A hatóságokat úgy tûnik, egyelõre nem érdekli, hogy 2006-ban és 2007-ben az egyik legnagyobb hazai üzletlánchálózat, a CBA mintegy 670 millió forintos támogatást adott az Egymásért Alapítványnak. Pedig a szerkesztõség birtokába került iratok szerint volt olyan eset, hogy a szervezet képviselõje kétszázmillió forintot emelt le készpénzben a számláról. A hatályos törvények szerint a számlavezetõ bank akár egy forint pénzmozgás miatt is tehetett volna bejelentést a hatóságokhoz, ám több jel is arra utal, hogy ez nem történt meg.

Egyetlen nap leforgása alatt folyt át az Egymásért Egy-Másért Alapítvány bankszámláján 200 millió forint: pár órával az után, hogy a CBA-csoporthoz tartozó Krupp és Társa Kft. átutalta a jelentõs összeget, a szervezet képviselõje le is emelte a kártyájával az összeget – derült ki a hvg.hu birtokába jutott újabb dokumentumokból. A készpénzes felvételek a nyomozók vizsgálta papírok szerint rendszeresek voltak, az alapítvány arra jogosult képviselõje gyakran vett le a számláról több tízmilliós összegeket.

Másfél héttel ezelõtt írtunk arról, hogy a több botrányos ügybe keveredett Egymásért Egy-Másért Alapítvány adománylistája szerint a CBA-csoporthoz tartozó cégek közül 2006-ban 18 társaság mintegy négyszázmillió forintot, 2007-ben pedig négy vállalkozás – köztük a CBA fõembereinek érdekeltségei – 270 milliót adtak a kiemelten közhasznú társadalmi szervezetnek. Az üzletlánc központi cége, a CBA Kereskedelmi Kft. tájékoztatása szerint nem tudtak errõl, maga a központ nem is érintett ezekben az adományozásokban, valamint a franchise-rendszerben mûködõ vállalkozások önállóak, ilyen ügyeket maguk intéznek. Csakhogy a 2007-es támogatásokban részt vevõ vállalkozások – Hansa-Kontakt Kft., Krupp és Társa Kft. – közül a B.B.K. Drinks Kft. (ma Central Drinks) tulajdonosai között az adományozás idején tulajdonos volt többek közt Lázár Zoltán és Vilmos, valamint Baldauf László, akik magában a központi CBA-cégben érdekeltek.

A szerkesztõségünk birtokába került újabb dosszié szerint az alapítvány 2006-os fõkönyvi kartonjában is részletesen feltüntették a CBA-csoport adományait: köztük a Vörösvár Kereskedelmi Kft.-t (50 millió forint), a Krupp és Társa Kft.-t (200 millió forint), a Breier és Társa Kft.-t (50 millió forint), a Resti Kereskedelmi Rt.-t (65 millió forint) és a Hansa-Kontakt Kft.-t (50 millió forint). Ezek a legnagyobb adományok, a többi társaság 2 és 25 millió forint közötti összegekkel támogatta az Egymásért Egy-Másért Alapítványt. Ez a feltûnõ adományozási dömping feltûnõen szokatlan a hazai civil szervezetek világában.

Guruló milliók
Az adományozók listáján szereplõ cégek rendszerint több összegben utalták át a támogatásaikat, amirõl az Egymásért igazolást állított ki. A B.B.K. Drinks például 2006 decemberében 30 milliót, majd egy hónap múlva újabb 30 millió forintot adott az Egymásért Egy-Másértnak a céljaira. A cég mellett a Breier és Társa, Krupp és Társa, illetve a Hansa-Kontakt Kft. gondolta úgy, hogy 2007 januárjának elsõ felében több részletben 270 millió forintot adományoz a társadalmi szervezetnek. Korábbi cikkünkben mindezt sem Breier László, sem Krupp József ügyvezetõ-tulajdonosok nem kívánták indokolni a hvg.hu-nak.

Az alapítványi jegyzõkönyvek tanúsága szerint mindig az alapítvány kuratóriuma határozott az adományozási szerzõdések jóváhagyásáról. A Krupp és Társa Kft. esetében például 2006. szeptember 4-én döntöttek úgy a kurátorok – Simon Ibolya, Nagy Sándor és Gyarmati György –, hogy a támogatását elfogadják. Szintén ezen a napon határozták el, hogy a Breier és Társa Kft.-vel mintegy két héttel korábban megkötött, öt évre szóló tartós adományozási szerzõdés „életbe léphet”. A Hansa-Kontakt adományát pedig az év december 15-én fogadták el.

A jegyzõkönyveket minden esetben a társadalmi szervezet kurátora, Földesi-Szabó László ellenjegyezte, akit elsõ fokon hét évre ítélt a bíróság csempészet és sikkasztás miatt, és jelenleg eljárás folyik vele szemben adócsalás gyanújával.

Kártyás százmilliós felvételek
Az adományozók ezeket a támogatásokat egy összegben utalták az Egymásért bankszámlájára. A birtokunkba jutott dokumentumok alapján akad olyan érdekes pénzmozgás, amikor az elutalt kétszázmillió forintot még aznap készpénzben vették fel. Mindez több alkalommal is elõfordult sok tízmillió forintos összegekkel. Az ominózus kétszázmilliós felvét után néhány nappal újabb ötvenmillió forint került le a szervezet számlájáról, majd két hét múlva hat nap alatt hetvenmillió forintot vett fel az alapítvány képviselõje. A dokumentumokból nem derül ki, hogy ki volt ez az ember. Az Egymásért pénzkezelési szabályzata szerint a bankoknál elviekben Földesi-Szabó László kurátor járhatott el.

Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány az egyik, pénzadományokat befogadó számláját az OTP Banknál vezette. A pénzintézettõl megkérdeztük, mit tesznek akkor, ha jelentõs összegû pénzfelvételt bonyolítanak le náluk. Az OTP válaszában leszögezte, hogy a pénzmosás és terrorizmus elleni tevékenységet a vonatkozó 2007. évi pénzmosás elleni törvény elõírásainak megfelelõen végzi. Ez két kötelezettséget ró a bankokra: az ügyfél-átvilágítási kötelezettséget, amivel klienseik személyazonosságát igazolják, illetve a bejelentési kötelezettséget, ha felmerül olyan gyanú, ami pénzmosásra, illetve terrorizmus finanszírozására utalhat. Az elõbbinél az értékhatár hárommillió-hatszázezer forint, míg az utóbbinál nincs ilyen határ, ami alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz lehet bejelentést tenni. Az OTP-nél banktitokra hivatkozva nem nyilatkoztak arról, hogy tettek-e bejelentést az adóhatósághoz.

Egy forint is gyanús lehet
A hazai szabályozás alapján már 2007 elõtt is, minden – elvileg akár egyforintos – gyanúsnak tûnõ tranzakciót be lehetett jelenteni. Hazánkban az elsõ pénzmosás elleni törvény 1994-ben lépett életbe, ami szintén lehetõvé tette értékhatár nélkül, legyen az öt forint, ötszázezer vagy ötvenmillió, hogy a bankok a gyanús pénzmozgásokkal a hatóságokhoz forduljanak.

A pénzmosás elleni vizsgálatokat folytató rendõrségi források a hvg.hu-nak azt mondták, Magyarországon évente 10-12 ezer bejelentést tesznek gyanúsnak vélt banki tranzakciók miatt. Az OTP részérõl adatszolgáltatási titokra hivatkozva nem válaszoltak arra, hogy tõlük egy esztendõben mennyi ilyen típusú bejelentés fut be a hatóságokhoz.

Forrás: Link