Mire az új önkormányzati törvény a parlament elé kerül, a megyék már kész helyzet elõtt állnak, gyakorlatilag minden eldõlt. Feladataikat és a hatalmas ingatlanvagyont magához vonta az állam, kiüresítve, majdhogynem eltörölve a megyéket - fogalmazott Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének fõtitkára a STOP-nak.

- Ostobaság lenne 13 milliárd forint megtakarításáért lerombolni egy ezeréves megyerendszert - fogalmazott Répássy Róbert fideszes államtitkár 2006. júliusában az MTI-nek.

Azóta sokat változott a helyzet, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök október 3-án jelentette be a megyei intézmények államosítását, amivel egyszersmind átveszik a közgyûléseknél eddig felhalmozódott mintegy 180 milliárd forint adósságot is. A hitelek rendezésérõl és az esetleges átütemezésrõl tárgyalások kezdõdnek a bankokkal - fûzte hozzá.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken benyújtotta az Országgyûlésnek a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fõvárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételérõl szóló törvényjavaslatot. A javaslat tartalmazza azokat a törvénymódosításokat, amelyek a megyei önkormányzati intézményeknek az állam által történõ átvételéhez, és az átvett intézmények további mûködtetéséhez szükségesek.

A miniszterelnök korábban megállapodást írt alá a megyei közgyûlések elnökeivel - a testületek felhatalmazása nélkül - arról, hogy 2012. január 1-jétõl az állam országosan 34 egészségügyi, 475 közoktatási, 132 szociális, gyermekvédelmi és ifjúsági, 77 közmûvelõdési és 25 egyéb intézményt vesz át, amelyek a kormányhivatalokon keresztül állami kezelésbe kerülnek.

A döntést követõen a Jobbik Heves megyei elnöke szinte azonnal bejelentette: hûtlen kezelés miatt feljelentést tesznek a rendõrségen a megyei önkormányzat vagyonának államosítása miatt, hiszen azokat a közgyûlés felhatalmazása nélkül adta át a megye vezetõje. Röviddel ezután hivatali visszaélés gyanúja miatt az ügyészséghez fordult az MSZP is - közölte Mesterházy Attila csütörtökön.

Kész helyzet elõtt a megyék

- A fentieken túl a döntés több szempontból is aggályos - fogalmazott Zongor Gábor, a TÖOSZ fõtitkára a STOP megkeresésére. Elmondta: számára teljességgel érthetetlen, hogy a kormány miért határozott még az új önkormányzati törvény parlamenti elfogadása elõtt a megyei önkormányzatok vagyonáról, és egyúttal feladatairól.

A döntés egyébként a jelenleg hatályos Alkotmány, sõt az új Alaptörvény szerint is a kétharmados törvények körébe tartozik, erre a miniszterelnök és 19 megyei közgyûlés elnökei nem jogosultak. Ráadásul az adósságátvállalás külsõ szereplõket, a hitelezõ bankokat is érinti.

A fõtitkár hozzátette: nem érti azt sem, hogy miért kell államosítani a megyei intézményeket ahhoz, hogy adósságaikat rendezni lehessen. Kifejtette: a megyéknek eddig sem volt meg a fedezetük a kijelölt feladatok ellátására, így szinte elkerülhetetlen, hogy hiteleket vegyenek fel. Nem világos tehát, hogy az állam mennyiben tud javítani ezen a helyzeten - fûzte hozzá.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy a finanszírozás csökkentésében éppen az elsõ Orbán-kormány járt az élen: míg 1998-ban a költségvetés összes kiadásának 9,3%-át kapták az önkormányzatok, addig ez 2002-re 6,87%-ra csökkent.

A súlytalanság állapota

Zongor szerint a döntéssel szinte teljesen súlytalanná válnak a megyék. Az új önkormányzati törvény szerint ugyanis mindössze egyetlen feladatuk marad: a területfejlesztés és a területrendezés. Eközben a múlt heti bejelentéssel elvesztik szinte az összes ingatlanvagyonukat is - tette hozzá.

A jelenlegi szabályozás alapján a megyék feladatai közé tartozik többek között a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátás, a kulturális javak és történeti iratok gyûjtése, feldolgozása, a megyei könyvtári szolgáltatások, a pedagógiai és közmûvelõdési szakmai tanácsadás, illetve a területi információs rendszer kialakítása is.

Érdemes megjegyezni, hogy korábban hosszú éveken át vehemensen védte a Fidesz a megyéket a régiókkal szemben, és megerõsítésük mellett kardoskodott. Orbán Viktor 2007-ben úgy fogalmazott: "...csak körültekintõen és óvatosan lehet végrehajtani a megyéket érintõ átalakításokat, ragaszkodunk ahhoz, hogy az ügyek intézése minél közelebb kerüljön az emberekhez".

Elõnytelen üzlet

Zongor Gábor rámutatott: valóban vannak olyan megyék, amelyek igen jelentõs, 12-15 milliárdos adóssággal küzdenek ugyan, de Vas megyének például nincs ekkora adóssága. A néhány éve kibocsátott ötmilliárdos kötvénycsomagból eddig mindössze három milliárdot költöttek el.

Ha a mérleg egyik serpenyõjébe a megyei vagyon sok milliárdját, a másikba pedig a hárommilliárdos adósságot tesszük, akkor igencsak elõnytelennek tûnik az üzlet.
Link