Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a napokban tett feljelentést a MÁV Hajdú Kft. privatizációjával kapcsolatban felmerült visszaélésgyanús ügyek miatt. Az elszámoltatási biztos abból a közérdekû bejelentésbõl indult ki, amelyet a hvg.hu-nak sikerült megszereznie. A dokumentum szerint mintegy 1,2 milliárd forintos kár érhette az államot, ám Budai ennél jóval kisebb összegû hûtlen és hanyag kezelés gyanúja miatt fordult az ügyészséghez.

Az elszámoltatási biztoshoz a MÁV MTM Rt. hitelezõi idén május 10-én tettek bejelentést. Szerintük ugyanis a cég tulajdonában lévõ MÁV Hajdú Kft. jelentõs vagyonvesztést szenvedett el 2001-es privatizálása és 2007-ben történt felszámolása során.

A MÁV MTM szintén felszámolás alatt áll. Ezt a Kossuth Holding Zrt. végzi. (A Kossuth Holding felszámolási gyakorlatával már foglalkoztunk.) A közérdekû bejelentést tevõk szerint azonban nem túl jól. Budai Gyulának ugyanis arról számoltak be, hogy „a kötelezõen évente készítendõ közbensõ felszámolási mérlegek nem készültek el, amelyek hiánya miatt a megmaradt felszámolási vagyon közhiteles elszámolás nélkül elfogyott. (...) a vagyonvesztés, a hitelezõi nyilvántartás szerint minimum 1,2 milliárd forint”.

Ezt nemcsak Budai Gyulának jelezték, hanem értesítették a Fõvárosi Cégbíróságot, a Fõvárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumát is. Ám mivel bejelentéseiket figyelmen kívül hagyták, panaszukkal a Központi Nyomozó Ügyészséghez fordultak. Hasztalanul.

A közérdekû bejelentés alapja

A bejelentõk részletezték beadványukban, hogy mire alapozzák állításaikat. A MÁV MTM-et 1999-ben privatizálták a MÁV-tól. A cég többségi tulajdonát a Kosik János üzletember érdekeltségébe tartozó Cronus Kft. szerezte meg. Ezt követõen a MÁV MTM nevében Kosik János egy másik vasutas cég, a MÁV Hajdú megvásárlására is szerzõdést kötött. A 300 millió forintos vételár kifizetésére a vevõ húsznapos haladékot kapott, amit teljesített ugyan, de a vételárat nem a MÁV MTM utalta, a MÁV Hajdúnak a bankszámláján lévõ összegbõl fizettek.
Fotó: Túry Gergely

Miután az adásvétel ily módon lebonyolódott, 57 millió forint osztalékot kapott az új tulajdonos, majd hat hónap alatt még 260 millió forintot engedtek át nekik. További veszteségként jelentkezik, hogy az eladás elõtt 155 millió forint volt a MÁV Hajdú névértéke, míg az ügylet lebonyolítása után néhány hónappal már 485 millió forintra becsülték, ami a bejelentõk véleménye alapján a valós piaci értéke lehetett a gazdasági társaságnak. Ebbõl pedig az következhet, hogy a MÁV Hajdút áron alul adták el.

A bejelentõk szerint a MÁV Hajdúban végrehajtottak ugyan egy tõkeemelést, de az „fiktív módon történt”, és két év múlva „törzstõke leszállítása" címén egymilliárd forintot vontak ki a cégbõl. Ezáltal „a volt állami tulajdonból a Cronus Kft. által kivont egymilliárd forint általunk nem ismert módon a Németországban, Stuttgartban jegyzett Pako GmbH-hoz került” – jelezték Budai Gyulának. A Kosik János tulajdonolta Pako az egyik tagja volt a Cronus Kft.-nek.

Súlyos következmények

Mindez azzal járt, hogy a MÁV Hajdú hitelekkel terhelt, eladósodott cég lett, s 200 ember veszítette el a munkahelyét. A társaság felszámolását 2007-ben kezdeményezték, akkor 42 hitelezõ 1,2 milliárd forintot követelt a társaságtól. A bejelentõk úgy vélték, hogy az általuk felsoroltak alapján vélelmezhetõ, hogy színlelt szerzõdéseket kötöttek, hátrányos üzletpolitikát folytattak, valamint, hogy a hitelezõkkel és az állammal szembeni fedezeteket elvonták, ami miatt a pénzmosás gyanúja is felmerülhet. „A vagyonmozgás nehezen követhetõ, mert a birtokba jutást követõ gyors át-, fel-, leértékelés, tõkemozgatás, tõkekivonás és sûrû tulajdonosváltás miatt ezek a folyamatok kívülállóknak szinte áttekinthetetlenek."

A Budai Gyulához fordulók azonban még ennél is tovább mennek, azt állítva, hogy a Cronus, a MÁV MTM és a MÁV Hajdú javára tízmilliárd forintos banki fedezetet engedményezett Kosik volt élettársának és egy wilmingtoni bejegyzésû offshore cégnek a közös érdekeltsége, a Johans Kft.

Hova kerülhetett a pénz?

Ezt azért említették meg a bejelentõk, mert szerintük így tudtak a vállalkozások nemzetközi tendereken indulni és állami megrendeléseket elnyerni. A Cronus Kft. például 2009-ben a közbeszerzési toplista hetedik helyén állt 30,5 milliárd forintos megbízási értékkel.

„Különös jelentõséggel bír, hogy a MÁV MTM Rt.-t 2004-ben, a felszámolása elõtt, kartellezésen érték tetten. Az esemény 2009-ben vált ismertté, összesen 7,2 milliárd forint gigabírságot szabtak ki a törvénysértõ társaságokra. A MÁV MTM alvállalkozójaként érintett lehet a MÁV Hajdú Kft. is.”

Ennek megállapítása azonban a panasszal élõk szerint már a nyomozó hatóság feladata. A kartellezés kapcsán korábban megírtuk, hogy a megbüntetett vállalkozások egyike, a Vasútépítõk Kft. ügyvezetõje a Gazdasági Versenyhivatal által vizsgált idõszakban a miniszterelnök szóvivõjének, Szijjártó Péternek az édesapja, Szijjártó István volt.

Mindezek alapján kérték azt a bejelentést tevõk Budai Gyulától, hogy vizsgálja ki, történt-e többek között hivatali visszaélés, bûnpártolás, számviteli fegyelem megsértése és nagyobb vagyoni hátrányt okozó hûtlen kezelés a MÁV Hajdú privatizációja kapcsán. Érdekes ugyanakkor, hogy a kormánybiztos, bár feljelentést is tett a MÁV Hajdú Kft. privatizációjával kapcsolatban, abban a cikkünkben szereplõ, vagyonvesztésre utaló ügyek egyáltalán nem szerepelnek.

Az ellentmondást jelezzük Budai Gyulának, válaszát megkeresésünkre természetesen közölni fogjuk.
Link