Nagy-Britanniában kibontakozóban van a botrány a helyi katonaság afganisztáni kábítószer-csempészetben való részvétele körül. A botrány messze túlmutat a brit problémakörön és az atlanti szövetség globális politikája vizsgálatát teszi szükségessé - Pjotr Iszkenderov, a rian.ru szemleírója. A NATO vezetõsége hangoztatja, hogy prioritásának tekinti az afganisztáni akciót és az Oroszországgal folytatott együttmûködést ezen a téren. Azonban Brüsszel finoman, de következetesen „elsüllyeszti" az Afganisztán és Európa számára oly érzékeny probléma megoldására vonatkozó orosz kezdeményezéseket.

A NATO székháza politikai megfontolásból menti az afganisztáni kábítószer rohamosan megnövekedett mennyiségben való exportját - jegyezte meg a pravda.ru –nak adott interjújában a moszkvai székhelyû Politikai Kutatóintézet igazgatója, Szergej Markov.
„A NATO nem száll szembe a drogkereskedõkkel, mert fél... Arról van szó ugyanis, hogy a droggyártás az afgán mezõgazdaság nagyon fontos és nyereséges ágazata. Ha a megsemmisítenék az ópiummák-ültetvényeket, az afgán polgárok milliói fogják gyûlölni a NATO-t - a briteket, amerikaiakakat - és hadat üzennek nekik. A helyi hadurak egyben kábítószer-kiskirályok is, a NATO pedig barátkozik velük és a törzsfõnökökkel, hogy azok ne támadják meg õket. Ez egy ilyen kompromisszum."
Azonban ez a „kompromisszum", megtoldva a nyugati békefenntartóknak a drogkereskedelemben való közvetlen részvételérõl szóló hírekkel, egyébként a NATO-légierõ alkalmazásával is - nemcsak politikai, hanem pénzügyi okot is sejtet a háttérben. Rögtön felmerül a kérdés, hogy ebben az esetben Anders Fogh Rasmussen NATO-fõtitkár miféle Oroszországgal folytatott együttmûködésrõl beszél Afganisztán esetében. A NATO egyébként mindmáig az afganisztáni akciót szélesebb geopolitikai kontextusba helyezi - mutatott rá a Nyezaviszimoje Vojennoje Obozrenyije folyóirat felelõs szerkesztõje, Viktor Litovkin.
„Sajnos, a NATO nem kíván együttmûködni a Kollektív Biztonsági Szerzõdés Szervezetével, egyszerûen nem ismeri el azt olyan szervezetként, amelyik segítséget nyújthatna a kábítószer-kereskedelem és általában az afganisztáni nemzetközi terrorizmus elleni harcban. Közben az Afganisztánnal északról határos országok mind a KBSZSZ tagországai, és a közös fellépés hatékonyabb lehetne a kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi terrorizmus elleni harcban."
Csak feltételezhetjük, hogy a NATO miért nem kíván együttmûködni Oroszországgal és a KBSZSZ-szel az afganisztáni drogkereskedelem elleni téren. Amellett, hogy nem kívánnak idegeneket beengedni saját geopolitikai érdekeik térségébe, egyszerûen félnek a maguk számára is veszélyes ellenõrzéstõl.
JEGYZET: a KBSZSZ: (A Kollektív Biztonsági Szerzõdés Szervezete: Ez a katonai szövetség garantálja tagállamainak országaik katonai biztonságát, szuverenitását valamint területi egységét. Az Oroszországi Föderáció által képviselt erõ garanciájában látják kollektív biztonságuk garanciáját, valamint magában a kollektív katonai egyesülésben. Tagok: Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszországi Föderáció, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Moldova, Türkmenisztán)
Link