Több európai nagybanktól kértek be dokumentumokat a brüsszeli hatóságok arról, hogyan határozzák meg hiteleik kamatát. A gyanú szerint a pénzintézetek szándékosan manipulálhatták a bankközi kamatlábat, hogy az ügyfelektõl is magasabb kamatokat szedhessenek be. Mfor.hu-háttér.

Az Európai Bizottság a kontinens több nagy bankjától kért be dokumentumokat arról, mi alapján határozzák meg kamataikat - értesült a Wall Street Journal. A lap cikke szerint az uniós hatóságok az európai bankközi kamatlábat (Euribor) vizsgálja, ugyanis a legtöbb országban ezt használják referenciakamatként a banki termékeknél. A mostani európai vizsgálat egyébként abból a több mint egy éve folyó vizsgálódásból nõtt ki, melynek keretében Európa mellett az Egyesült Államokban és Japánban vizsgálnak bankokat azzal a gyanúval, hogy esetleg manipulálhatták a bankközi kamatokat.

Az Euribor szintjét a kontinens 40 legnagyobb bankja határozza meg, az Európai Bizottság nem hozta nyilvánosságra a listát, hogy közülük kiket gyanúsít most a kamatláb manipulálásával. A WSJ informátora azonban azt közölte, hogy a vizsgálat célpontja fõleg egy nagy francia és német bank, a nyomozás során összehangolt akciókat tartottak Londonban és több nagy európai városban. A Bizottság szóvivõje a lap kérdésére nem kívánta kommentálni az értesülést, míg egy londoni nagy bank vezetõje csak annyit mondott, hogy az akció sokkal inkább nevezhetõ látogatásnak, mint házkutatásnak. Hozzátette: az EB illetékesei információkat kértek, illetve körbekísérték õket az épületben.

A Wall Street Journal egy másik bennfentes forrása szerint a brüsszeli diplomatáknak van joguk bejelentés nélkül belépni a bankok fõhadiszállására és dokumentumokat kérni. Szerinte a tegnapi váratlan látogatás egyelõre nem konkrét gyanúsításokkal függ össze, most még csak ott tart az ügy, hogy a Bizottság illetékesei szeretnék megérteni az Euribor mûködési mechanizmusát.
Kuponon innen és túl

Az európai bankközi kamatot egyébként az Euribor EBF nevû cég tartja nyilván, Cedric Quemener, a vállalat vezetõje úgy nyilatkozott, hogy nem aggódik a vizsgálat miatt, ugyanis az Euribort rengeteg bank információi szerint állítják össze. Szerinte ezt sokkal nehezebb manipulálni, mint a 15 bank által összeállított Libort (londoni bankközi kamat).

Ezért nincs értelme a referenciakamatnak?

A bankok elleni vizsgálatok egyébként manapság népszerûek világszerte, hiszen a politikusoknak kihagyhatatlan lehetõséget jelent, ha a válság miatti felelõsség egy részét másra háríthatják. Magyarországon is többször lehetett arról hallani, hogy a kelleténél magasabb volt a devizahitelek kamata az elmúlt években, konkrét vizsgálat azonban egyelõre nem indult ezügyben. Az egyoldalú szerzõdésmódosítások miatt azonban több ügyfél is beperelte bankját, az a "játszma" még nem lefutott.

Orbán Viktor miniszterelnök szeptember elején a kormány tervei között ismertette azt is, hogy referenciakamatot állapítanának meg a hitelekre. Azonban éppen a most kezdõdött európai nyomozás világít rá arra, hogy a devizahitelek esetében a referenciakamatnak sem lett volna sok értelme. Hiába kötik ki ugyanis, hogy például az Euribor felett hány százalék lehet a hitelek kamata, ha közben az Euribort tudják manipulálni a pénzintézetek kedvük szerint.
Link