"Még egy falatot sem nyeltünk le"
Orbán Viktor szerint a szerdai újabb EU-s csúcstalálkozón már alaposan elõkészített lehetõségek közül fognak választani a közösség vezetõi, és fontos döntések születnek majd.A vasárnapi brüsszeli tanácskozást a miniszterelnök úgy értékelte: "minden kérdést alaposan megrágtunk, de még egy falatot sem nyeltünk le; tehát ebéd közben vagyunk".

A vasárnap este Brüsszelben adott, az MR1-Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában hétfõ reggel sugárzott interjúban a kormányfõ úgy fogalmazott, hogy szerinte "a nehezebb részén vagyunk túl, az étel megrágása mindig nehezebb, mint egyszerûen csak nyelni egyet".

A Görögország megmentését és az európai bankok feltõkésítését megvitató hétvégi csúcstalálkozóról szólva Orbán Viktor elmondta: több nagy európai bank óriási összegek nyújtását kéri; százmilliárd eurós nagyságrendû tételekrõl van szó. "Néhány bank azt állítja, hogy ha ilyen nagyságrendû segítséget nem kap, akkor nem tud hitelezni, ha nem tud hitelezni, akkor megáll a gazdaság, nincs növekedés, ha nincs növekedés, nincs munkahely, ha nincs munkahely, nõ a munkanélküliség, és egymás után ezrével vagy milliószám kerülhetnek válságba a különbözõ országokban élõ európai családok" - fejtette ki, hozzátéve, hogy ez egy létezõ veszély, ezért a magyaroknak figyelniük kell az európai fejleményeket, hogy be lehessen építeni azokat az "otthoni gazdaságpolitikába".

Arra a felvetésre, hogy sok brüsszeli megfigyelõ szerint az euróválság könnyen elõidézhet egy politikai bizalmi válságot, egy ikerválságot is az EU-ban, és vannak félelmek a két részre szakadásról, a miniszterelnök azt válaszolta: a bankválság, a gazdasági krízis elõidézhet válságot "a miniszterelnökök klubjában" is, de õ ettõl a válságtól kevésbé tart, a tagországok állam- és kormányfõi ugyanis meg fognak állapodni "úgy, hogy az mindenkinek jó legyen".

Olyanfajta politikai bizalmi válság ugyanakkor elõállhat - folytatta -, amely az európai polgárok és az európai intézmények között, illetve az európai polgárok, valamint az éppen aktuális nemzeti kormányok között jön létre. Csakúgy, mint Görögországban, ahol most már nem csupán gazdasági válság van, "a helyzet lassan kezelhetetlenné válik" - mondta.

Vagyis Orbán Viktor szerint reális félelem, hogy ha a gazdasági növekedést nem sikerül megindítani, folyamatosan hanyatlik az európai gazdaság, az olyan szociális és társadalmi feszültségekkel jár, amelyek utána "a mindenkori kormányokkal szembeni elégedetlenségben öltenek testet, és akkor nem lesz, aki irányítson, kormányozzon, döntéseket hozzon, és Európa egy biztonságos, jól mûködõ politikai intézményrendszerbõl egyszer csak egy rosszul mûködõ, bizonytalan, kaotikus helyzetben találhatja magát".

Így a stabilitás ma Európa minden országában a legfontosabb érték, s ezért van az, hogy Magyarország - "bár nekünk is nagyon sok gondunk van" - viszonylag jól áll a lábán, hiszen "mögöttünk egy kétharmados összefogás, nagy társadalmi egyetértés van" - mondta a kormányfõ, majd szavait azzal zárta, hogy ha ez a kétharmados háttér nem lenne, "akkor a magyar gazdaságot nem lehetne kivezetni azokból a bajokból, ahová az elõzõ nyolc évben sodródott".

Az uniós csúcsvezetõk vasárnapi tanácskozásukon haladást értek el a bankok feltõkésítése, az EFSF-ként emlegetett euróövezeti pénzügyi mentõeszköz megerõsítése, valamint Görögország pénzügyi megsegítése ügyében, de végleges megállapodásokra nem jutottak ezekben a kérdésekben, ezért szerdára újabb csúcstalálkozót tûztek ki, mind 27-es uniós, mind 17-es euróövezeti körben.

Forrás: Link