomán az esetleges többletterhet nekik kell majd állniuk. Ezt a félelmüket erõsítheti az NGM sajtóirodájának a törvényhez kiadott magyarázata is. Eszerint mivel "az adó befolyással lesz az árakra, így feltehetõ, hogy a kialakuló árverseny miatt részben a biztosítók viselik majd annak terhét."
A fentiek nyomán híreink szerint a biztosítók most arra hajlanak, hogy a díjhirdetéskor csak az adó nélküli díjakat hirdetik meg, s arra - külön tételként - kerül majd az adótörvényben véglegesített módon a baleseti különadó mértéke. Ez abból a szempontból is kedvezõbbnek tûnik, hogy így nem kell hozzányúlni az ügynöki/alkuszi jutalékok rendszeréhez, ott a jutalék alapja továbbra is a bruttó - adómentes - díj lenne.
Ebben az esetben viszont az autós nem a teljes fizetendõ díj alapján dönthene, hiszen az adó mértéke a késõbbiekben adódna hozzá a fizetendõ díjhoz. E tekintetben pedig elképzelhetõ, hogy egy nagyobb multú, az ügyfél által megbízhatóbbnak ítélt biztosítóval történõ szerzõdés reményében az ügyfél szívesen áldozna évi 3000 forinttal többet a kgfb-szerzõdésre, ám a kérdés, hogy az adóval növelt 3900 forintos díjkülönbezetet is elfogadta volna-e az ajánlati szakaszban.
A javaslat meglehetõsen aggályos
A törvényjavaslat adószakértõk szerint meglehetõsen aggályos. Igaz ugyan, hogy az adó alanya a kgfb-fizetésre kötelezett autós, ám az adó beszedésére a biztosítókat kötelezték. Eddig nem is lenne baj, ám az példátlannak tûnik, hogy a törvény a biztosítót teszi felelõssé a beszedés sikerességért.
A benyújtott javaslat ugyanis kimondja, hogy ha az adó alanya a biztosítási díj és a megállapított adó együttes összegénél kevesebbet fizetett, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a megállapított adót fizette meg, feltéve, hogy az általa fizetett összeg a megállapított adó összegét meghaladja.
Az elõterjesztés szerint a biztosító a fizetendõ baleseti adót akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. E tekintetben sovány vigasznak számít az NGM azon álláspontja, hogy arra a türelmi idõszakra, ameddig a biztosító szolgáltatása fennáll, de a biztosított elmulasztja a díj és az adó megfizetését (és a biztosítás díj-nemfizetés miatt megszûnik) a beszedés kockázata már nem a biztosítót terheli.
Fõleg azért, mert a törvényjavaslat egyértelmûvé teszi: a biztosítónak ilyen esetben is elõre kell fizetnie a díjat, s csak a késõbbiekben írhatja le a díjnemfizetés miatt megszûnt szerzõdések utáni befizetéseket a késõbb esedékes díjakból. Ez - kis túlzással - olyan mintha májustól a postától követelné meg az állam, hogy elõlegezze meg a magánszemélyek szja-befizetéseit - vélekedett egy szakértõ.
A különadót a biztosítóknak szánták?
Külön érdekesség, hogy ha az autós olyan biztosítót választ, amely határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja a kgfb-szerzõdést, ebben az esetben az adót az adó alanyának (az autósnak) kell megállapítania és befizetnie. (Egyes vélemények szerint ez a pont az, ami a fenti furcsaságoknál is jobban mutatja, hogy itt bizony a biztosítókra vetették ki a baleseti különadót.)
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2011. October 16. 14:43:34
- 2011. October 16. 18:33:32