Bejelentkezés
Washington meghívta Moszkvát fegyverkísérletekben való részvételre
Az Egyesült Államok felajánlotta Oroszországnak, hogy kapcsolódjon be saját radarjaival és egyéb érzékelõivel az amerikai rakétavédelmi rendszer tesztrepüléseibe.
Washington ezzel is megpróbálja meggyõzni arról az orosz vezetést, hogy az Európában kiépülõ rakétarendszer nem jelent fenyegetést Oroszország biztonságára. Patrick O, Reilly altábornagy, az amerikai védelmi minisztérium rakétavédelmi ügynökségének igazgatója az Atlanti Tanács kedden tartott ülésén elmondta, hogy az Egyesült Államok rendkívül érdekelt az Oroszországgal való együttmûködésben a légvédelem terén, s továbbra is igyekszik meggyõzni Moszkvát arról, hogy az amerikai tervek nem az orosz stratégiai ütõerõ gyengítését célozzák.
Emlékeztetett arra, hogy júliusban körülvezették Dmitrij Rogozint, Oroszország NATO-nagykövetét az Észak-Amerikai Légi és Ûrvédelmi Parancsnokság (NORAD) Colorado Springsben található parancsnoki központjában. Ennek célja az volt, hogy Oroszország képviselõi teljes mértékben tisztában legyenek azzal, hogy milyen rakétaelhárító rakétákat dolgoznak ki, s megértsék, ezek technikai adottságaik alapján nem képesek aláásni a stratégiai egyensúlyt.
A Ratheon amerikai fegyvergyártó cég SM-3 típusú elfogó rakétái kis hatótávolságúak. A két tonna tömegû rakéták korlátozott nagyságú térségben és kis országok ellen használhatók fel. Olyan nagy ország rakétaerejének, mint Oroszországé, nem jelentenek kihívást az SM-3-asok - mondta az altábornagy, hozzátéve, hogy a kísérleti repülésekben való részvételt nemcsak bizalomerõsítõ lépésként ajánlották fel Moszkvának, hanem azért is, hogy az orosz hadsereg saját eszközeivel ellenõrizhesse az amerikai rakétaelfogó rakéták technikai adottságait.
Barack Obama amerikai elnök hivatalba lépése után, 2009-ben felülvizsgálta elõdje, George Bush terveit az átfogó rakétavédelmi rakétarendszer kiépítésérõl, s helyette új elképzeléssel rukkolt elõ egy korlátozottabb kapacitású rendszerrõl. A teljes egészében 2020-ra kiépülõ, s a NATO-tagállamok területét teljesen lefedõ rakétapajzs egyes elemeit Romániába, Lengyelországba, Törökországba és Spanyolországba telepítik. Oroszország ezt is ellenzi, mivel attól tart, hogy az új rakétapajzs képes lesz semlegesíteni nukleáris elrettentõ erejét.
Link
Washington ezzel is megpróbálja meggyõzni arról az orosz vezetést, hogy az Európában kiépülõ rakétarendszer nem jelent fenyegetést Oroszország biztonságára. Patrick O, Reilly altábornagy, az amerikai védelmi minisztérium rakétavédelmi ügynökségének igazgatója az Atlanti Tanács kedden tartott ülésén elmondta, hogy az Egyesült Államok rendkívül érdekelt az Oroszországgal való együttmûködésben a légvédelem terén, s továbbra is igyekszik meggyõzni Moszkvát arról, hogy az amerikai tervek nem az orosz stratégiai ütõerõ gyengítését célozzák.
Emlékeztetett arra, hogy júliusban körülvezették Dmitrij Rogozint, Oroszország NATO-nagykövetét az Észak-Amerikai Légi és Ûrvédelmi Parancsnokság (NORAD) Colorado Springsben található parancsnoki központjában. Ennek célja az volt, hogy Oroszország képviselõi teljes mértékben tisztában legyenek azzal, hogy milyen rakétaelhárító rakétákat dolgoznak ki, s megértsék, ezek technikai adottságaik alapján nem képesek aláásni a stratégiai egyensúlyt.
A Ratheon amerikai fegyvergyártó cég SM-3 típusú elfogó rakétái kis hatótávolságúak. A két tonna tömegû rakéták korlátozott nagyságú térségben és kis országok ellen használhatók fel. Olyan nagy ország rakétaerejének, mint Oroszországé, nem jelentenek kihívást az SM-3-asok - mondta az altábornagy, hozzátéve, hogy a kísérleti repülésekben való részvételt nemcsak bizalomerõsítõ lépésként ajánlották fel Moszkvának, hanem azért is, hogy az orosz hadsereg saját eszközeivel ellenõrizhesse az amerikai rakétaelfogó rakéták technikai adottságait.
Barack Obama amerikai elnök hivatalba lépése után, 2009-ben felülvizsgálta elõdje, George Bush terveit az átfogó rakétavédelmi rakétarendszer kiépítésérõl, s helyette új elképzeléssel rukkolt elõ egy korlátozottabb kapacitású rendszerrõl. A teljes egészében 2020-ra kiépülõ, s a NATO-tagállamok területét teljesen lefedõ rakétapajzs egyes elemeit Romániába, Lengyelországba, Törökországba és Spanyolországba telepítik. Oroszország ezt is ellenzi, mivel attól tart, hogy az új rakétapajzs képes lesz semlegesíteni nukleáris elrettentõ erejét.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2011. October 19. 09:42:56
- 2011. October 19. 10:09:20
- 2011. October 19. 10:24:12
- 2011. October 19. 17:12:18